Gárdonyi-emléknap

Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a Gárdonyi Géza-emléknapról szólva hangsúlyozta: október 17-én az egri diadal hőseire és arra az íróra emlékeznek, aki méltó emléket állított nekik.


KDNP: a demográfia a legfontosabb nemzeti ügy


Szászfalvi László kereszténydemokrata országgyűlési képviselő

Szászfalvi László (KDNP) a demográfiát nevezte a legfontosabb nemzeti és európai ügynek, amelyet illetően a kormánypártok  baloldali liberális pártokkal szemben nem a bevándorlásban, hanem a magyar családok megerősítésében látják a megoldást. Sikeresnek ítélte a kormány családtámogatási politikáját, amelyet szerinte bizonyít, hogy nőtt a házasságkötések és a születések száma, csökkent az abortuszok száma, és 1,26-ról 1,49-re növekedett a termékenységi arányszám.

Rétvári Bence azt mondta: vannak, akik rossz választ adnak erre a problémára, ez a betelepítés, vannak, akik jót, ilyen a családok támogatása Magyarországon.

Fidesz: az Európa Tanács is kiáll a kárpátaljai magyarság mellett

Németh Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy október 12-én az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozatban mondta ki, hogy az európai normákkal nem áll összhangban a szeptemberben elfogadott ukrán oktatási törvény, amely súlyos visszalépés a kisebbségi jogok területén. Bízik abban – mondta –, hogy ezt a Velencei Bizottság is kimondja, valamint a Társulási Tanács és a keleti partnerségi csúcstalálkozó is erre a következtésére jut majd, és kiáll a kárpátaljai magyarok mellett. A külügyi bizottság elnöke hangsúlyozta: Magyarország mindig is egyértelműen kiállt Ukrajna függetlensége, területi integritása mellett, ugyanakkor nem lehet érdeke Ukrajnának, hogy ha feszült, háborús viszonyban van Oroszországgal, akkor feszült viszonyt hozzon létre nyugati szomszédaival is. Hosszú távon Ukrajna helye Közép-Európában van – tette hozzá.
Íjgyártó István, a külügyi tárca államtitkára kijelentette: amíg a helyi magyar közösség nem elégedett az ukrán oktatási törvénnyel, addig a magyar kormány is ezt az álláspontot képviseli. Amíg ez a helyzet nem rendeződik, addig Magyarország nem támogatja az Ukrajna számára fontos ügyeket – közölte.


Nemzeti felsőoktatási törvény

Trócsányi: a tárgyalások sikerességéhez hozzájárulhat a határidő meghosszabbítása

Trócsányi László, igazságügyi miniszter expozéjában kiemelte: a nemzeti felsőoktatási törvény tavaszi módosítása rég nem látott hullámokat, indulatokat váltott ki, alapvetően politikai össztűz alá került. Szavai szerint nincs még egy olyan törvény, amit ekkora érdeklődés övezett volna, még az alaptörvény elfogadása sem váltott ki ilyen heves politikai reakciókat. Rámutatott: a tavaszi törvénymódosítás mindenkire egyformán vonatkozik, és célja az átláthatóság biztosítása volt valamennyi itt működő felsőoktatási intézmény vonatkozásában, ezért nem is tudja a lex CEU kifejezést jogilag értelmezni. Szerinte a szabályozás olyan, amely megfelel a diszkrimináció-mentesség követelményének, s a változtatás úgy biztosította az átláthatóságot, hogy egyúttal eleget tett a legfontosabb jogállami követelményeknek is. Hangsúlyozta: a nemzeti oktatási és képzési rendszerek kialakítása és működtetése az unióban tagállami hatáskör, majd kitért a Velencei Bizottság véleményére, és rögzítette, hogy Magyarországnak jogában áll megalkotni, s időről-időre felülvizsgálni azon jogszabályokat, amelyek a területén működő külföldi felsőoktatási intézményekre vonatkoznak.

Kiemelte: a vitának jogi és diplomáciai síkon kell folynia, a kormány mindig is nyitott volt a megoldás keresésére, de a törvényeket mindenkinek egyformán be kell tartania. Közölte: a Velencei Bizottság az általa vizsgált rendelkezéseket összhangban találta az európai elvárásokkal, azok alkalmazását azonban szerinte a már működő egyetemek esetében mellőzni kellene. A magyar kormány határozott álláspontja ugyanakkor, hogy a múltbeli és jövőbeni intézmények között nem lehet különbséget tenni, csak megfelelő határidőt kell biztosítani a feltételek teljesítésére. Az átlátható működéssel szemben még a CEU-nak sem lehet kifogása – rögzítette a miniszter. A megállapodásokhoz vezető tárgyalások az érintettekkel szinte azonnal megkezdődtek, nagy részt sikerrel is zárultak – jelezte, hozzátéve:  a továbbiak sikerességéhez hozzájárulhat a határidő meghosszabbítása. Azt mondta, bízik az értelmes párbeszédben, abban, hogy értelmes megoldást találnak majd.


