Hargitai János, a KDNP vezérszónoka, a párt ügyvezető alelnöke a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáján, az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 17-én. Mögötte Latorczai János, az Országgyűlés alelnöke. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

A büdzsét első körben 30 órás időkeretben, várhatóan péntekig tárgyalják a képviselők. 

Varga: a munkából élők költségvetése a 2018-as büdzsé

A nemzetgazdasági miniszter a munkából élők költségvetésének nevezte a 2018-as büdzsét szerdán a parlamentben. Azt mondta, a jövő évi költségvetés minden magyar ember számára megteremti a lehetőségét annak, hogy ismét léphessen egyet előre a saját életében. 

Varga Mihály a 2018-as büdzséről szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitva azt mondta: a polgári kormány továbbra is elkötelezett a munkahelyteremtés ösztönzése, a családok európai viszonylatban is példaértékű támogatása, valamint Magyarország külső és belső biztonságának erősítése mellett. Hozzátette: a jövő évi költségvetés, követve a korábbi évek fiskális politikáját, a kiszámíthatóság, a biztonság és a fejlődés értékein alapszik.

ÁSZ: a javaslat hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásához

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke szerint megalapozott a 2018-as költségvetés, a javaslat előkészítése és tartalma megfelel a jogszabályoknak, és hozzájárul Magyarország költségvetési stabilitásának fenntartásához.

Domokos László közölte, ha az előrejelzésnek megfelelően alakul a makrogazdaság, a bevételi előirányzatok teljesíthetőek, van, amelyik túl is teljesülhet.

KT: a törvényjavaslat a pénzügyi stabilitást tükrözi

A pénzügyi stabilitást tükrözi a kormány 2018-as költségvetési javaslata a Költségvetési Tanács (KT) véleménye szerint.

Kovács Árpád, a testület elnöke ismertette, hogy az indítványban a kiadási és bevételi előirányzatok összhangban vannak a bázis évi várható teljesüléssel és a kormány 2018-ra vonatkozó makrogazdasági prognózisának adataival.

KDNP: többletforrások az élet minden területén

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a jövő évi büdzsé folytatja azt a társadalomfilozófiai gondolkodást, amit az elmúlt két ciklusban képviselt a kormány, és többletforrások jutnak az élet minden területére.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka, a párt ügyvezető alelnöke a fő célokat áttekintve megerősítette, hogy a 2018-as a munkából élők költségvetése. Utalva a teljes foglalkoztatást célzó intézkedésekre kiemelte, a jelenlegi arányok további javítását szolgálják a büdzsében rögzített számok. Kitért arra, hogy a minimálbér 8 százalékkal, a szakmunkás minimálbér további 12 százalékkal nő jövőre. 

Hargitai János, a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető alelnöke

Havi 35 ezer forintos adómegtakarítással számolhat egy kétgyermekes család. Folytatódik az otthonteremtési program, a csok és az áfacsökkentés, az alapvető élelmiszerek egyre nagyobb köre kerül az 5 százalékos kulcsba – hozott példákat a családokat segítő intézkedésekre. Megjegyezte, az inflációnak megfelelően 3 százalékos nyugdíjemeléssel kalkulálnak, s nagy valószínűséggel nyugdíjprémiumot fognak fizetni. 

Oktatásra 81 milliárddal, egészségügyre 102 milliárddal fordítanak többet, nyugdíjakra, családtámogatásra 287 milliárddal különítettek el többet, gazdaságfejlesztésre pedig 205 milliárddal több jut. Rendvédelemre a megerősített biztonság érdekében a plusz forrás 80 milliárd az ideihez képest – sorolta. Összegzése szerint a költségvetés megalapozott számokból áll, és konzervatív tervezésre épült. 

Hargitai János értékelte a 2010 előtti időszakot is, és rámutatott: volt egy örökség, amit a szocialisták hagytak rájuk, s amelytől nem lehetett eltekinteni. 2010-ig azt szokták meg, hogy a költségvetés kiszámíthatatlan és fegyelmezetlen, a főszámok szinte sose teljesültek.

Nem volt igazi társadalomfilozófia, technokrataként rögtönöztek, s azt is sikertelenül. 2010-ig az utolsó pillanatig mindenre és az ellenkezőjére hitelt vettek fel, amivel felgyorsult az ország eladósodása. Amióta belépett Magyarország az unióba túlzott deficiteljárás alatt állt, majd az államcsőd kopogtatott az ajtón – idézte fel a KDNP-s politikus, hozzátéve: innen kellett „felhúzni” az országot, amely 2010-ig a gazdasági szuverenitását elveszítette. 

Rámutatott: 2010 után az elsődleges törekvés a gazdasági függetlenség visszanyerése volt, kiszámítható költségvetési politikát kellett folytatni. Szerinte azóta minden költségvetés teljesült, vagy túlteljesült. Kiemelte: szakítottak azzal, hogy mindenre a hitel a megoldás, az Orbán-kormány működésre egyetlen fillér hitelt nem vett fel. Tartották a hiánycélt, az eladósodást megfékezték, kikerültek a túlzott deficiteljárás hatálya alól, megteremtették a munkaalapú gazdaságot, és 700 ezerrel többen dolgoznak azóta. 

Jelezte: az álláspontjuk, hogy az uniós forrásokat gazdaságfejlesztése kell fordítani, ezek 60 százalékát erre is szánják a mostani ciklusban. 2018-ban minden forrást szeretnének leszerződni a potenciális nyertesekkel – tette hozzá.

Fidesz: a foglalkoztatást és a családokat szolgálja a büdzsé

A foglalkoztatás bővülését és a családok támogatását szolgálja a jövő évi költségvetés – mondta a Fidesz frakcióvezetője. 

Kósa Lajos felidézte a kormány elmúlt hétéves gazdaságpolitikáját és annak eredményeit, hangsúlyozva: bebizonyosodott, hogy a politika eszközeivel lehet tenni a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellen – amelyet a társadalom legsúlyosabb középtávú problémájának nevezett -, és sikerült egy másik cél is, a társadalom munkaalapúvá tétele.

Kósa Lajos, az Fidesz frakcióvezetője a 2018-as költségvetésről szóló törvényjavaslat általános vitáján, az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. május 17-én. (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Óriási teljesítménynek nevezte, hogy aktív foglalkoztatási eszközökkel sikerült 700 ezer új munkahelyet létrehozni, ahogy azt is, hogy Magyarországon a kormány az unió legbőségesebb családtámogatási rendszerét vezette be. Bár még mindig fogy a társadalom – ismerte el –, de mint mondta, majdnem minden családon tudott segíteni a kormány az elmúlt hét évben.

A migráció mellett más típusú biztonság terén is óriási eredményt ért el a kabinet – hangsúlyozta, felidézve, hogy 2010-ben még igen sérülékeny volt a magyar gazdaság, akkor még a családok sokaságának megtakarításait olvaszthatta el, ha egy spekuláns „megshortolt” egy értékpapírt. 

Rámutatott arra is: a magyar államadósságnak mindössze 26 százalékát finanszírozzák külföldről, amit a pénzügyi biztonság megteremtésében a legnagyobb eredménynek értékelt, a hazai lakosság hozzájárulása pedig 30 százalékra emelkedett. 

Kijelentette: ehhez kellett egy olyan politikai rendszer, amely felvállal bizonyos konfliktusokat. Emlékeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és saját maga 2010-es megállapítására, hogy „ebben a válságban a gazdasági alkotmányosság határait súroló intézkedéseket kell hozni. Magánnyugdíjpénztár, devizaadósság”- sorolta. 

Frakciótársa, Bánki Erik a bérek folyamatos növekedését is fontos célnak nevezte, rámutatva: 50 hónapja emelkednek a reálkeresetek, és a jövő évi büdzsé is biztosítja ezen pálya megtartását.

Rámutatott arra is: 4,35 millió ember dolgozik – a versenyszférában a bővülés mintegy félmilliós volt -, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékra csökkent. Helyeselte a kormány munkaerő-mobilitás érdekében kezdeményezett intézkedéseit. 

Arra is rámutatott, hogy a kétgyermekes családok jövedelme éves szinten több mint 400 ezer forinttal emelkedik jövőre, otthonteremtési kedvezményre pedig 225 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben 2018-ban. 

Úgy fogalmazott: a gazdaság képes fedezni a jövő évi vállalásokat, az államháztartás biztonsága nincs veszélyben. 

Szűcs Lajos, a Fidesz harmadik vezérszónoka azt emelte ki: a kormány másodszor nyújt be olyan nullás költségvetést, amelyben az állami kiadások egyensúlyban vannak a bevételekkel, a hiány csupán a beruházások finanszírozását biztosítja.

Hozzátette: a kormány az államadósság csökkentéséért is elkötelezett, annak mértéke jövőre a GDP 68,2 százaléka lesz. 

Egyre kiegyensúlyozottabbnak nevezte a gazdaság növekedését, amelyet már nemcsak az export húz, hanem a beruházások és a fogyasztás is. A beruházások növekedését a stabilan alacsony kamatkörnyezet is segíti – mutatott rá.

BM: a biztonságról is szól a 2018-as költségvetés

Kontrát Károly, a BM parlamenti államtitkára rögzítette: a kormány továbbra is a magyar emberek biztonságát és a határok védelmét tartja az egyik legfontosabb feladatának, ezért a 2018-as költségvetés a munka és a családok támogatása mellett a biztonságról is szól.

Elmondta, a jövő kiemelt belső biztonsági kockázatai között van főként a terrorizmus, a szervezett bűnözés, az extrémizmus, az ezekkel szembeni védelemhez szükséges források rendelkezésre állnak a jövő évi büdzsében.

Kifejtette, hogy szinte valamennyi rendvédelmi szerv többletforrásra számít 2017-hez képest: a rendőrség 22 milliárd, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal 427 millió, a katasztrófavédelem mintegy 4 milliárd, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) 339 millió forint többlettámogatáshoz juthat.

Hozzátette: a büntetés-végrehajtás 22,5 milliárd forint plusztámogatást kaphat. A tömeges bevándorlás miatt 50 milliárd forint többletkiadással terveznek – folytatta – , a pénzt elsősorban a már meglévő két tranzitzóna, a röszkei és a tompai működtetésére fordítják, illetve az újonnan felszerelő határvadászok szolgálatba lépését segíti ez az összeg.

Kontrát Károly a TIBEK-nek juttatott pluszforrásról azt mondta, hogy abból 300 millió forint létszámbővítésre szolgál az utasadat-információs egységnél.

Közölte, 2018-ban is folytatódik a rendvédelmi életpálya, 2018-as 5 százalékos emelésnek meg van a fedezete.

KDNP: a jövő évi költségvetés stabil alapot jelent a következő évek fejlődéséhez

Latorcai János (KDNP) emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is megalapozottnak, reálisnak tartja a 2018-as költségvetést, amely hozzájárul az ország stabilitásának fenntartásához. A kormánypárti politikus szerint a büdzsé fenntartható, biztos lábakon áll és stabil alapot jelent a következő évek fejlődéséhez.

Elmondta, a költségvetés a gazdaság kifehérítését is célozza. Ez pedig azt az üzenetet közvetíti az állampolgároknak, a vállalkozásoknak, hogy a tisztességes munka és verseny országát építik, ahol a gazdaság szerepelőinek nem kell attól tartania, hogy egyesek adóelkerüléssel jogtalan versenyelőnyre tesznek szert – fogalmazott. 

Szólt arról is, hogy évről évre nő a családok támogatására fordítható összeg. Hozzátette: jövőre 1900 milliárd forint jut a családok támogatására, ami majdnem kétszerese a 2010-es összegnek. 2018-ban közel egymillió családnak nyújt segítséget a családi adókedvezmény – mondta, jelezve, hogy jövőre nő a kétgyermekes családok kedvezménye.

Ismertetése szerint az otthonteremtési programra jövőre 226 milliárd forint jut; az építési kedv élénkülése – szakértők szerint – igazán jövőre lesz érezhető.

Fidesz: újabb lépés a teljes foglalkoztatás felé

Czomba Sándor (Fidesz) a teljes foglalkoztatás felé vezető újabb lépésként értékelte a költségvetési javaslatot, s utalt arra, hogy vannak régiók, ahol az már megvalósult. Kifejtette, hogy 2010-ben 3 millió 750 ezer ember dolgozott, 2010 és 2012 között pedig az volt a cél, hogy a segélyezésből kiemelve minél többen juthassanak munkához állami segítséggel.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataira hivatkozva közölte: 2010-hez képest ma 700 ezerrel bővült a foglalkoztatás, a számítási módszertan pedig változatlan. A munkahelyek közül 480 ezer a versenyszférában jött létre – hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Czomba Sándor lényegesnek tartotta azt is, hogy a béreket a kormány a gazdasági teljesítőképességhez igazítva emeli, szemben azzal, hogy a szocialisták korábban hitelből tették azt, súlyos helyzetbe sodorva az államot.

Kitért arra is, hogy jelentősen emelkedik a minimálbér, aminek fehérítő hatása is van. Itt ugyanakkor érdemes figyelembe venni például a kistelepülési vegyesboltok problémáit, ha nincs elég mozgásterük az emeléshez – jegyezte meg.

A fideszes politikus a munkaerőhiányt jelölte meg új kihívásként, a munkaerő nem ott és nem olyan tudással van jelen, ahol az igény jelentkezik.

Kitért arra is, hogy a közfoglalkoztatásra jövőre 225 milliárd forintot szánnak, ami drasztikus csökkenést mutat az idei 340 milliárddal szemben, ugyanakkor a tényleges felhasználás csak mintegy 270 milliárd forint lesz.

A 2018-as büdzsé javaslatai alkalmasak a problémák jelentős részének kezelésére – vélekedett.

Fidesz: a büdzsé stabil lábakon áll

Vinnai Győző arról beszélt, hogy a költségvetés jövőre azt üzeni, megéri dolgozni, gyermeket vállalni, áldozni a biztonságra. A büdzsé stabil lábakon áll, és az a munkából élők költségvetése lesz – értékelt.

Kitért arra is, hogy 2010 óta 700 ezer új munkahely jött létre, félmillió a versenyszférában. A béremelési programok pedig a teljes foglalkoztatottságot hivatottak segíteni – jegyezte meg.

Egymillió család veszi igénybe a családi adókedvezményt – mondta, és felhívta a figyelmet arra is: havi 35 ezer forintos adókedvezménnyel számolhat jövőre egy kétgyermekes család. 

Szólt még arról, hogy a beruházásokat támogatni kell, nem csak állami forrással, hanem infrastrukturális fejlesztésekkel is. Példaként említette a Lego-beruházást Nyíregyházán. 

Beszélt arról is, hogy jelentős uniós forrásokat lehet bevonni az elmaradott térségek iskoláinak fejlesztésére, a pedagógus életpálya utolsó állomásához érkezik, s folytatódik a béremelés a felsőoktatásban. Kitért arra, hogy az ingyenes tankönyvellátás kiterjed a kilencedik évfolyamra, támogatják az első sikeres nyelvvizsgát, az első sikeresen letett emelt szintű idegen nyelvi érettségit is. Cél az oktatás megerősítése, több forrást kapnak az intézmények működésre, s tartalmi fejlesztések valósulhatnak meg – összegzett.

KDNP: érdemes gyermeket vállalni

Vejkey Imre arról beszélt, hogy a jövő évi költségvetési javaslat biztosítja az előirányzatok átláthatóságát, biztonságot, stabilitást jelent a családok és az itt működő vállalkozások számára.  

A kormány összhangban a konvergencia programmal 4,3 százalékos GPD-arányos gazdasági növekedést határozott meg, ez lehetővé teszi, hogy még több pénz maradjon a magyar embereknél – fejtette ki.

Rámutatott: a büdzsé a magyar családoknak újabb adócsökkentést, béremelést és családpolitikai intézkedéseket tartalmaz. Tovább nő a kétgyermekes családok adókedvezménye, ami négy év alatt megduplázódik, jövőre is kedvezményben részesülnek az első házasok. Nő a családok jövedelme, több jut ingyenes gyermekétkeztetésre, tankönyvellátásra – sorolta, kiemelve, hogy a szünidei gyermekétkeztetésre külön 7 milliárd áll rendelkezésre. Az első nyelvvizsgára 2,6 milliárdot biztosítanak, de, ha szükséges növelik ezt az összeget. 

A költségvetés azt üzeni, érdemes gyermeket vállalni – mutatott rá, kiemelve: összesen 1900 milliárd jut a gyermeket nevelő családok támogatására, ez kétszerese annak amit 2010-ben szántak a családokra. Szólt arról is, hogy bölcsődei ellátásra az idei források 2,5 szeresét fordítják. 

Beszámolt még a nyugdíjak 3 százalékos emeléséről és a várható nyugdíjprémiumról is.

Rámutatott: a Fidesz-KDNP a demográfia problémájának történelmi feladatát belső tartalékok mozgósításával próbálja megoldani, nem migránsok betelepítésével, ahogy az Brüsszelből ránk oktrojálni akarják. Nem fogjuk feladni értékeinket még akkor sem, ha egy határozattal újabb összehangolt támadást akarnak indítani Magyarország ellen – jelentette ki Vejkey Imre utalva az EP szerdai döntésére.

Fidesz: miért támadják a költségvetést és Brüsszelben Orbán Viktort? 

Pócs János (Fidesz) párhuzamba állította az ellenzéki képviselők támadásait a költségvetés ellen és a brüsszeli támadásokat Orbán Viktor ellen. A magyar miniszterelnök legnagyobb erényének nevezte a hitelességet, mint mondta „többet adtunk, mint amennyit bárki is remélt volna”. Ez azért lehetséges, mert a gazdaság stabil lábakon áll – tette hozzá. 

Emlékeztetett: Gyurcsány Ferencet nem támadták, amikor eladósította a családokat, amikor „lefeküdt az IMF-nek”, amikor elvett egyhavi nyugdíjat. De ami rossz a magyar embereknek, az jó az ellenzéknek és Brüsszelnek, és fordítva – érvelt.

Ismét lesz minimálbér-emelés – sorolta az előrelépések között, de arról is beszámolt, hogy folytatódik a béremelési program a közszférában és 100 milliárd forinttal több jut a közbiztonságra.   

Feltette a kérdést: miért szeretné Brüsszel meghatározni a magyar adórendszer? Ezen támadások szerinte arról is szólnak, hogy ha nem lenne 9 százalékos a társasági adót, például a németországi cégek nem itt fektetnének be, hanem visszamennének Németországba. Nem vagyunk rászorulva az IMF-re, a külföldi hitelekre, ezért is félnek Magyarországtól – folytatta. 

Az agráriumról szólva közölte: stabil a nemzeti támogatások rendszere. Számos mezőgazdasági program forrásának emelkedéséről számolt be, a többi között az állatjóléti támogatásokéról vagy az egészségügyi hozzájárulásokéra, de folytatódik a tanyafejlesztési program is. Kiemelt célnak nevezte az agrárágazat szereplőinek, különösen a nagyobb vidéki foglalkoztatást jelentő ágazat jövedelemtermelő képességének növekedését.

NGM: a kormány sokat tett a jól képzett munkaerő megteremtéséért

Banai Péter Benő, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a fejlesztésekről szólva emlékeztetett a kötelező óvodáztatásra, amit első lépcsőnek nevezett, ezt követte az oktatás egységes rendszerbe helyezése. Szólt a szakképzési rendszer átalakításáról, a duális rendszerről, amely a majdani munkavállalás lehetőségét a legjobban biztosítja, és a felsőoktatás átalakítása is azt célozta, hogy a végzettek munkát találjanak. Ezek szerinte mind az egyéni érvényesülést, mind az ország gazdasági szempontjait figyelembe vették. 

Nemcsak a pedagógusbérek, de az intézményi források is emelkedtek – hangsúlyozta. 

Ha a kormány olcsó munkaerővel képzelné el az ország előrelépését, akkor nem kezdeményezte volna a minimálbér emelését – mondta, fontosnak nevezte ugyanakkor a termelékenység javítását is. 

A kormány számos intézkedést tett mind az oktatási rendszer, mind a gazdaságpolitika eszközeivel annak érdekében, hogy képzett emberek álljanak rendelkezésre a gazdaság számára – jelezte.

Fidesz: a turisztikában beérett a kormányzati politika

Riz Gábor (Fidesz) azt mondta, hogy a turizmusból származó bevétel meghaladja a GDP tíz százalékát. Már nemcsak Budapest, de sok kistelepülés és város is egyre komolyabb turistacélponttá válik – tette hozzá.

A képviselő a növekedésről azt mondta, beérett a kormányzati politika. A kormány külön is foglalkozik a balatoni programmal, a Sopron-Fertő turisztikai térséggel és Tokaj-Hegyalja, a Felső-Tisza-vidék, valamint a Nyírség turisztikai együttműködésével – közölte.

KDNP: csökkennek a munkát terhelő adók

Firtl Mátyás KDNP-s képviselő a munkából élő emberek és a magyar emberek biztonsága költségvetésének is nevezte a 2018-as büdzsét. Mint elmondta, segélyek helyett munka alapú társadalmat teremtettek, nő a minimálbér, a szakmunkás minimálbér és csökkennek a munkát terhelő adók. Ezekkel a kormány újabb lépést tesz a teljes foglalkoztatottság felé – mondta.

Beszélt arról is, hogy januártól 35 ezer forintra nő a kétgyerekes családok adókedvezménye, folytatódik az ingyenes tankönyvellátás, a bölcsődei ellátásra két és félszer több pénzt fordítanak, mint 2017-ben. Ezzel a kormány azt üzeni, hogy Magyarországon érdemes gyereket vállalni.

Fidesz: ez a munkából élők költségvetése

Vécsey László fideszes képviselő megismételte a korábban már elhangzott érveket az előterjesztés mellett: a javaslat a munkából élők költségvetése, és ismét elmondható, hogy minden magyar a saját életében is léphet egyet előre. 

Közölte továbbá: célba vette a kormány a teljes foglalkoztatottságot, a családtámogatások bővítését és az ország biztonságának erősítését is.