Törvényjavaslatban segítenék az egyházak munkáját

Az Országgyűlés ma nyolc kormányzati előterjesztés általános vitájával folytatja ülését, egyebek mellett terítékre kerülnek az ország versenyképességének javítását célzó javaslatok is. Szászfalvi László, a KDNP képviselője a több állami tulajdonú ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adásával kapcsolatban kitért arra, hogy a kommunista diktatúra idején az egyházak vagyonát egy tollvonással vették el, és 1989 után csak részleges kárpótlás történt.

Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó törvények módosításáról szóló javaslat

Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára expozéjában felidézte: a tavaly júniusban elfogadott külképviseletekről és tartós külszolgálatról szóló törvény mostani módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó problémákat kívánja kezelni és technikai pontosításokat tartalmaz, amelyek nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain, de lehetővé teszik, hogy a külképviseletek és az ott dolgozók rugalmasabb szabályok alapján, magas színvonalon képviseljék Magyarország érdekeit és értékeit. 

Az államtitkár elmondta: a módosítással rendezik a külszolgálatra kihelyezettek és családjuk egészségügyi ellátásának kérdéskörét, valamint bővítik a diplomata-útlevélre jogosultak körét. Hozzátette: a javasolt módosítás megoldást jelent arra a hosszú ideje megfogalmazódott igényre, hogy a külszolgálatot teljesítő személyek élettársai, illetve felmenői is részesülhessenek diplomata-, illetve külügyi szolgálati útlevélben, enélkül ugyanis a fogadó ország általános idegenrendészeti szabályai vonatkoznak rájuk, amelyeknek gyakran nem felelnek meg, tekintettel arra, hogy az érintettek nem munkavállalási vagy tanulmányi céllal érkeznek az adott országba. Ismertetése szerint a módosítást az Európai Parlament magyarországi képviselőire is kiterjesztenék.

Az államtitkár a módosítások között említette azt is, hogy a javaslat a külképviseleti vezetők és egyéb munkakörök esetében is megteremti a kötetlen munkaidő-beosztás lehetőségét, mert a diplomáciai munka jellege folytán ez a legkedvezőbb mind a kihelyezettek, mind a missziók számára. Emellett a javaslat szabályozza a fizetés nélküli szabadság jogintézményét és a keresőképtelenség miatti juttatásokat is – tette hozzá Szabó László.

Fidesz: rendezik a kihelyezettek családjainak szociális biztonságával kapcsolatos kérdéseket

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) közölte, már az eredeti törvény is nagy hangsúlyt fektetett a kihelyezettek családjának szociális biztonságára, most az egészségügyi ellátás kérdéseit és a diplomata-útlevél családtagok általi használatának szabályait rendezik. 

Azt mondta, a jövőben a devizailletmény nemcsak euróban, hanem dollárban vagy forintban is folyósítható. Rögzítik, hogy a vezetői és a diplomata-munkakörben foglalkoztatottak munkarendje kötetlen.

Csenger-Zalán Zsolt elmondta, a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvény módosításával a hatékonyság növelését szolgálja az előminősített civil szervezet státusának bevezetése. Közölte, a módosítás világossá teszi, hogy nemzetközi szervezeteknek fizetett általános hozzájárulások bizonyos hányada multilaterális hivatalos fejlesztési támogatásnak számít, ezáltal a nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási szakpolitikák forrásainak részét képezi.

A közműcsatlakozást egyszerűsíti az egyes törvények Magyarország versenyképességének javítása érdekében történő módosítása

Miniszterelnökség: a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a hét jogszabályt módosító törvényjavaslat elfogadása esetén új területen folytatódhat a kormány bürokráciacsökkentő politikája, a közműcsatlakozás területén is egyszerűsödhetnek az állampolgárok és a vállalkozások mindennapjai.

Elmondta, a Világbank felmérése szerint Magyarországon kiugróan időigényes, 257 nap a villamos hálózatra való csatlakozás. Ez az időtartam kétszerese a lengyelországinak, illetve a szlovákiainak – jegyezte meg.

Úgy összegzett: a villamos hálózatra csatlakozás magas időigénye késlelteti „a beruházások termőre fordulását”.

Az államtitkár szerint a problémát a hálózatra csatlakozás tervezési, valamint az ezzel párhuzamosan futó hatósági engedélyezési eljárások időigénye okozza. 

Csepreghy Nándor elmondta, új mentességi szabályok lesznek a csatlakozási díjak esetében a földgáz-, a villamosenergia- és a víziközmű-szektor esetében is. Kifejtette: a mentességet az egyes szektorokban olyan mérőszámokhoz igazították, amelyek megfelelnek egy családi ház vagy egy kisebb gazdálkodó egység fogyasztásának.

