Határon túli magyarok ugyan nem vehetnek részt választóként az októberi önkormányzati választáson, de jelöltként indulhatnak. A magyar választójog történetében most először nyílik lehetőség erre az alaptörvény rendelkezései alapján. Az alaptörvény szerint a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgároknak passzív választójuk van, aktív azonban nincs, így választhatók ugyan, de nem választók.

Ez azt jelenti, hogy képviselő, polgármester vagy akár főpolgármester is lehet egy magyar állampolgár akkor is, ha nincs Magyarországon bejegyzett lakcíme. Szintén passzív választójoguk van azoknak a hajléktalan embereknek is, akiknek nincs településszintű lakcímük sem, képviselőnek vagy településvezetőnek azonban választhatók.

Az alaptörvény szerint minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó és választható legyen. Az alaptörvény szerint a választópolgár a szavazás jogát lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja, vagyis csak a szavazási jog feltételéül szabja a magyarországi lakóhelyet.

Ez az első olyan önkormányzati választás, amelyen a magyarországi lakcímmel nem rendelkező határon túl élő magyarok is jelöltként indulhatnak az új alaptörvény alapján. Korábban az alkotmány a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a választás és választhatóság jogát egyaránt a magyar állampolgársághoz és a magyarországi lakóhelyhez kötötte.

Az új alaptörvény rendelkezik arról is, hogy sarkalatos törvény a választhatóságot további feltételekhez kötheti, azonban sem a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény, sem a választási eljárásról szóló törvény nem írja elő, hogy csak magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár választható az önkormányzati voksoláson.