Összesen tizennégy órában folytatódhat ma a jövő évi költségvetésről szóló általános vita az Országgyűlésben.

A nemzetgazdasági miniszter szerdán a munkából élők költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét. Azt mondta, a jövő évi költségvetés minden magyar ember számára megteremti a lehetőségét annak, hogy ismét tehessen egyet előre a saját életében. 

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához.

A Költségvetési Tanács (KT) véleménye alapján a pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as költségvetési javaslata.

Fidesz: több forrás jut a közbiztonság megteremtésére

Csizi Péter (Fidesz) a 2018-as költségvetés legnagyobb eredményének és üzenetének azt tartotta, hogy Magyarország az elmúlt 6 év gazdaságpolitikájának köszönhetően sikeresen a háta mögött hagyta a válságos időszakot. A mostani költségvetés már nem a múlt hibáiról szól, hanem a jövőnek üzen, olyan alapokat ad, amit mindenki szeretne gyerekeinek, unokáinak biztosítani – tette hozzá.

Kiemelte: a jövő évi költségvetés a közbiztonság, közrend megteremtésére, az állampolgárok védelmére, határvédelemre és a migrációs nyomással kapcsolatos intézkedésekre az ideihez képest 20 százalékkal, mintegy 100 milliárd forinttal többet, összesen 514 milliárd forintot biztosít. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos fejezeti előirányzatok túlteljesíthetők, így ez azonnali reagálási lehetőséget nyújt a kormány számára az esetlegesen felvetődő, újabb kiadások rendezéséhez.

Kiemelte: több forrás jut a rendvédelmi dolgozók béremelésére, a rendőrség 300 fős létszámfejlesztésére, eszközbeszerzésekre, valamint a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat működésére és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ utasadat-nyilvántartó rendszerének fejlesztésére is.

KDNP: több jut családtámogatásra és nemzetpolitikai célokra

Szászfalvi László, KDNP-s politikus a 2018-as költségvetésből azt emelte ki, hogy jelentős mértékű plusz források állnak rendelkezésre a családok támogatására és nemzetpolitikai célokra. Elmondta: a gyermekeket vállaló és nevelő családok támogatására 1900 milliárd forintot ad a jövő évi költségvetés, ami 8 százalékkal, 140 milliárd forinttal több, mint az idei forrás, 2010-hez képest pedig kétszer akkora összeget jelent. Hozzátette: több pénz jut a családtámogatási rendszer pénzbeli ellátásaira, a családi adókedvezményre, a munkaalapú támogatásokra, az óvodákra, bölcsődékre és az otthonteremtési programra is, valamint gyerekek táboroztatására és étkeztetésére.

Szászfalvi László, a KDNP frakcióvezető-helyettese felszólal a 2018-as központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 18-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

A családokat, fiatalokat segítő intézkedések közé sorolta az első nyelvvizsga és a jogosítvány megszerzésének ingyenességét, a külföldön születő magyar gyerekek támogatását, a halhús áfájának 5 százalékra csökkentését.

Közölte: nemzetpolitikai célokra összesen 56,5 milliárdot fordít a 2018-as költségvetés, így 2010-hez képest megháromszorozódik az erre szánt pénz. Kiemelte: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja közös fejlesztési feladataira 850 millió forintot, nemzetpolitikai tevékenyég támogatására 8,5 milliárdot fordítanak majd, és jelentős forrás áll rendelkezésre határmenti gazdaságfejlesztésre is, a Vajdaságban erre 7,5 milliárdot, Kárpátalján 5,1 milliárdot, a horvátországi és muravidéki területen 500-500 millió forintot, Erdélyben és a Felvidéken 1-1 milliárd forintot szánnak.

Fidesz: középpontban a családok támogatása, a foglalkoztatás bővülése

A fideszes Galambos Dénes szerint a jövő évi költségvetési javaslatban a korábbi esztendőkhöz hasonlóan megjelennek azok az irányvonalak és irányelvek, amelyek 2010-től meghatározzák a kormány gazdaságpolitikáját: a családok támogatása, a foglalkoztatás bővülése és az életszínvonal folyamatos emelésének ösztönzése. Kitért arra, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a különböző ágazatokban a dolgozók jövedelmének növelésére.

A bölcsődei és minibölcsődei ellátásnál is bevezetik a feladatalapú finanszírozást – jelezte a kormánypárti képviselő, hozzátéve: utóbbira másfél milliárdos fejlesztési támogatást is tartalmaz a költségvetés. 