Törvényi szintre emelik legkisebb költségek érvényesítésének elvét. Rögzítik, hogy a különdíjas szolgáltatások végzése esetén a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének megállapításakor a munkavégzésre ténylegesen fordított időt vegyék figyelembe – ismertette.

Az államtitkár szerint jelenleg a hatóságként eljáró elosztóknak túlzott mérlegelési jogköre van a közműcsatlakozási kérelmekhez csatolandó tervek elbírálásakor. Hozzátette: törvényi garanciaként beépül a szabályozásba mindhárom szektornál, ha az elosztó nem találja megfelelőnek a vezeték kiviteli terveit, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérhet alkalmassági nyilatkozatot.

Elmondta azt is, jelenleg az áram- és a vízközmű-szektorban a fogyasztó nem választhatja ki a kivitelezőt, ellenben a földgázszektorban lehetőség van arra, hogy gázszerelők nyilvántartásából válasszon kivitelezőt a fogyasztó. Jelezte, a gázszektorban alkalmazott megoldást most átültetik a többi két szektorba.

Csepreghy Nándor azt mondta, a törvényjavaslat biztosítja, hogy a közműcsatlakozás kiépítésével az elosztó észszerű határidőn belül akkor is köteles legyen a csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha a fogyasztó saját vállalkozóval végeztette a kivitelezést és az nem tér el a tervektől.

Kitért arra, hogy terület- és településrendezési kérdéseket is érint a módosítás. A terület- és településrendezési terveket egy, az ipar, vagy a mezőgazdaság területén működő vállalkozás telephelyének építésekor módosíthatják, tervek módosításának költsége 6-15 millió forint között van, ebből 2-3 millió forintot is kitehet a térképek beszerzése, a közműadatok díja – részletezte az államtitkár.

Hozzátette: a központi költségvetésből finanszírozott szereplőknek a térképi adatokat ingyenesen biztosítják. Megjegyezte, szintén ingyenességet biztosítnak a Lechner Tudásközpontnak, amely az országos építésügyi nyilvántartás, valamint az országos területfejlesztési és területrendezési információs rendszer működtetésével hatékonyan segíti az önkormányzatok tervezési feladatait.

Fidesz: a javaslattal gyorsabban, de továbbra is biztonságosan valósulhatnak meg fejlesztések

Bodó Sándor, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt: eddig a rendkívül hosszú eljárási rend eltántoríthatta a fejlesztésektől a befektetőket, a most javasolt határidő-csökkentés viszont olyan inspiráló tényező lesz a gazdasági szervezetek számára, ami elősegíti, hogy a jövőben reményteljesebben vágjanak bele egy-egy fejlesztésbe.

Jogos igénynek tartotta, hogy felgyorsuljon a közműhálózatra való rácsatlakozás és a munkálatokat megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek végezzék el. Üdvözölte a bürokrácia és a költségek csökkentését, valamint az adatbázisok, térképek és kimutatások hozzáférhetőségének javítását. Szerinte a módosításoknak köszönhetőena települési és a megyei önkormányzatok, a szakhatóságok és a vállalkozások eredményesebben és pontosabban tudnak majd dolgozni.

László Tamás (Fidesz) arról beszélt, hogy a törvény erősíti a versenyképességet, miközben a közműveket is valódi közszolgáltatóvá teszi. Hozzátette, hogy a jogszabály azért is helyes irányba mutat, mert egyúttal erősödik a felelősség is.

A hivatalos statisztikával összefüggő törvénymódosítások

Kormány

Az egyes törvényeknek a hivatalos statisztikáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő módosításának vitájában Csepreghy Nándor a hivatalos statisztikát a demokrácia fontos eszközének nevezte. Lehetővé teszi, hogy a felhasználók független forrásból jussanak adatokhoz, megbízható, tényszerű, nyilvános és tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készül – sorolta érveit az államtitkár.

A hivatalos statisztika feladata az állami, az önkormányzati, a pénzügyi és civil szervezetek, a piacok és az ország ügyei iránt érdeklődő állampolgárok tájékoztatatása az aktuális helyzetről – emelte ki. A mostani jogszabály pedig meg szeretné teremteni az adminisztratív adatforrások kezelését szabályozó törvényeknek a statisztikai törvénnyel való jogszabályi összhangját – közölte. Az indítvány olyan jogszabályokat módosít, amelyek adminisztratív adatforrásokat kezelésének szabályait állapítják meg és kizárják vagy korlátozzák azok statisztikai célú felhasználásának lehetőségét – mondta a politikus.

