Hidvéghi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy mindkét országban választási kampány zajlik, Németországban szeptemberben, Ausztriában pedig októberben lesznek választások, és egyik országban sem állnak jól a baloldali erők. Úgy vélte: talán ezt a politikai sikertelenséget és frusztráltságot akarják úgy levezetni vagy kompenzálni, hogy Magyarország ellen durva támadásokat intéznek.

Hangsúlyozta: Martin Schulz és Christian Kern a „Soros-terv" támogatói, akik nem a nemzetek Európájában hisznek, hanem valamiféle „hagymázas elképzelésben, ahol a nemzeteket megszüntetik és egy közös európai bürokrácia diktálja azt, hogy hogyan kell az életünket élni". A két politikus bevándorlók tömegeit akarja Európába hozni, ebben támogatják a brüsszeli politikát és Soros György elképzeléseit, és támadják mindazokat, így Magyarországot is, akik szembemennek ezekkel a tervekkel – tette hozzá.

Szerinte ezek a durva támadások, fenyegetések és zsarolások egyre fokozódnak, most már szóba kerülnek olyan jogi és a politikai eljárások is, mint az uniós fejlesztési források megvonása vagy csökkentése és akár a szavazati jog megvonása. Kijelentette: mindez súlyosan sérti a magyar szuverenitást és azt az elvet, hogy az Európai Unióban a nemzetállamok saját döntésük alapján és döntési jogköreiket megőrizve működnek együtt. Ezek a politikusok nem tartják tiszteletben a magyarok véleményét, a magyar Országgyűlés döntéseit, és erőltetni akarják Brüsszel és Soros György migrációs elképzeléseit – tette hozzá.

Hidvéghi Balázs a Fidesz nevében a leghatározottabban visszautasította ezt, és kijelentette: nem fogadják el azt, hogy Nyugat-Európából ilyen stílusban üzengessenek Magyarországnak, nem fogadják el, hogy „sikertelen és frusztrált" baloldali politikusok Magyarországot és más tagállamokat támadjanak egy olyan elképzelés érdekében, ami szembemegy az emberek véleményével és a nemzetek érdekeivel.

Kitért arra is, hogy az elhibázott bevándorláspolitika komoly biztonsági válságot okozott Európában, Nyugat-Európa városaiban mára állandóvá vált a terrorveszély, közép- és hosszú távon pedig komoly szociális feszültségekhez vezet, ha idegen hátterű, más kultúrájú, az európai szabályokat el nem fogadó tömegeket hoznak be a kontinensre.

Hidvéghi Balázs szerint mára már ezt nemcsak Magyarország látja így, hanem a nyugat-európai szavazópolgárok is, ez magyarázza, hogy miért csökken a balliberális erők támogatottsága Ausztriában és Németországban.

Christian Kern osztrák szociáldemokrata kancellár a közelmúltban két lapinterjúban is bírálta Magyarországot. Az Österreich című politikai és közéleti osztrák lap vasárnapi számában - arra a kérdésre, hogy Magyarországgal és Lengyelországgal szemben anyagi nyomásgyakorlásra van-e szükség – azt mondta, „mivel bizonyos országok milliárdos hozzájárulásokat szereznek az uniós adókból, legalább annyi +ellenszolgáltatást+ meg lehet követelni, hogy tartsák magukat az uniós szabályokhoz". Martin Schulz a múlt héten Rómában a menekültek „igazságos" elosztását sürgette az uniós tagállamok között.

Hidvéghi Balázs kérdésre válaszolva „bolhacirkusznak" nevezte a Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelölt és Molnár Zsolt szocialista elnökségi tag közötti konfliktust. Úgy vélte: a baloldalon „nagyotmondási verseny" és „politikai kiszorítósdi" zajlik, a baloldal továbbra is saját magával van elfoglalva, nem a magyarok problémáival és az ország sorsával. A Fidesz ebben nem akar részt venni – jegyezte meg.

A bírók választásával kapcsolatos kormányzati elképzelésekről szóló kérdésre válaszolva a Fidesz kommunikációs igazgatója azt mondta: ez szakmai kérdés, amiben az Igazságügyi Minisztérium és az Országos Bírósági Hivatal illetékes. Megjegyezte: ebben az ügyben ugyanazt a nyomásgyakorlást véli felfedezni, mint ami migráció kérdésében éri Magyarországot.

Arra a felvetésre, hogy sajtószabadság szempontjából nem aggályos-e, hogy újabb három megyei napilap került Fidesz-közeli vállalkozó kezébe, Hidvéghi Balázs azt mondta: ezek üzleti kérdések, amiket a Fidesz nem kommentál. Hozzátette: a sajtószabadság alapvetően nem tulajdoni kérdéseken múlik, hanem azon, hogyan végzik a munkájukat az újságírók, szerkesztők, ezért ebben problémát nem lát.