Az önkormányzati fejezeten belül továbbra is megmarad a rendkívüli támogatási keret és a vis maior keret – említett egy másik területet.

A képviselő szorgalmazta az M8-as autópálya engedélyezési tervének elkészítését. Ezzel három pálya összekötése valósulhatna meg, ami a térségben működő nagyvállalatok számára a beszállítási útvonal korszerűsítését eredményezné – hangsúlyozta Galambos Dénes.

KDNP: jelentősen bővülő honvédelmi források

Móring József Attila a honvédelmi kiadásokról szólva  jelentős összegű, 21 százalékos forrásbővülésre hívta fel a figyelmet. Mint kiemelte ez fedezetet biztosít az 5 százalékos illetmény- és bérfejlesztésre, a katonai életpálya folytatására. 

Kitért arra is, hogy 94,6 milliárdot lehet majd fordítani fejlesztésekre, s a költségvetés megteremti a fedezetet a korábbiak folytatására is, a Zrínyi 2026 honvédségi fejlesztési program jövő évi ütemére. 

Kiemelte az önkéntes területi tartalékos rendszer fenntartását és bővítését, valamit azt, hogy a megújuló tartalékos rendszert szélesebb bázisra helyezik. 

Új elem a honvédelmi sportszövetség támogatása, amelyen keresztül a szervezet betöltheti közvetítő szerepét a honvédség és a társadalom között. Számolnak továbbá a légi, légvédelmi, földi szállítási képességek fejlesztésével, s elindul a laktanya fejlesztési koncepció is, utóbbi elsődleges célja a személyi állomány élet- és munkakörülményeinek javítása. 

A tervezet tartalmazza harcászati URH-rádiók, korszerű terepjárművek beszerzését, a Mistrál fegyverrendszer modernizálását is, s folytatódik a helikopter modernizációs program. 

A KDNP-s politikus indokoltnak nevezte a honvédség létszámának növelését, a javaslat 1020 fős bővüléssel számol. A büdzsé tartalmazza továbbá az Iszlám Állam elleni szerepvállalás, az afganisztáni műveletekben való részvétel, valamint a balkáni és afrikai jelenlét fenntartásának költségeit is – jelezte Móring József Attila. 

Fidesz: a 2018-as az uniós források költségvetése is

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint a 2018-as büdzsé amellett, hogy a munkából élők költségvetése, bátran nevezhető az uniós források költségvetésének is, mert 2018 végéig minden korábbinál nagyobb mértékű uniós forrás, 2418 milliárd forint kifizetésére kerülhet sor. Hozzátette: legutóbb 2015-ben volt ilyen, amikor két fejlesztési ciklus ért össze. Hangsúlyozta: a 2014-20 közötti fejlesztési időszakban a kormány a gazdasági fejlődés és a foglakoztatás bővülését szolgáló projekteteket igyekszik megvalósítani. 

Kiemelte: az uniós pénzek hozzájárulnak a gazdasági növekedés lendületének fenntartásához, így a növekedés 4,3 százalékot érhet el jövőre. A Magyarországnak járó uniós források fontos lehetőséget jelentenek a versenyképesség fokozására és a regionális különbségek csökkentésére is – tette hozzá. 

A képviselő emellett beszélt az agrárpiaci és a közvetlen termelői támogatások fontosságáról és a gazdaságfejlesztési operatív program támogatásáról.

Külügyi államtitkár: 2018-ban is cél a magyar külgazdasági pozíciók erősítése

Íjgyártó István, a Külgazdasági- és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára a tárca jövő évi kiemelt céljai között említette a külföldi tőke beáramlás és a bővítő beruházások elősegítését, hogy olyan termelő beruházásokat vonzzanak az országba, amelyek a hazai kkv-k számára beszállítói lehetőségeket és munkahelyeket generálnak. Hozzátette: változatlanul kiemelt cél a magyar export növelése, és a kereskedelemfejlesztési feladatokat a tárca 2018-ban is a Magyar Nemzeti kereskedőházon keresztül látja el.

