Az értelmi fogyatékosokat gondozó szakembereket és a családtagokat is figyelembe véve megközelítőleg 400 ezer emberre hat valamilyen formában ez a hátrányos megkülönböztetés – olvasható az MTI-hez a Kézenfogva Alapítvány által eljuttatott közleményben, amely a 2006-ban indított és most befejeződött átfogó vizsgálat eredményeit összegzi.    

Magyarországon csaknem 80 ezer értelmi sérült ember él. Közülük minden negyedik kerül intézetbe, többségük a saját családjában él. Folyamatos felügyeletük, gondozásuk miatt az egyik szülő általában feladja a munkáját, de a másik szülő számára is nehezebb a munkavállalás. A fogyatékos emberek 41 százaléka így olyan családban él, ahol senki sem dolgozik.

A legégetőbb probléma a szegénység: négy családból három a létminimum alatti jövedelemből él. A családok csaknem fele semmilyen anyagi támogatást nem kap – derül ki a felmérésből.
   
A vizsgálat felhívta a figyelmet arra, hogy évtizedek óta megoldatlan a napközbeni elhelyezés problémája. A felmérés szerint a családok élete szempontjából talán az anyagiaknál is fontosabb a társadalomból való kirekesztődés.
   
Az aktív korú értelmi fogyatékosok foglalkoztatottsága elmarad az uniós átlagtól, Magyarországon 9 százalékuk dolgozik. A munkavállalás akadályai között szerepel a munkalehetőség vagy a szakképzettség hiánya, valamint a bejárás megoldhatatlansága.
   
A felmérés lehangoló képet mutat az intézetben élő értelmi fogyatékos emberek helyzetéről. Az intézetben élők külső kapcsolatai szegényesek, elsősorban a szülőkkel való alkalmanként kapcsolattartásra korlátozódnak.

A teljes cikk itt olvasható.