A KSH legfrissebb közlése szerint a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 3,3, a naptárhatástól megtisztítva – főként a húsvét miatt – 5,4 százalékkal nőtt márciusban az előző év azonos időszakához képest.

Pomázi Gyula hozzátette: jelentősen, 10 százalékkal emelkedett az internetes, illetve a csomagküldő szolgáltatások volumene.

A helyettes államtitkár szerint a digitális kereskedelem bővülése a fogyasztási szokások átalakulását jelzi. A nem élelmiszer jellegű termékek közül kiemelte az ipar és a tartós fogyasztási cikkek kereskedelmét. Pomázi Gyula közölte: a jelenlegi bérkiáramlás magasabb, mint a kereskedelmi területek növekedési indexei, ez azt jelenti, hogy nő az embereknél maradó pénz, a lakosság megtakarítása. Mindez a kormány és a szociális partnerek által aláírt bérmegállapodásnak köszönhető, ugyanis ezáltal 2017. január 1-től 15, illetve 25 százalékkal nőtt a minimálbér, illetve a szakmunkás garantált bérminimum.

Az NGM által az MTI-nek kedden eljutatott közleményben kifejtették: a tárca várakozásai szerint a kiskereskedelmi forgalom növekedése az év további részében is tartósan magas maradhat. A kiskereskedelem volumenének folyamatos növekedése a háztartások fogyasztásának további emelkedését vetíti előre, amelyet a kormányzat intézkedései is támogatnak. A hatéves bérmegállapodás a bérek emelkedésén keresztül – az áfa-csökkentésekhez hasonlóan – serkenti majd a fogyasztást, és ezáltal a GDP bővülését is.

A naptárhatással igazított adatok 5,4 százalékos bővülést mutatnak, amellyel a magyar kiskereskedelmi forgalom növekedése márciusban éves alapon jelentősen meghaladta az Európai Unió 2,5 százalékos átlagát.

Összességében 2010 januárja óta a kiskereskedelmi forgalom 20,7 százalékkal, 2014 év elejétől pedig 17,6 százalékkal nőtt Magyarországon – olvasható az NGM közleményében.