Elmondta: jövőre is fontos feladat a magyar kultúra és tudomány külföldi népszerűsítése, Magyarország megítélésének javítása és ezen keresztül a külgazdasági és külpolitikai célok elősegítése. Erről szólva jelezte: folytatódik a Kodály emlékprogram, a magyar irodalom külföldi terjesztését szolgáló Publishing Hungary program és a Balassi ösztöndíjprogram, valamint jövőre megkezdődhet a vendégoktatói hálózat bővítése is. A tudománydiplomácia területén fő feladatnak nevezte, hogy Magyarország innovatív, versenyképes komoly tudományos háttérrel rendelkező országként kerüljön bemutatásra, ezzel is hozzájárulva a felsőoktatási kutatási-oktatási együttműködések ösztönzéséhez és a Magyarországra irányuló hallgatói mobilitás növeléséhez.

A magyar diplomácia kiemelt eseményének nevezte a visegrádi csoport 2017. július 1-je és 2018 június 31-e közötti magyar elnökségét. 

Jelezte: a tárcánál továbbra is a hangsúlyosan jelenik meg a szomszédos országokkal való kapcsolatok dinamizálása, a migráció által sújtott nyugat-balkáni országokkal meglévő együttműködés elmélyítése, valamint az európai országokkal és Észak-Amerikával, különösen az Egyesült Államokkal meglévő kétoldalú kapcsolatok intenzitásának fenntartása, fokozása.

A keleti nyitás országaival való kapcsolatról szólva kiemelte: Kína szerepe tovább nőtt Magyarország számára, és változatlanul nem hanyagolható el az ország energiaellátása szempontjából kulcsfontosságú Oroszországgal való kapcsolat szélesítése.

A külképviseletek fejlesztéseiről szólva fontos célnak tartotta, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok a magyar állam szolgáltatásaihoz ugyanolyan vagy közel azonos feltételek mellett férjenek hozzá, mint a Magyarországon élő állampolgárok. 

Államtitkár: több forrás az önkormányzatoknak

Pogácsás Tibor, önkormányzati államtitkár szerint a hitelátvállalással sokat tett a kormány az önkormányzatok működőképességének megőrzése érdekében. Lényegesnek tartotta, hogy a 2013-ban kialakított feladatalapú finanszírozás mentén halad a 2018-as költségvetés is. Ismertetése szerint az önkormányzati rendszer jövőre várhatóan 2937 milliárd forinttal gazdálkodhat, ebből 695 milliárd forintot a költségvetésből kaphatnak meg, ami 8,5 százalékkal magasabb, mint idén.

Közölte: a költségvetés biztosítja a pedagógus életpályamodell folytatásának költségeit az önkormányzatok számára, valamint a bölcsődei ellátás is feladatalapú finanszírozássá válik. Hozzátette: az önkormányzatok megkapják a szükséges forrásokat a gyermekétkeztetés biztosítására, hogy minden rászoruló gyerek napjában egyszer kapjon meleg ételt nem csak iskolai időszakban, hanem az év minden napján.

Vargha: arányosan nőnek a források

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca parlamenti államtitkára közölte, hogy 427 milliárd forintot fordít a kormány a honvédelmi fejezetre jövőre, ami meghaladja a GDP 1 százalékát. Hozzátette: a 28 NATO-tagállam közül 5 teljesíti a 2 százalékos mértéket.

A korábbi szocialista kormányzásra vezette vissza, hogy a költségvetés gyenge lábakon állt és elöregedtek az eszközök. 2016 óta azonban a GDP 0,1 százalékos részarányával emelkedik az előirányzat és 10 év alatt tervezik visszaépíteni a honvédelmi képességeket – jelezte.

Leszögezte azt is, hogy a kormány katonai szállítógépeket fog vásárolni, ami egyebek mellett a missziókhoz szükséges.

Soltész: az ellenzék letagadja a fejlesztéseket

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint az ellenzék hazudik és letagadja a fejlesztéseket: folyamatosan nő a gazdaság, a bérek és a fejlesztések. A kereszténydemokrata politikus kiemelte, hogy az egészségügyben 102 milliárd forinttal emeli a kormány az előirányzatot, amelyből egyebek mellett népegészségügyi szűrőprogramokat, kórházi beruházásokat, béremeléseket és eszközbeszerzéseket valósít meg.

Arra a felvetésre, hogy a kormány a gazdagoknak kedvez, azt válaszolta: ma 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben, két év alatt nagyot emelkedett a minimálbér, a családok támogatására szánt keret pedig 1900 milliárd forint lesz, ami több mint duplája a volt szocialista kormány előirányzatának. A csok-ra 226 milliárd forintot terveztek jövőre, szemben azzal, hogy az MSZP megszüntette az otthonteremtési kedvezményeket és devizahitelbe „hergelte” az embereket – jegyezte meg.

Az államtitkár kiemelte a bölcsődék kiemelt támogatását, amely mások mellett az édesanyák munkába állását is segíti, továbbá az ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetést és a nyugdíjemeléseket.

Fidesz: a javaslat elősegíti a kistelepülések felzárkózását

Vitányi István (Fidesz) értékelése szerint a költségvetési javaslatban megjelennek a családtámogatásra, foglalkoztatás növelésére és az életszínvonal emelésére vonatkozó kormányzati alapelvek.

Kifejtette, hogy az önkormányzatok 2937 milliárd forintból gazdálkodhatnak, s többletforrást kapnak egyebek mellett beruházásokra, a bölcsődék finanszírozására, a kistelepülési polgármesteri illetményekre.

A kormánypárti politikus szerint az esélyegyenlőséget javítja, hogy 2 milliárd forintos többlet lesz a szolidaritási hozzájárulásban, amely elősegíti a kistelepülések felzárkózását.

Kiemelte azt is, hogy a köznevelési területen jut forrás a szakképzettséggel kapcsolatos feladatokra és a béremelésre, s egyre többen jogosultak az ingyenes étkeztetésre.

Vitányi István egyetértett azzal, hogy a munkaerőhiány csökkentése érdekében változtatások szükségesek a közfoglalkoztatás területén.

Mint mondta, az önkormányzatok finanszírozásának legfőbb célja a kiszámíthatóság és a stabilitás megtartása, a hiány nélküli gazdálkodás erősítése.

Banai: érdemi előrelépések voltak a kkv-knál

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államháztartásért felelős államtitkára Soltész Miklós szavait megerősítve közölte, hogy a korábbi zárszámadásokkal és a mostani számokkal nehéz vitatkozni. Kifejtette: a statisztikák szerint a minimálbért kereső kétgyermekesek reáljövedelme 2002 és 2010 között 8,7 százalékkal csökkent, míg 2010 és 2018 között 79,7 százalékkal nőtt. A különbségek jól láthatók a gyermek nélküli, egy, vagy több gyermekesek esetében is.

Azt is mondta, hogy mindenkiben van félelem az elszegényedéstől, ugyanakkor a munkahelyek és a reálkeresetek is folyamatosan bővülnek. Az államtitkár szerint a diákok külföldi tanulmánya nem magyar specialitás, vannak erre uniós programok és fontos is az ilyen jellegű tapasztalatszerzés. A kulcs, hogy utána hazajöjjenek – emelte ki, példaként hozva, hogy ezt szolgálja a lakástámogatási rendszer és a családok kedvezményei.

Banai Péter Benő a kkvk-król szólva jelezte, hogy a noha vannak még feladatok, léptek a megerősítésük érdekében, egyebek mellett a kata és a kiva, mint legegyszerűbb adózási rendszer bevezetésével, s folyamatosan emelkednek a nekik szánt támogatási források is.

KDNP: felelősségteljes költségvetés a 2018-as

Földi László (KDNP) szerint a költségvetés egyik legfontosabb jellemzője, hogy egy felelősségteljes büdzsé, amely biztonságot teremt. Példaként azt hozta, hogy megfelelő állami fedezettel emelik a pedagógusok bérét, majd méltatta a családtámogatási rendszert és a tankönyvek ingyenes biztosítását is.

Földi László KDNP-s képviselő felszólal a 2018-as központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 18-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Pest megyei országgyűlési képviselőként arról is beszélt, hogy a kormány ezt a megyét sem hagyja ki a támogatásokból, megemlítette ezzel kapcsolatban az M4-es autópálya építését.

Összegzése szerint a jövő évi költségvetés reális, jól szolgálja a magyar emberek és vállalkozások céljait.

Novák Katalin: a fiatalok költségvetése is a jövő évi

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke és Novák Katalin, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára a 2018-as központi költségvetés általános vitája alatt az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 18-án. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár azt hangsúlyozta: a 2018-as legalább annyira a fiatalok költségvetése, mint a munkából élőké. „A jövőbe való befektetés költségvetése” – fogalmazott.

Szerinte a fiatalokat támogatni kell abban, hogy ha akarják, külföldön is tapasztalatot szerezzenek, és ha később itthon akarnak boldogulni, abban ugyancsak segíteni kell őket.

A családokat, fiatalokat segítő intézkedések közül kiemelte az otthonteremtést segítő lépéseket, főképp a családok otthonteremtési kedvezményét (csok).

Hangsúlyozta továbbá a tehetséges fiatalok támogatását, a bölcsődék új típusú finanszírozását, a diplomás gyedet és a vidéken maradást támogató programot.

Államtitkár: lépésről-lépésre tudjuk megoldani az egészségügy problémáit

Banai Péter Benő, államháztartásért felelős államtitkár azt mondta: egy olyan ágazatban, mint az egészségügy, ahol más területhez hasonlóan jelentős kihívások voltak, a problémákat lépésről-lépésre tudják megoldani. Hozzátette: van még feladat az egészségügy területén, de azt kéri, hogy eddigi eredményeket ismerjék el. Emlékeztetett: az ágazatban 2012-13-ben bérmelést hajtottak végre és az ellátórendszer átalakítását is megkezdték. Hozzátette: a 2016-os megállapodás értelmében több lépésben emelkedik az egészségügyi szakdolgozók, szakorovosok és szakgyógyszerészek bére.

Az intézményrendszer finanszírozásáról szólva kiemelte: úgy beszélhetnek többletforrásokról, hogy eközben a bérekre rakódó járulék mértéke 2018-ban 20 százalékra csökken. Vagyis ugyanazokra a béreket az intézményeknek kisebb munkáltatói teherrel kell kifizetni, ami önmagában megtakarítást jelent – tette hozzá.

KDNP: a stabil családpolitika meghozza gyümölcsét

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője kifogásolta az MSZP kommunikációját, mert az ellenzéki párt a családok kiadásainak csökkentését ígéri, közben a gázárra hivatkozik. Kinek van igaza, az MSZP-nek vagy az Eurostatnak? – tette fel a kérdést, rámutatva: utóbbi szerint Európában a harmadik legolcsóbb gáz Magyarországon van, míg a szocialisták szerint itt a legdrágább.   

Bírálta az MSZP-t azért a bejelentésért is, hogy visszaadnák a 13. havi nyugdíjat, hiszen azt ők vették el – hangsúlyozta. 

Családtámogatásra 1900 milliárd forintot fordít a költségvetés jövőre, vagyis 8 százalékkal többet, mint idén – mutatott rá -, jelentősen, 14 százalékkal emelkedik a családi adókedvezmény keretében a családoknál hagyott forrás. 130 ezer családnak nem kell adóznia – ismertette.  

A munka alapú támogatások 58 százalékra emelkedtek. Szociális jellegű támogatásokról is szólt, az ingyenes étkeztetésről vagy az ingyenesen biztosított tankönyvekről. 

Azt mondta: a termékenységi ráta még alig 1,3 volt 2010-ben, vagyis nem elegendő ahhoz, hogy a társadalom reprodukálja önmagát, mára azonban a szám csaknem 1,5-ös. 12 százalékkal növekedett a házasságkötések száma – mutatott rá, hangsúlyozva: mindez azt mutatja, hogy a tartós, stabil családpolitika meghozza gyümölcsét.

Fidesz: számos eredményt hoztak a sporttámogatások

Dankó Béla (Fidesz) azt mondta: a munkából élők újabb béremelésre számíthatnak. 

Kiemelte a sporttámogatásokat, amelyekben számos eredményt ért el a kormányzat már eddig is – mondta. Ismertetése szerint 1 forint sportra költött pénz 4 forintot hoz vissza négy év alatt. 

Gyermekek úszásoktatásához járul hozzá a kormány tanuszodák építésével, de szólt a tornatermek építéséről is. Tanteremfejlesztésre 3 milliárd forint áll rendelkezésre – folytatta. 

Az átalakult sporttámogatási rendszer sikeres formájának nevezte a TAO-támogatást, amelynek bevezetése óta jelentősen növekedett az igazolt versenyzők száma.

Fidesz: megépül a gárdonyi rendőrkapitányság

Tessely Zoltán (Fidesz) a gárdonyi rendőrkapitányság új épületének megépítéséért mondott köszönetet. 

Kijelentette: a jövő évi költségvetés biztosítja a forrásokat a hároméves beruházás utolsó üteméhez, így elkészül a kapitányság, amelynek teljes költsége 900 millió forint.