Az egyházi iskolák normatív finanszírozása átpolitizált! Csaknem 2,7 milliárd forinttal rövidítették meg az iskoláikat. Európai Alkotmánybíróságok Konferenciája: jogalkotói mulasztás az alkotmánybíráskodásban. Az Alkotmánybíróság június 9-10-i teljes ülésének napirendje.
Alkotmánybírósághoz fordul a református egyház
Alkotmánybírósághoz fordul a Magyarországi Református Egyház annak érdekében, hogy legyen lehetősége bírósági úton is érvényt szerezni igazának az állammal szemben – jelentette be Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke. Hangsúlyozta: olyan vitás esetekben, amikor az állam méltánytalanul jár el az egyházzal szemben, a bíróságnak kellene peres eljárás keretében döntenie, amire jelenleg nincs mód.
Az Állami Számvevőszék napokban nyilvánosságra hozott jelentésében miniszteri hatáskörbe utalt személyi felelősségre vonást javasolt, mert 2005-2006-ban az egyházi kiegészítő támogatás számítása nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Ez csaknem 2,7 milliárd forint elmaradt állami támogatást jelent. Az ilyen helyzetek jogi orvoslására adhat lehetőséget a kormányzattal szemben, ha az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy az egyházak is perelhetik az államot.
Bölcskei Gusztáv nem titkolta: "örömmel és megnyugvással fogadták az ÁSZ jelentését. Egy "szakmailag megkérdőjelezhetetlen testület, amely nem függ a mindenkori államhatalomtól, egyértelműen kimondta azt, hogy a közoktatási intézményeink a normatív támogatást arra használták, amire kellett" - tette hozzá. Kijelentette: az egyházi iskolák normatív finanszírozása mindig is átpolitizált volt, s nekik volt igazuk az állammal szemben, amikor azt mondták: túl keveset kapnak intézményeik normatív kiegészítő támogatásként.
A református püspök leszögezte: a kiegészítő normatíva terén "átlátható kiszámítási módra van szükség", amely "nem ad okot és lehetőséget a félreértelmezésekre". Bölcskei Gusztáv úgy fogalmazott: az nem megoldás, hogy éveken át vitatkoznak, küzdenek, harcolnak intézményeik fennmaradásáért, és várniuk kell egy esetleges újabb ÁSZ-jelentésre.
(Veres János pénzügyminiszter szerint az ÁSZ tévesen értelmez, semmiféle hátrány nem érte az egyházakat. Hiller István oktatási tárca első embere ismételten megerősítette: „Egyértelműen szögezzük le, hogy ma Magyarországon egy egyházi fenntartású közoktatási intézménybe járó diákra a köz több pénzt fordít, mint egy önkormányzati fenntartású közoktatási intézményben.” A miniszter bejelentette: június 30-ig kormányrendeletben határozzák meg az egyházi kiegészítő támogatás számítási módját.)
***
- Azt az állítást sohasem tartottuk igaznak, hogy az állami iskolák kevesebb finanszírozást kapnának, mint az egyházi iskolák. Az Állami Számvevőszék azt állapította meg, amit korábban már többször kifogásoltunk – reagált Erdő Péter, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is az ÁSZ-jelentésre. A katolikus püspökök egyetértenek Bölcskei Gusztáv református püspökkel, aki az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben, - a katolikus egyházi vezetők szerint is az alkotmánybírósági döntés lehetne az a világos alap, amely lehetővé tenné a visszamenőleges kiegyenlítést.
Jogalkotói mulasztás az alkotmánybíráskodásban
Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciája XIV. kongresszusát rendezték június első hetében Vilniusban. A konferenciának a kongresszus kezdetekor harminckilenc európai állam volt a teljes jogú, egy pedig társult tagja. A tanácskozáson megfigyelőként több európai, közép- és dél-amerikai, továbbá ázsiai és afrikai ország is részt vett. Vendégként meghívták az Európai Közösségek Bíróságát, az Elsőfokú Bíróságot és az Emberi Jogok Európai Bíróságát, valamint a Velencei Bizottságot is. A magyar Alkotmánybíróságot Paczolay Péter helyettes elnök, Trócsányi László alkotmánybíró, és Mezei Andrea kabinetfőnök képviselte.
A kongresszust személyesen köszöntötte Valdas Adamkus litván államfő, aki az elnöki palotában fogadást adott a résztvevőknek. A tanácskozás szakmai témája „A jogalkotói mulasztás az alkotmánybíráskodásban” volt. Az általános jelentés harminchat ország nemzeti beszámolója alapján készült el. (A beszámolók megtalálhatók a kongresszus honlapján: http://www.lrkt.lt/Conference_R.html).
