A rezsicsökkentésből eredő intézkedéseknek köszönhetően 2013-tól 2017 szeptember végéig 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok - mondta éves meghallgatásán Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén kedden, Budapesten. A kereszténydemokrata politikus beszámolójából kiderült az is: elegendőek a gáztartalékok a téli hónapokra, a tárolókban 4,3 milliárd köbméter, a biztonsági készletben 1,2 milliárd köbméter gáz áll az ország rendelkezésére.
Elegendőek a gáztartalékok a téli hónapokra
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén a Parlamentben 2017. november 7-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)
Éves meghallgatásán a tárcavezető hangsúlyozta, hogy a tárolókban 23 százalékkal több gáz van jelenleg, mint tavaly ugyanilyenkor. Kiemelte, hogy a magyarországi gázhálózat maximális napi betáplálási kapacitása jelentősen meghaladja a legmagasabb napi fogyasztási szükségletet.
Seszták Miklós hozzátette, hogy 2017 őszéig a családok több mint 1100 milliárd forintot spórolhattak meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elmúlt éves tevékenységei és eredményei közül kiemelte az Otthon melege programot, amelynek keretében csaknem 29 milliárd forintnyi pályázatot hirdettek meg, a támogatások 130 ezer háztartás energiakorszerűsítését – többek között háztartási nagygépek cseréjét és fűtéskorszerűsítést – tették lehetővé.
A szupergyors internet programról szólva elmondta, hogy a hálózat kiépítése a terveknek megfelelően 2018 év végére befejeződhet, a kevésbé fejlett régiókban 44 milliárd forintból 410 ezer háztartás bekötését biztosítják. Emellett 2019 végéig 31 milliárd forintból a köznevelési és szakképzési intézményekben 1,3 millió tanuló és pedagógus számára biztosítják az internetes oktatáshoz szükséges infrastruktúrát.
Seszták Miklós közölte, hogy az NFM feladatokat kapott a fogyasztóvédelemben is, ennek érdekében szorosan együttműködik a rendőrséggel és az adóhatósággal. A jogsértő webáruházak arányát 54 százalékról 14 százalékra sikerült csökkenteni és jelentősen visszaesett a termékbemutatók miatti panaszok száma is – mondta.
Kiemelte továbbá, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztését összesen 2588 milliárd forint értékű támogatási szerződés biztosítja, idén folytatódik a megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba.
Ismertette azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 2017 augusztusáig több mint 41 ezer ingatlan felajánlást fogadott és csaknem 32 ezer ingatlant vásárolt meg, így 152 ezer ember lakhatását biztosítja.
Az ülésen Szakács László (MSZP) kifogásolta, hogy a vizes világbajnokságra 24,5 milliárdos kerettel számoltak, ám a végösszeg csaknem 170 milliárd forint lett, de a létesítményfejlesztések nélkül is megközelítették a 40 milliárdot a költségek. Fölvetette emellett, hogy az MVM Magyar Villamos Művek több mint 500 millió forinttal támogatta a Civil Összefogás Fórumot (CÖF).
Válaszában a miniszter ismertette, hogy az NFM mint tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény nem szólhat bele az MVM társadalmi szerepvállalásába, így tehát a tárcának ezzel kapcsolatban nincs teendője.
A világbajnokság során – mint fogalmazott – nem történtek olyan beruházások, amelyekre ne lett volna szükség a verseny nélkül is, ezek költségeit pedig el kell különíteni a szervezés költségeitől. Emelkedtek a biztonsági kiadások és a kommunikációs költségek is a két évvel korábban tervezetthez képest – tette hozzá. Közölte, hogy a záró elszámolás még készül, így a végleges költségadat még nem ismert.
Volner János (Jobbik) többek között a buszgyártás és a kötöttpályás közlekedési eszközök gyártásának bővítését sürgette, továbbá aggasztónak nevezte a dunaújvárosi Dunaferr helyzetét. A minisztert emellett a kormány álláspontjáról is kérdezte az Északi áramlat 2, valamint az elektromos autókra kivetett jövedéki adó kapcsán. Kifogásolta továbbá, hogy az állami tulajdonú záhonyi terminált a fejlesztési koncepció hiánya miatt elkerüli a keleti áruforgalom.