A kizárás lehet tényleges rendelkezés, amelyik kimondja, hogy egy nyilvántartáshoz statisztikai célra nem, vagy csak egyedi azonosításra alkalmatlan módon lehet hozzáférni. Emellett vannak olyan törvények is, amelyek taxatíven sorolják fel azokat a személyeket és szervezeteket, akik a nyilvántartáshoz hozzáférhetnek.

Szavai szerint az uniós és a magyar jogi szabályozás összhangjának megteremtésének érdekében be kell építeni egy, a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célú hozzáféréseire vonatkozó rendelkezést. A hozzáférés joga nem korlátlan, mert ahhoz előzetesen igazolni kell a statisztikai célt – hangsúlyozta. A hozzáférés mértéke szintén a statisztikai célhoz igazodik, ha nem szükséges, akkor nem adják át a közvetlen azonosítókat – tette hozzá.

Fidesz

Dunai Mónika (Fidesz) arról beszélt, hogy a közvetlen adatgyűjtések esetén az adatgyűjtő a magánszemélyeket, háztartásokat közvetlenül keresi fel. Az adatszolgáltatás a korszerű technikák ellenére is terhet jelent az adatszolgáltatóknak, a statisztikai vizsgálathoz szükséges adatok jelentős része viszont rendelkezésre áll valamilyen más nyilvántartásban – fogalmazott. Az ilyen másodlagos adatforrások statisztikai célú felhasználása a célszerűséget és az adatszolgáltatók terheinek csökkentését egyaránt szolgálja – tette hozzá.

A képviselő hangsúlyozta, hogy elsődleges adatforrást csak akkor lehet igénybe venni, ha nincs a célra alkalmas másodlagos adatforrás.

A törvény kötelezi az adminisztratív adatforrást kezelő szerveket, hogy a KSH számára hivatalos célra, egyedi azonosításra alkalmas módon, az általuk kezelt adatokat átadják – mondta. A jogszabályi összhang megteremtése és a KSH hivatalos célú adatátvételi célú jogosultságának teljessé tételének érdekében kell feloldani törvényi korlátozásokat – fogalmazott.

Több állami tulajdonú ingatlan ingyenes egyházi tulajdonba adása

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára expozéjában kifejtette: a javaslat alapján egyházi személyek ingyenesen jutnának hozzá állami tulajdonú ingatlanokhoz kulturális, hitéleti, nevelési, oktatási, szociális feladataik elősegítése érdekében.

A kedvezményezettek között van az Egri Főegyházmegye, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, a Don Bosco Szalézi Társasága és a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus. Utóbbi a főváros VIII. kerületében, a Múzeum utca és az Ötpacsirta utca sarkán lévő Károlyi-palotát kapná meg, hogy megfelelő helye legyen a liturgia gyakorlására és az egyház irányítására. Az államtitkár hangsúlyozta: a műemléki védettség nem szűnik meg a tulajdonjog átadásával.

Fidesz: az egyházaknak évszázados nemzetmegtartó szerepük van

Bóna Zoltán (Fidesz) az átadandó állami ingatlanok közül példaként említette az egri érseki palota alatti pincerendszert, egy esztergomi kollégiumot és a miskolci zsinagóga melletti ingatlant.

Kiemelte azt is, hogy a javaslattal valódi otthonra lelhet a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus.

A politikus egyebek mellett az egyházak évszázados nemzetmegtartó szerepére hivatkozva kérte a javaslat támogatását.

KDNP: az egyházak munkáját segítik az ingatlanok


Szászfalvi László, a KDNP képviselője felszólal az állami tulajdonú ingatlanok ingyenes egyházi tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 20-án. (Fotó: Illyés Tibor – MTI)

Szászfalvi László (KDNP) szerint a törvényjavaslatban felsorolt ingatlanok hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyházak hatékonyan és korszerűen végezhessék el munkájukat, különösképpen az oktatás területén.

Ismertetése szerint az egri érseki palota alatti pincerendszert kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében adják át az Egri Főegyházmegyének. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye a fenntartásában működő Vitéz János Katolikus Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem használatában álló kollégium épületének tulajdonba vételét kezdeményezte – ismertette.

A kormánypárti politikus elmondta, Miskolcon a zsinagóga melletti ingatlan az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség tulajdonába kerül, a jelenleg használaton kívüli épületben bölcsödét és óvodát létesítenek.