Határozathozatalok

Meghosszabbították a külföldi felsőoktatási intézményeknek szabott határidőt

A parlament 2019. január 1-jéig meghosszabbította azt a határidőt, ameddig a külföldi felsőoktatási intézményeknek teljesíteniük kell magyarországi működésük feltételeit. A Ház 118 igen, 31 nem és 1 tartózkodás mellett döntött kedden a felsőoktatási törvény módosításáról a kormány kezdeményezésére. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett indítvány arra hivatkozott, hogy a jogszabály szerinti nemzetközi megállapodást eddig csak a McDaniel College Budapesttel kötötte meg Magyarország, a többi intézmény esetében a tárgyalási szakaszban tartanak. A kormány – részben a Velencei Bizottság véleményére is utalva – a határidő meghosszabbítását tartotta szükségesnek a jogkövetés megkönnyítése érdekében.

Nemzetközi szerződés módosítása

Az Országgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy Horvátország európai uniós csatlakozására tekintettel pontosítsa az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről az Albán Köztársaság közötti stabilizációs és társulási megállapodást. A képviselők 174 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el az új EU-taggal módosított jegyzőkönyvet.

Közigazgatási figyelmeztetés és óvadék előzheti meg a bírságokat 

Az Országgyűlés új törvényt hozott a közigazgatási szabályszegések szankcióiról, amivel létrehozta a közigazgatási bírságot enyhébb esetekben megelőző figyelmeztetést és óvadékot. A képviselők 146 igen szavazattal, 27 nem ellenében és 3 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnökséget vezető miniszter fokozatos szankcionálás elvére épülő javaslatát, amivel egységesítették a közigazgatási hatósági eljárásokon megállapított szankciók rendelkezéseit. Az új jogszabály bevezeti a figyelmeztetés lehetőségét, amellyel a jogsértő cselekmények elkövetését kívánja megelőzni a kormány. A parlament emellett létrehozta a közigazgatási óvadék intézményét is. A törvény emellett kimondja, hogy a hatóság legfeljebb a kiszabható legmagasabb közigazgatási bírság összegének csak a felét szabhatja ki azokra, akiket a megelőző három évben nem bírságoltak.

Megszűnik a családi házak kötelező kéményellenőrzése

Az Országgyűlés megszüntette a családi házak kötelező kéményseprő-ipari ellenőrzését, amelyet ezentúl a tulajdonosok megrendelésére, de továbbra is ingyenesen végezheti el a katasztrófavédelem, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató. A képviselők 119 igen szavazattal, 34 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadták el a belügyminiszter ezt tartalmazó törvénymódosító csomagjának egyszerű többséget igénylő rendelékezéseit. Az elfogadott javaslat indoklása szerint a jelenlegi szabályok évenkénti, illetve kétévenkénti kéményellenőrzés lehetővé tételére kötelezték a családi házakban lakókat, ami adminisztrációs és időbeli terhet jelentett számukra. A törvénymódosító csomag emellett eltörli a házi vízigény kielégítésére szolgáló, 80 méternél sekélyebb kutak engedélyezési és a bejelentési kötelezettségét.

Mégsem nő a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja

Mégsem emelkedik 2018-tól a reklámszatyrok és a reklámhordozó papírok termékdíja – döntött a parlament a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításakor. Az előterjesztésből az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának javaslatára kerültek ki a díjemelésre vonatkozó rendelkezések. A jogszabályt 113 igen, 30 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Az eredeti javaslat szerint a reklámhordozó papírok jelenlegi kilogrammonként 85 forintos termékdíja 114 forintra nőtt volna. A reklámszatyor fogalmát bővítették volna, és kilogrammonként 1900 forintos termékdíjat határoztak meg volna rá. Elfogadták viszont azt, hogy az elektromos, elektronikai berendezések után fizetendő díjtétel kilogrammonként egységesen 57 forintra változik. Így például a mobiltelefonok után eddig fizetett kilogrammonként 304 forintos termékdíj is 75 forint lesz kilogrammonként.

Tavaly több mint nyolcezer beadvány érkezett az ombudsmani hivatalhoz

Az Országgyűlés 141 igen szavazattal, 27 tartózkodás mellett elfogadta az alapvető jogok biztosának és helyettesének tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót. Az ombudsmanhoz 2016-ban a megelőző évekhez hasonló mennyiségű, több mint nyolcezer beadvány érkezett, amelyek közül 7426-ot lezárt a hivatal. A Székely László által vezetett intézmény tavaly 520 ajánlást tett, ezek többségét a címzett elfogadta. A kérelmek közül több mint 2600 menekültügyi beadvány volt, amelyek jelentős része az Amnesty International felhívására külföldről érkezett; mindössze öt volt magyar beadvány. A további érdemi ügyek közül 726 szociális, munkaügyi, oktatási vagy egészségügyi témájú volt, 711 polgári jogi, nyugdíjjal, egészségbiztosítással vagy végrehajtással volt kapcsolatos, 688 a büntetés-végrehajtással és rendőrséggel foglalkozott. Emellett 439 esetben kértek jogszabály-véleményezést vagy tettek fel jogszabályok alkotmányossági kritikájával kapcsolatos kérést. Volt 367 közérdekű bejelentés, míg gyerek- és családjogi ügyben 336, pénzintézeti ügyekben pedig 227 beadvány érkezett.

