A kötelező kvóta megbukott

A kötelező bevándorlóelosztási kvóta megbukott – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján, ahol azt is közölte: megkezdődött a „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációs kérdőívek kiküldése.

kdnp.hu – MTI

Belső lapos

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter (j) századik szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2017. szeptember 5-én. Mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő. MTI Fotó: Soós Lajos

Lázár János szerint noha az Európai Bizottság győzelmet hirdetett a kötelező kvótáról, a valóság az, hogy a kvóta, az elosztási automatizmus megbukott, hiszen egyedül Málta teljesítette a rá kiszabott kvótát.

Kötelezettségszegési eljárás azonban csak három tagállammal szemben indult – jegyezte meg.

A Miniszterelnökség vezetője szerint a német választás is rámutatott arra, hogy az európai polgárok tartanak a bevándorlástól.

Lázár János megerősítette, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és a visegrádi négyek (V4) miniszterelnökei az októberi Európai Tanács-ülés előtti este munkavacsorát tartanak.

A „Soros-tervről” szóló nemzeti konzultációval kapcsolatban a miniszter azt mondta: minden választónak lehetősége lesz véleményt nyilvánítani. A kormány csak akkor tud eredményt elérni, ha a választók vele együtt dolgoznak – fogalmazott.

A bevándorlási konzultációknak különleges jelentőségük van, ugyanis a kormány politikáját támogatja az, aki a bevándorlás ügyében határozott álláspontot képvisel – tette hozzá Lázár János.

Arra a kérdésre, hogy a nemzeti konzultáció hoz-e politikai hasznot a Fidesznek, a tárcavezető azt felelte: nem gondolja, ő nem az alapján végzi a miniszteri munkáját, hogy a Fidesznek lesz-e haszna belőle. A kormánynak viszont szüksége van arra, hogy bevándorlásügyben folyamatos visszajelzést kapjon. A választáson pedig természetesen mérlegelési pont a józan gondolkodású szavazóknak az ország megvédése, a biztonságérzet – jegyezte meg.

A miniszter kitért a migránsok gyermekeinek táboroztatása körüli vitákra is, hangsúlyozva: aki Magyarországon tartózkodik legális menekültként, számíthat a magyar államra. Szerinte felelőtlenül jártak el azok a szervezetek, amelyek nem a magyar államhoz fordultak segítségért az ügyben, hanem egy kistelepülés panzióját választották gyermektáboroztatásra. Inkább a magyar államhoz kellett volna fordulni, amely biztosan tud segíteni, ezt az Erzsébet-táborok működése is bizonyítja – mondta.

Hozzáfűzte azt is, az érintett szervezőnek részletesebb tájékoztatást kellett volna adnia arról, hogy ezt az akciót milyen feltételekkel bonyolítaná le.

Orbán Viktor kormányfő közelmúltbeli erdélyi látogatását értékelve Lázár János azt mondta: a munkaút megmutatta, hogy a magyaroknak érdemes együttműködniük egymással.

Közölte: a kormány 21 milliárd forintos határon túli óvoda- és bölcsődefejlesztési programot indít, mert az a célja, hogy két-három év múlva – a tavalyi 48 ezer helyett – mintegy 60 ezer gyermek járhasson óvodába, bölcsődébe a Kárpát-medencei külhoni területeken. Hozzátette, döntő mértékben történelmi egyházak által fenntartott intézményekről van szó.

A kormány a szomszédos országgal együtt szeretné győzelemre vinni Közép-Európát – jelentette ki, az elmúlt időszak egyik legnagyobb sikerének nevezve a V4-es együttműködést, amelyben Magyarország fontos szereplő.

A civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást firtató kérdésre a miniszter azt válaszolta: nem tervezik a jogszabály módosítását, sőt kért egy jelentést az ügyben Magyarország brüsszeli állandó képviseletétől. Ebből kiderült: Magyarországon a civiltörvény olyan kötelezettséget ír elő az itt működő civileknek, mint amilyet egyébként az Európai Bizottság évek óta alkalmaz – ismertette, kettős mérce használatával illetve az ügyben a brüsszeli testületet, amely szerinte politikai feljelentések alapján folytat eljárást Magyarországgal szemben.

A CEU-val kapcsolatban szintén azt közölte, hogy nem módosítják a felsőoktatási törvényt. A kormánynak szakértői szinten kell válaszolnia arra, hogy a CEU New York-i megállapodása megfelel-e a magyar törvényi előírásoknak – tudatta.

Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem támogatja az Európai Ügyészség felállítását, azt mondta: elvi kérdésről van szó, Magyarország azért ellenzi ezt, mert több hatáskört nem akar Brüsszelnek adni.

Egy segélyprogram részeként Vietnamban megvalósítandó onkológiai centrummal kapcsolatban a miniszter azt mondta: a kormány igyekszik az ENSZ és más nemzetközi szervezetek programjaiban részt venni, s évről évre felülvizsgálja, hogy melyekre van szükség. Hozzátette: az elmúlt időszakban 500 milliárd forintot fordítottak haza egészségügyi fejlesztésekre, ugyanakkor mindig van olyan szám, aminél lehet többet költeni.

Faggatták arról is, hogy Magyarország 2021 után új, hosszú távú gázszállítási megállapodást köt a Gazprommal. Mint mondta, ezt alapos számítások előzték meg, Magyarországnak az orosz gáz a legolcsóbb és üzembiztosan elhozható. Utalt arra, hogy 4 millió háztartás gázzal működik, ha nem akarják, hogy azok fűtés nélkül maradjanak, akkor jó, ha hosszú távú szerződés van.

A Heinekent is érintő, önkényuralmi jelképekről szóló törvényt illetően egy kérdésre azt mondta, nem látja reálisnak, hogy decemberig előrelépés lesz, azonban az Európai Bizottság előzetes álláspontja szerint nem lenne jogellenes a jogszabály elfogadása.

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hosszúhetény
Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Kisirtáspuszta
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!