Dédapám naplóiból tudom, hogy – noha művelt ember volt és olvasott az akkoriban már ismert mikrobákról – nem hitt a láthatatlan kórokozókban. Azt írta – idős korában – visszaemlékezve az 1830-as évek kolerajárványaira – hogy ők akkor csak bort ittak orvosságnak, azért nem lettek betegek. A járványos betegségeket, még a növényekét is – szerintem – a föld ártalmas kigőzölgései okozták, okozzák. Azok a járványok azután koleralázadásként vonultak be a történelembe. A védekezés annyiból állt, hogy a járvány sújtotta vidékeket karanténba zárták. Akit bekerítettek, úgy érezhette, hogy halálra ítélték. Hullott a pórnép, terjedt mindenféle rémhír, a bűnbakkeresés, hogy a borivó urak mérgezik a kutakat, meg a zsidók, meg a titokzatos idegenek.
A nép kirabolta és felégette a kúriákat, kaszára-kapára kapott, be kellett vetni ellenük a karhatalmat és Eötvös Ignác királyi biztos katonai erővel rendet teremtett, amiért aztán a
RSS