A főváros IV. kerületében lévő, egykor a Károlyi család tulajdonában álló gyermekmenhely a Don Bosco Szalézi Társaságé lesz – közölte. Megjegyezve, az ott működő intézetet 1924-től az államosításáig a rend működtette. Elmondta, VIII. kerületi ingatlanokat is átadnak egy egyházaknak közfeladat ellátására.

Kitért arra, hogy a kommunista diktatúra idején az egyházak vagyonát egy tollvonással vették el, és 1989 után csak részleges kárpótlás történt. Hozzátette: a mostani törvényjavaslatot részletesen megvitatta a kormányzat.

A Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló előterjesztés

A jelenlegi 8 órás helyett 3,5 órásra csökkenhet a Budapest és Belgrád közötti vonatút a két város közötti vasútvonal fejlesztésének köszönhetően – ismertette a közlekedéspolitikai államtitkár a beruházás kivitelezéséről és finanszírozásáról szóló egyezmény második mellékletének kihirdetéséről szóló javaslat csütörtöki, parlamenti vitájában. 

Homolya Róbert közölte: a kormány a Budapest-Ferencváros és Kelebia közötti, mintegy 166 kilométeres projekthez kapcsolódó dokumentumot januárban írta alá a kínai féllel. Az egy kétvágányú, villamosított vonal fejlesztéséről szól, amely az európai uniós előírásoknak is megfelel. 

Hozzátette: az Európai Bizottság is megfelelőnek ítélte a projekt közbeszerzési irányelveit. 

A projekt szükségességét hangsúlyozva az államtitkár kiemelte: a vasútvonal végén lévő Pireusz kikötőjének konténerforgalma megtöbbszöröződött az elmúlt években. 

Fidesz: a fejlesztés óriási jelentőségű Magyarország számára 

Dunai Mónika (Fidesz) elmondta, hogy frakciója támogatja a javaslatot, a vasútvonal fejlesztésének jelentősége ugyanis szerinte óriási Magyarország számára, sőt a politikus a Kína és Közép-Európai közötti együttműködés zászlóshajó-projektjének, az új selyemút kulcsfontosságú láncszemének nevezte azt. 

A Macedónián és Szerbián át Magyarországon keresztül haladó teherszállítási korridor a leggyorsabb lesz Kína és Európa között – ismertette. Mindez logisztikai bázissá teheti Magyarországot – fűzte hozzá. A vonatok akár 160 kilométer/órás sebességgel is haladhatnak az 550 milliárd forintos beruházás eredményeként. 

Rámutatott arra is: mivel a vonal a transzeurópai törzshálózat része, amelyekre 2030-ig uniós fejlesztési kötelezettségünk is van, Magyarország ennek is eleget tesz most.

NFM: júniustól megszűnnek a roamingdíjak az EU-n belül

Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikai államtitkára emlékeztetett arra, hogy 2017. június 15-től megszűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy roamingköltségek az Európai Unión belül. Hozzátette: a tagállamok előfizetői az otthon megszokott árakon tudnak emailezni, üzenetet küldeni, képeket feltölteni, telefonálni akkor is, ha átmenetileg egy másik tagállamban tartózkodnak.

Elmondta, a barangoláshoz kapcsolódó többletdíjakat a jövőben kivételes és indokolt esetben számíthatják fel a szolgáltatók, és csak akkor, ha azt előzetesen a hatóság engedélyezi.

A törvényjavaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) jelöli ki eljáró hatóságként és meghatározza az alapvető technikai, eljárási szabályokat, például a kérelem benyújtásának határidejét – ismertette. Ennek alapja, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa a tavalyelőtt módosított roaming-rendelettel és a tavaly elfogadott uniós végrehajtási rendelettel a többletdíj alkalmazásának eldöntése ügyében a döntési jogkört az egyes országok hatóságaihoz telepítette.

Homolya Róbert elmondta azt is, kiegészítik a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat is a Szupergyors Internet Program megvalósítása érdekében.

Kitért arra, hogy felhatalmazást kapnak a hírközlési szolgáltatók, hogy az Interpol által közzétett lista szerint blokkolják a gyermekpornográf oldalakhoz való hozzáférést. Ez a lehetőség eddig sem volt ismeretlen Magyarországon – folytatta –, de egy uniós jogszabály ilyen internetes szűrést a jövőben csak akkor enged meg, ha azt nemzeti jogszabály lehetővé teszi.