Hatékonyabbá válhatnak a határokon átnyúló csődeljárások

Uniós irányelvekkel összhangban tette hatékonyabbá a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokat, a csőd- valamint felszámolási eljárásokat 140 igen, 27 nem és 2 tartózkodó szavazattal a Ház. A változtatás a több tagállamban működő társaságok esetében teremti meg a jogi keretet a fizetésképtelenségi szakértők és a bíróságok munkájának összehangolásához, elsősorban a bajba került cégek reorganizációját, és nem azok felszámolását tartva szem előtt. A jövőben egy vállalat székhelye nem helyezhető át a kedvezőbb csődeljárás reményében egy másik tagállamba. Ezt biztosítja a vállalkozás valós központjának megállapíthatósága. Azokban a székhelytől eltérő tagállamokban, ahol az érintett cégnek telephelye van, másodlagos eljárások indulhatnak az adós vagyonának elkülönítése érdekében, hogy abból a hitelezők kifizethetők legyenek. Létrejön a tagállami fizetésképtelenségi nyilvántartás, amelynek adatbázisából 2018 nyarától az interneten is kereshetők lesznek az adatok, sőt később, a tagállamok adatbázisait összekapcsoló felületen bármely tagállamból lekérhetők lesznek az információk.

Hetvenhárom jogszabály változik az új polgári perrendtartás nyomán

Hetvenhárom törvény változik a jövő januárban életbe lépő új polgári perrendtartási törvény nyomán, a módosításokat 112 igen, 28 nem szavazattal, 27 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. Módosulnak a többi között az illetékekről, a közjegyzőkről, a csődeljárásról, az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról, a bírósági végrehajtásról, a nemzetbiztonsági szolgálatokról, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az egészségügyről, a fogyasztóvédelemről, a cégeljárásról, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokról, a gyógyszerforgalmazásról, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a fizetési meghatalmazási eljárásról, a távoltartásról, a hagyatéki eljárásról, a bíróságok igazgatásáról, a bírák jogállásáról, a civil szervezetek nyilvántartásáról, a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályok.

Külön törvény szabályozza a bírósági eljárások költségkedvezményét

Az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének lehetőségét kívánja biztosítani a polgári, valamint a közigazgatási bírósági eljárásokhoz kapcsolódóan a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági alkalmazásáról szóló jogszabály. Az előterjesztést 111 igen és 1 nem szavazattal, 55 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. E szerint a törvény az illeték és a költség viselése alól csak azok számára nyújt mentességet, akik azt nem lennének képesek fedezni, akiktől az nem lenne behajtható. A jogszabály így készteti a jogérvényesítés megfontolására az érintettet. A törvény biztosítja, hogy az alapeljárást ne lehessen elhúzni a költségkedvezményre vonatkozó kérelem szükségtelen benyújtásával. A jogszabály kizárja, hogy költségkedvezményben részesüljön az, akinek jövedelmi helyzetében ezt kizáró változást történt.

Versenyjogi törvénymódosítást fogadott el a parlament

Az Országgyűlés az igazságügyi miniszter javaslatára – 133 igen szavazattal, 31 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényt, ami azért vált szükségessé, mert a 2018. január 1-jétől hatályos általános közigazgatási rendtartási törvény rendelkezései nem vonatkoznak majd a versenyfelügyeleti eljárásokra. Ugyanígy a közigazgatási perek szabályozásának átalakítása is indokolta a mostani változtatást. A törvénymódosítás új versenyjogi jogintézményt nem vezet be. A közigazgatási rendtartási törvénytől eltérve, teljes egészében a tisztességtelen piaci magatartásról szóló jogszabályban rendezik a kizárás szabályozását, az ügyfél fogalmát, az adatok kezelését és az iratbetekintést, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezést, az ügyintézési határidőre és a határidő-számításra vonatkozó szabályokat, valamint az eljárásindítás részletes szabályrendszerét. Ezeknél ugyanakkor javarészt a hatályos rendelkezéseket őrzik meg.

Rögzítik, hogy az összes versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárássá válik, és az eddig még fenntartott – gyakorlati jelentőséggel eddig sem igazán bíró –, átmeneti irányításszerzés meghosszabbítása iránti kérelem megszűnik, e tárgyban is hivatalbóli eljárásban dönt majd a versenyhatóság, ha szükséges. Új eljárástípusként jelenik meg a törvényben az önálló versenyfelügyeleti eljárás annak feltárására, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye. Ennek az eljárásnak a végén alkalmazhatják a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményét.