XVI. Benedek pápa: Jogos a kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan! – Üzent a kormány: „Bárki, akinek nem tetszik, az Alkotmánybírósághoz fordulhat.” KDNP: Szent meggyőződésünk, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata! SZDSZ: Az államnak, a politikának, a pártoknak semmi keresnivalója nincs a hálószobákban! Az Alkotmánybíróság május 19-20-i teljes ülésének napirendje.

Keményen bírálta a magyar kormány családpolitikáját, különösen az azonos neműek együttélésének polgárjogi elismerését XVI. Benedek pápa. A magyar püspöki konferencia tagjai ötévente szokásos ad limina látogatáson tartózkodtak a Vatikánban. Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti prímás vezette püspöki delegációt fogadta a katolikus egyházfő. Beszédében kiemelte:

„Magyarországon is súlyos válságon megy keresztül. Ennek legfőbb kárvallottja a család. Ez jól látható a házasságkötések számának apadásán és a válások számának jelentős emelkedésén. Jogos volt kritikátok a homoszexuálisok együttélésének polgárjogi elismerésével kapcsolatosan, mert az nemcsak az Egyház tanításával ellentétes, hanem a magyar alkotmánnyal is. A helyzetet súlyosbítja a nagycsaládosoknak juttatott támogatások rendszerének hiányossága, amely a születésszám drasztikus csökkenéséhez vezetett, s ezt még drámaibbá teszi a magzatelhajtások elterjedt gyakorlata.”

Bárki, akinek nem tetszik az Alkotmánybírósághoz fordulhat.”

A kormány reakciójaként, Daróczi Dávid kormányszóvivő „üzent”:

- Van Magyarországon nagyjából egymillió ember, akik tartós kapcsolatban élnek együtt, de nem kötöttek házasságot, emiatt egy sor területen hátrányt szenvednek azokhoz képest, akik házasságban élnek. A kormány nekik adott lehetőséget arra, hogy a leghétköznapibb ügyekben, például az örökösödésnél vagy bizonyos szociális ügyeknél ne érje őket hátrányos megkülönböztetés. Erről szól a törvény, amelyet a kormány javaslata alapján az Országgyűlés nagy többséggel támogatott. Bárki, akinek nem tetszik az Alkotmánybírósághoz fordulhat!

KDNP: Szent meggyőződésünk, hogy a házasság egy férfi és nő kapcsolata!

Feltehetően elkerülte a kormányszóvivő figyelmét: a KDNP a törvény elfogadását követően rögvest megtette, kérve a törvény megsemmisítését. Rubovszky György, a párt szakpolitikusa hangsúlyozta:

- A KDNP elutasítja hogy az egyneműek élettársi kapcsolata is családi állapotnak minősül. Szent meggyőződésünk, hogy a házasság egy férfi és nő kapcsolata, melyből a jövőt építő gyermekek születnek! A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény ellentétes az Alkotmány 15. paragrafusával, amely szerint „a Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét". Ellentétes, mert a törvény gyakorlatilag a házasság szintjére helyezi a bejegyzett élettársi viszonyt. Kizárólag az örökbefogadás és a névviselési szabályozás területén van különbség a két együttélési forma között.

- A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a törvény megengedi az azonos neműek élettársi kapcsolatát is. Mivel a bejegyzett élettársi kapcsolat és a házasság között nincs szignifikáns különbség, a házasság pedig hagyományosan egy férfi és egy nő életközössége, ennek kapcsán megalapozottak az alkotmányos aggályok. Ráadásul, 105 törvényt kellene módosítani a törvény végrehajtásához, ami jogbizonytalanságot eredményez, arról nem is beszélve: nem zárja ki, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos neműek együtt neveljék valamelyikük gyermekét. Ez pedig azzal jár, hogy nem lehet biztosítani a gyermek alkotmányban foglalt testi, szellemi és erkölcsi fejlődését.

SZDSZ: Az államnak, a politikának, a pártoknak semmi keresnivalója nincs a hálószobákban!

Gusztos Péter, az SZDSZ szószólójaként a parlament legutóbbi ülésén, pártja álláspontját kifejtve a leghatározottabban leszögezte:

- Liberális emberként értetlenül állok az előtt, egyszerűen nem vagyok képes megérteni, hogy miért keresik egyesek ott a boldogságot, hogy mások életébe, életvezetésébe beleszóljanak, hogy mások jogait, szabadságát megpróbálják korlátozni. Nem értem, mitől lesz jobb nekik, mitől lesz jobb Magyarországnak ettől.
- Az állam a polgárait mindenképpen egyenlő méltóságú, saját sorsuk irányítására képes, autonóm személyekként kell hogy kezelje. Ennek az autonómiának – nem mellesleg jegyzem meg – alkotmányos védelmet biztosít az az önrendelkezési jog, amely az Alkotmánybíróság szerint az emberi méltósághoz való jog része. Az államnak, a politikának, a pártoknak – meggyőződésünk szerint – semmi keresnivalója nincs a hálószobákban. Nem a politikának, nem parlamenti vagy azon kívüli pártoknak kell eldönteniük az emberek helyett azt, hogyan keressék a boldogságot, és ha megtalálták, akkor milyen formában szentesítsék, vagy éppen ne szentesítsék a saját kapcsolatukat.

- Nem tudjuk elfogadni azt a konzervatív szemléletet és politikai törekvést, amely annak alapján akarja korlátozni az életformák szabadságát, hogy saját elveit megkísérelve ráerőszakolni mindenkire, egyfajta morális rangsort állít fel a különböző életformák között, szidalmazza, korlátozni, büntetni akarja a szingliket. Minket, parlamenti képviselőket nem azért küldtek ide, a Magyar Országgyűlésbe, sem a konzervatívokat, sem a liberálisokat, hogy morálisan mondjunk ítéletet a különböző életformák fölött, hogy pálcát törjünk bárki fölött aszerint, hogy hogyan szeretné élni és vezetni a saját életét. (Taps az SZDSZ soraiban.)