Az általános jelentés megállapította, hogy a joghézag vizsgálatának alkotmányjogi doktrínája az európai alkotmánybíráskodás uralkodó tendenciája. A jogalkotói mulasztás a szükséges jogi szabályozás hiányát vagy nem megfelelő megalkotását jelzi.
A jogalkotói mulasztás alkotmánybírósági vizsgálata fontos alkotmányvédelmi eszköz, amely előmozdítja az alkotmány elsőbbségének érvényesülését, a jogrendszer rendezettségét és az egyéni jogok hatékonyabb védelmét.
Az általános jelentést két napon át vitatta meg a kongresszus. A hozzászólók bemutatták a joghézag és a jogalkotói mulasztás alkotmányossági vizsgálatára irányuló szerteágazó gyakorlatot. A vitában résztvevők többsége megerősítette, hogy a jogalkotói mulasztás vizsgálata jelentősen hozzájárul a jogrendszer alkotmányosságához.
A kongresszuson a magyar nemzeti jelentést annak szerzője, Paczolay Péter helyettes elnök ismertette.
Az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának döntéshozó szerve, az Elnökök Köre – a kongresszus során tartott két ülésén – szervezeti és eljárási kérdésekben döntött. A konferencia teljes jogú tagnak felvette a Monacói Nagyhercegség Legfelsőbb Bíróságát, így a tagok száma negyvenre emelkedett. Az Elnökök Köre határozatot fogadott el, amelyben üdvözölte az Európai Alkotmánybíróságok Konferenciájának és a Velencei Bizottságnak az együttműködését, és szorgalmazta annak folytatását és erősítését.
A 2011-ben a XV. kongresszus rendezője a román Alkotmánybíróság lesz.
Az Alkotmánybíróság június 9-10-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülése elé kerül az a határozattervezet, amely a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény egyes rendelkezései alkotmányosságát vizsgálja.
Másodszor tárgyalják a köztársasági elnök azon indítványát, amely az Országgyűlés által 2008. február 18-án elfogadott, a Büntető törvénykönyv módosításáról szóló törvény alkotmányosságát kérdőjelezte meg. Az államfő aláírás előtt küldte véleményezésre a törvénymódosítást, amely a gyalázkodás tényállásának Büntető törvénykönyvbe illesztésével olyan magatartásokat és testmozdulatokat kívánt büntetni, melyek alkalmasak a magyar nemzet, vagy valamely társadalmi csoport tagjai méltóságának megsértésére.
Ugyancsak a köztársasági elnök indítványa alapján készül az a határozattervezet, amely a Polgári törvénykönyv módosításáról szóló, az Országgyűlés 2007. október 29-én elfogadott törvény 1. §-ának alkotmányosságát vizsgálja. A módosítás a személyhez fűződő jogok sérelmének egy újabb tényállását vezeti be. E szerint a személyiségi jog sérelmét valósítja meg az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás is, amely a személyiség valamely lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik.
Napirenden lesz az Országos Választási Bizottság 172/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”
Megbeszélik a Legfelsőbb Bíróság Gfv. XI. 30. 384/2006/2. végzésének alkotmányossága tárgyában készült határozattervezetet.
Megkérdőjelezték a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 36. § (4) bekezdésének az alkotmányosságát is.
Egy indítványozó a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 61. § (3) bekezdésének alkotmányosságát támadta meg.
Napirendre kerül az a határozattervezet, amely azt vizsgálja, hogy az Országgyűlés a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben nem alkotta meg teljes körűen a vádlegitimáció biztosítására és a törvényes vád hiányának következményeire vonatkozó szabályokat. Az indítványozó mulasztásos alkotmánysértés megállapítását is kérte a jogszabály azon rendelkezésével kapcsolatban, amely kimondja: „A bíróság az ítélkezés során, vád alapján jár el.”
Kedden tárgyalják azt a határozattervezetet, amely a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 21. § (1) bekezdése és a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 193/U. §-a alkotmányellenességét vizsgálja.
Megvitatják a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényt, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényt, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2003. évi XLV. törvény 22. §-a és 177. § (1) bekezdését támadó indítványt.
Szóba kerül az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kasszába fizetendő hozzájárulás, valamint a teljesíthető támogatás mértékéről, illetőleg meghatározásuk módjáról szóló 18/2004. (IV. 29.) IHM rendelet 6. § (3) bekezdésének alkotmányossága.
Napirenden lesz a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága.
Megtárgyalják az Országos Választási Bizottság 301/2007. (VIII. 23.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta a H. Sz. A. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon legyenek minél hamarabb előrehozott országgyűlési választások?”
A testület elé kerül az egyedülálló nyugdíjasok emelt összegű nyugellátásának biztosításával kapcsolatos, mulasztásában megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet is.
KDNP webszerkesztőség
BARTHA SZABÓ JÓZSEF
