Megvalósíthatatlanok a magyarországi körülmények között az új uniós iskolabiztonsági szabályok. Az előírás szerint a dráma és az ének-zene tantermekben biztosítani kell a porelszívást, azokban a helyiségekben, ahol rajzoktatás folyik majd, pontszerű világítást kell kialakítani, a nyílászárókat pedig légmentesen záródókra kell kicserélni. Hazánkban azonban nem ezeknek a feltételeknek a megteremtése a legfőbb cél, sok településen az iskolák fűtése a legégetőbb probléma.

„A hazai szabályozás elavult, összhangba kellene hozni az uniós előírásokkal" – mondta a Magyar Hírlapnak Bauer Lilla, az Oktatási Hivatal Közép-Magyarországi Regionális Igazgatóságának munkatársa. Az iskolákban legutóbb öt évvel ezelőtt gyűjtöttek adatokat, akkor összegezték a pedagógusok az intézményfenntartókkal együtt, hogy milyen eszközökre lenne szükségük az oktatás színvonalának javításához. Bauer Lilla megjegyezte, hogy a hónap végén lejár a határidő, ameddig az intézményeknek az ötéves ütemterv alapján teljesíteniük kell vállalásaikat.

Az iskolák nyolcvanöt százaléka felújításra szorul – derül ki az Oktatási Minisztérium által tavaly megrendelt felmérésből, amely az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények épületeinek állapotáról készült. Az iskolák ötvenöt százalékában részleges, harminc százalékukban teljes felújításra lenne szükség. Az intézmények alig 11 százaléka nem szorul semmilyen modernizációra, négy százalékukban olyan rossz az épületek állapota, hogy gazdaságosan már nem lehet őket felújítani. A felmérés szerint a tantermeknek csupán 57 százalékában megfelelő a világítás, a WC-k és a mosdók állapota az intézmények 45 százalékában nem kielégítő. A vizsgált iskolák hét százalékában nincs gáz, 27 százalékában hiányzik az egész épületet behálózó radiátoros fűtés. Az oktatási intézmények két százalékában hiába fordítják el a gyerekek a csapot, nem folyik belőle meleg víz. Az önkormányzati intézmények kilenc százalékában csak az udvaron tornázhatnak a gyerekek, mert nincs tornatermük, sem tornaszobájuk.