Tavaly december 17.-én 185 igen, 154 nem és 9 tartózkodás mellett szavazta meg a kormánypárti többséggel bíró Országgyűlés a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvényt. A „Lex-Melegnek” becézett liberális törvényjavaslat elfogadását az SZDSZ saját sikerének és büszkén vállalható kompromisszumnak tartotta, tartja.

A törvény a házassággal majdnem azonos jogokat ad az élettársi kapcsolatban élő leszbikus, melegek, biszexuális és transznemű pároknak. A „boldogító igent”, ugyanúgy anyakönyvvezető előtt kell majd bejelenteniük, ahogy a házasságot. Kiskorú azonban a gyámhatóság előzetes engedélyével sem élhet ezzel a lehetőséggel. A felek kérésére a ceremónia kisebbségi nyelven is lefolytatható, ha az a Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbségi nyelvek egyike. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élők e jogszabály szerint azonban nem vehetik fel egymás nevét, de lehetőségük lesz arra, hogy névváltoztatási kérelmet nyújtsanak be.

A regisztrálással a kapcsolatban élők között vagyonközösség alakul ki és ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkoznak majd a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőkre, mint a házastársakra. Felvilágosítást kaphatnak párjuk állapotáról is egészségügyi állapotáról is. A „normál” házasságban élőkhöz hasonlón vehetnek fel banki hitelt, jár nekik a családi pótlék, a gyes. 5 év együttélés esetén, az elhunyt társ halála után jogosultak lesznek az özvegyi nyugdíjra is. Váláskor, ha közös a megegyezés, nem lesz szükségük perre, elég, ha a közjegyző előtt nyilatkoznak a „frigy” megszűnésről.

Az Alkotmánybíróság napirendén még nem szerepel a 2009. január elejétől életbe lépő törvény.

Az Alkotmánybíróság május 19-20-i teljes ülésének napirendje

Amióta divatja jött a népszavazás lehetősége, a Taláros Testület munkájának felét ezek elbírásával tölti, miközben újabbak és még újabbak landolnak az asztalán. Ezúttal „csak” hét ilyen indítvány szerepel a napirendjén. Tárgyalnak még az önkormányzati és a helyi adókról, az adózás rendjéről, a halászatról és horgászatról, a földgázellátásról, a gyülekezési jogról, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról, valamint a polgármesteri tisztség ellátásáról szóló törvények egyes pontjainak alkotmányosságáról.

Napirendre tűzik az Országos Választási Bizottság 172/2007. (VII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a helyi önkormányzatok egészségügyi feladataik ellátásának módjáról szabadon dönthessenek?”

Kifogás érkezett az Országos Választási Bizottság 183/2007. (VII. 23.) OVB határozata ellen is. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról a helyi önkormányzatok dönthessenek?”

Napirendre veszik az Országos Választási Bizottság 350/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette a dr. V. I. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak állami, önkormányzati tulajdonban maradjanak?”

Megtárgyalják az Országos Választási Bizottság 323/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB megtagadta az A. J. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a költségvetésből finanszírozott valamennyi intézményben bármilyen jogviszonyban foglalkoztatottak legalább 3%-a roma legyen?”

Napirenden lesz az Országos Választási Bizottság 324/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogás. Az OVB megtagadta az A. J. magánszemély által kezdeményezett népszavazás aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jogalkalmazó szerveknek, társadalmi szervezeteknek és az érdekképviseleti szerveknek az általuk képviselt és védett érdekeket, illetőleg társadalmi viszonyokat érintő törvények előkészítése során kifejtett véleményét kötelező legyen összefoglalóan leírni a törvényjavaslatok indoklásában?”

Megvitatják az Országos Választási Bizottság 321/2007. (IX. 12.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást. Az OVB hitelesítette az A. J. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányát. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelen kérdésben tartott népszavazást követő év január 1.-től pénznyerő automatát csak játékkaszinóban lehessen üzemeltetni?”

Megbeszélik az Országos Választási Bizottság 498/2007. (XII. 18.) OVB határozata ellen benyújtott kifogást is. Az OVB megtagadta a Takács András által a Szabad Magyarországért Mozgalom képviseletében benyújtott népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. Az íven szereplő kérdés: „Egyetért-e azzal, hogy a BTK 269/A. § által védett nemzeti jelképeink sora (Magyar Nemzeti Himnusz, a Magyar Köztársaság zászlaja és címere) kiegészüljön az »Árpádsávos zászlóval«?”

***
Az Alkotmánybíróság teljes ülésén hétfőn szó lesz még arról a határozattervezetről, amely a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 14/A. §-ának az alkotmányosságával foglalkozik.

Megvitatják a halászatról és horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Kedden kerül a testület elé a földgázellátásról szóló 2003. évi X LII. törvény 42. § (6) bekezdése alkotmányosságát vizsgáló határozattervezet.

Határozattervezet készült a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága tárgyában is.

Szó lesz az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 12. § (3) bekezdés e) pontja hivatkozott szövegrészének az alkotmányosságáról.

Megtárgyalják a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 632. § (1) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet.

Szóba kerül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossága is.

Egy indítványozó az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 109. § (1) és (3) bekezdésének alkotmányosságát kérdőjelezte meg.

Megtámadták a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 13. § (1) bekezdésének az alkotmányosságát is.

KDNP webszerkesztőség
(BARTHA SZABÓ JÓZSEF)