Válaszában Seszták Miklós kiemelte, hogy a buszgyártás bővítése továbbra is a kormány stratégiai céljai között szerepel, a kötöttpályás közlekedési eszközök gyártásába szeretnék bevonni a dunakeszi üzemet, a Dunaferrt pedig a kormány akár teljes egészében megvásárolná, a tulajdonosok azonban egy megkeresésre sem jelezték eladási szándékukat.
A kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a záhonyi áruforgalom a korábbi évekhez képest erősödött és további intézkedésekkel segítik az átmenő forgalom növekedését. Az Északi áramlat 2 megépítésében rejlő lehetőségeket a kormány szeretné minél jobban kiaknázni – tette hozzá.
Az elektromos hajtású járművekről egyelőre nincs egységes kormányzati álláspont, így nem tudni, hogy az áramot mint üzemanyagot jövedéki adó fogja-e terhelni – jelezte Seszták Miklós.
Manninger Jenő (Fidesz) többek között a közutak működésének finanszírozásáról kérdezte a tárcavezetőt.
Seszták Miklós közölte, 2020-ig 400 milliárd forintot költenek közutak működtetésére, karbantartására, az útfejlesztések hatását a lakosság is érezni fogja. Hozzátette, hogy a komplex útfelújítások összege a tavalyi 69 milliárd forintról idén és jövőre 100 milliárd forintra emelkedik.
Seszták Miklós hozzátette, hogy 2017 őszéig a családok több mint 1100 milliárd forintot spórolhattak meg a rezsicsökkentésnek köszönhetően.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) elmúlt éves tevékenységei és eredményei közül kiemelte az Otthon melege programot, amelynek keretében csaknem 29 milliárd forintnyi pályázatot hirdettek meg, a támogatások 130 ezer háztartás energiakorszerűsítését – többek között háztartási nagygépek cseréjét és fűtéskorszerűsítést – tették lehetővé.
A szupergyors internet programról szólva elmondta, hogy a hálózat kiépítése a terveknek megfelelően 2018 év végére befejeződhet, a kevésbé fejlett régiókban 44 milliárd forintból 410 ezer háztartás bekötését biztosítják. Emellett 2019 végéig 31 milliárd forintból a köznevelési és szakképzési intézményekben 1,3 millió tanuló és pedagógus számára biztosítják az internetes oktatáshoz szükséges infrastruktúrát.
Seszták Miklós közölte, hogy az NFM feladatokat kapott a fogyasztóvédelemben is, ennek érdekében szorosan együttműködik a rendőrséggel és az adóhatósággal. A jogsértő webáruházak arányát 54 százalékról 14 százalékra sikerült csökkenteni és jelentősen visszaesett a termékbemutatók miatti panaszok száma is – mondta.
Kiemelte továbbá, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztését összesen 2588 milliárd forint értékű támogatási szerződés biztosítja, idén folytatódik a megyei jogú városok bekötése a gyorsforgalmi úthálózatba.
Ismertette azt is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 2017 augusztusáig több mint 41 ezer ingatlan felajánlást fogadott és csaknem 32 ezer ingatlant vásárolt meg, így 152 ezer ember lakhatását biztosítja.
Az ülésen Szakács László (MSZP) kifogásolta, hogy a vizes világbajnokságra 24,5 milliárdos kerettel számoltak, ám a végösszeg csaknem 170 milliárd forint lett, de a létesítményfejlesztések nélkül is megközelítették a 40 milliárdot a költségek. Fölvetette emellett, hogy az MVM Magyar Villamos Művek több mint 500 millió forinttal támogatta a Civil Összefogás Fórumot (CÖF).
Válaszában a miniszter ismertette, hogy az NFM mint tulajdonosi jogokat gyakorló intézmény nem szólhat bele az MVM társadalmi szerepvállalásába, így tehát a tárcának ezzel kapcsolatban nincs teendője.
A világbajnokság során – mint fogalmazott – nem történtek olyan beruházások, amelyekre ne lett volna szükség a verseny nélkül is, ezek költségeit pedig el kell különíteni a szervezés költségeitől. Emelkedtek a biztonsági kiadások és a kommunikációs költségek is a két évvel korábban tervezetthez képest – tette hozzá. Közölte, hogy a záró elszámolás még készül, így a végleges költségadat még nem ismert.
Volner János (Jobbik) többek között a buszgyártás és a kötöttpályás közlekedési eszközök gyártásának bővítését sürgette, továbbá aggasztónak nevezte a dunaújvárosi Dunaferr helyzetét. A minisztert emellett a kormány álláspontjáról is kérdezte az Északi áramlat 2, valamint az elektromos autókra kivetett jövedéki adó kapcsán. Kifogásolta továbbá, hogy az állami tulajdonú záhonyi terminált a fejlesztési koncepció hiánya miatt elkerüli a keleti áruforgalom.
Válaszában Seszták Miklós kiemelte, hogy a buszgyártás bővítése továbbra is a kormány stratégiai céljai között szerepel, a kötöttpályás közlekedési eszközök gyártásába szeretnék bevonni a dunakeszi üzemet, a Dunaferrt pedig a kormány akár teljes egészében megvásárolná, a tulajdonosok azonban egy megkeresésre sem jelezték eladási szándékukat.
A kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, hogy a záhonyi áruforgalom a korábbi évekhez képest erősödött és további intézkedésekkel segítik az átmenő forgalom növekedését. Az Északi áramlat 2 megépítésében rejlő lehetőségeket a kormány szeretné minél jobban kiaknázni – tette hozzá.
Az elektromos hajtású járművekről egyelőre nincs egységes kormányzati álláspont, így nem tudni, hogy az áramot mint üzemanyagot jövedéki adó fogja-e terhelni – jelezte Seszták Miklós.
Manninger Jenő (Fidesz) többek között a közutak működésének finanszírozásáról kérdezte a tárcavezetőt.
Seszták Miklós közölte, 2020-ig 400 milliárd forintot költenek közutak működtetésére, karbantartására, az útfejlesztések hatását a lakosság is érezni fogja. Hozzátette, hogy a komplex útfelújítások összege a tavalyi 69 milliárd forintról idén és jövőre 100 milliárd forintra emelkedik.
Több mint 1100 milliárdot takarítottak meg a családok a rezsicsökkentéssel
A rezsicsökkentésből eredő intézkedéseknek köszönhetően 2013-tól 2017 szeptember végéig 1111 milliárd forintot takarítottak meg a családok - mondta éves meghallgatásán Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter.
A miniszter elmondta azt is, a fejlesztési tárca a 29 milliárd forintnyi keretösszegből 23 milliárd forintot költött el eddig 130 ezer háztartás energetikai korszerűsítésének támogatására. Hozzátette, az idén három alprogram van folyamatban, a háztartási nagygép-csere, a fűtéskorszerűsítési és a gázkonvektor-csere program.
Seszták Miklós megjegyezte: a tavalyi év azonos időszakához képest huszonhárom százalékkal több, 4,3 milliárd köbméter földgáz áll rendelkezésre a tárolókban, ami elegendő a váratlan helyzetek kezelésére a téli időszakban.
Két évvel az uniós vállalást megelőzően, 2018 végéig teljesül az a cél, hogy minden magyar háztartásba bekötik a szupergyors internetet - mondta egy másik témában a miniszter. Tájékoztatása szerint az idei év végéig a piaci szereplők önerőből 254 ezer háztartást kapcsolnak rá a hálózatra, ezen kívül a kormány 44 milliárd forintnyi uniós támogatásból további 410 ezer háztartásban teszi elérhetővé a szolgáltatást.
A miniszter hozzátette: a szupergyors internet és a teljes wifi-lefedettség technikai lehetőségét 2019 végéig 1,3 millió tanuló és pedagógus számára biztosítják az oktatási intézményekben.
Seszták Miklós tájékoztatása szerint közúti és vasúti fejlesztésre 2022-ig négyezer milliárd forintot fordít részben uniós forrásokból a kormány, ezen belül 2500 milliárdot tesz ki a magyar költségvetési forrás.
A bizottsági ülésen Mesterházy Attila (MSZP), a bizottság elnöke azt kérdezte a minisztertől, hogy pontosan mennyibe került a vizes világbajnokság rendezése. Seszták Miklós azt válaszolta, hogy még zajlik a rendezéssel kapcsolatos adatok feldolgozása, a végleges számokat ezt követően lehet megismerni. Mint mondta, a világbajnokság rendezéséről szóló szerződés mellékletében 44 milliárd 104 forint szerepelt a költség oldalon, amivel szemben a tényleges ráfordítás kevesebb mint kétmilliárd forinttal több, várhatóan 46 milliárd 378 millió forint volt. Többek között a 2012-es szerződéskötés óta eltelt időszakban bekövetkezett technológiai újítások költségnövelő hatásával és a fokozottabb biztonsági intézkedésekkel magyarázta a szerinte viszonylag csekély mértékű különbséget.