Fidesz: pozitív intézkedéseket tartalmaz a javaslat

Hadházy Sándor (Fidesz) értékelése szerint a javaslat pozitív intézkedéseket tartalmaz. Mint mondta, az Európai Parlament 2015-ben fogadta el azt a rendeletet, amely alapján júniustól megszűnnek a roamingdíjak. Ez egy közvetlen hatállyal bíró rendelet, azt nem kell a magyar jogba átültetni, de összhangját meg kell teremteni a hírközlési törvénnyel – mutatott rá.

A szupergyors internet kiépítését célzó programmal azt szeretnék elérni, hogy 2018 végére minden háztartásnak lehetősége legyen másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetszolgáltatás igénybevételére – emlékeztetett. Közölte, mintegy 230 ezer otthonban már elérhető a szupergyors internet, és csaknem 60 milliárd forintból megkezdődik a hálózatfejlesztés az ország minden területén. Ehhez szükséges a szabályok pontosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján – tette hozzá.

A kormánypárti politikus a digitális gyermekvédelmi feladatokkal magyarázta, hogy a szolgáltatók törvényi felhatalmazást kapnak a gyermekpornográf tartalmak szűrésére.

Bioüzemanyagokról szóló uniós irányelv átvétele

A kormány annak érdekében nyújtott be törvényjavaslatot, hogy a magyar jogrendbe ültessék az bioüzemanyagról szóló egyes uniós irányelveket. Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára törvényismertetőjében elmondta, a javaslat az uniós irányelv átvételével a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előremozdítását célozza. A javaslat szerint 2020-ra megújuló energiaforrásból előállított energia részarányának el kell érnie a teljes közlekedésben felhasznált energiafogyasztás minimálisan 10 százalékát. A javaslat tartalmazza ennek számítási módját is.

Emellett kibővítenének bizonyos tagállami jelentéstételi kötelezettségeket és finomhangolást is végrehajtanak a javaslattal.

Bartos Mónika, a Fidesz vezérszónoka az uniós irányelv főbb passzusait ismertette és külön kitért a közlekedési ágazatokban vállalt legalább 10 százalékos részarány elérésére, illetve a bioüzemanyagok előállításának fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseire.

Víziközmű-szolgáltatások

A rezsi- és bürokráciacsökkentés védelmét, valamint a fogyasztók megóvását is célozza a vízközmű-szolgáltatásokról szóló törvény módosítása – ismertette a fejlesztési tárca államtitkára. 

Szabó Zsolt a szektor működésének, fenntartásának elősegítését is célnak nevezte, de rámutatott arra is: nem életszerű, hogy a pályázatok kötelező fenntartási időszaka rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam, így ezen is módosítanak. A fenntarthatóság szempontjait előtérbe helyezve hosszabb élettartamú, megfelelő minőségű anyagok beépítését tartotta szükségesnek a fejlesztések során, amely csökkentheti az egy évre jutó ráfordításokat. 

A javaslat a rendszerek felújításához is finanszírozási lehetőséget mutat, és a szakmát is bevonja a szükséges döntésekbe, amely tervszerűvé teheti a rekonstrukciós munkákat.

A jövőben a legkisebb költség elvét is érvényesítik, vagyis mind a tervezésnél, mind az üzemeltetési megoldásoknál a legkisebb ráfordítással a leghosszabb élettartamot kell biztosítani.   

Csökkennek a védendő felhasználók adminisztrációs terhei azáltal, hogy védett státuszukat már nem kell rendszeresen igazolniuk, de szélesebb körben lesz lehetőség előfizetős mérőórák használatára is. 

Az építésügyi szabályok egyszerűsítéséhez kapcsolódik, hogy a lakásépítő cégeknek nem kell majd víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetni.

Fidesz: biztonságosabbá válik a működés

Dunai Mónika (Fidesz) frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt. Mint mondta, a javaslat hozzájárul a biztonságos, minőségi és folyamatos víziközmű-szolgáltatáshoz. 

A javaslat jogharmonizációs kötelezettségnek is eleget tesz – mutatott rá, hangsúlyozva: szükségessé vált a hálózati és információs rendszerek az egész unióban biztonságosan és egységesen magas szinten működjenek.  

Az alapvető jogok biztosa egyes szolgáltatók ügyfélszolgálatát vizsgálva megállapította, hogy indokolatlanuk kötelezik a felhasználókat a védettség igazolásának többszöri benyújtására – mutatott rá, de azt is kiemelte: a fejlesztés során a szakmai döntésekben a szolgáltatókat is be kell vonni, hogy a megvalósult szolgáltatás problémamentes legyen. 

Kiemelte: a jelen javaslat nem jelent semmilyen többletterhet a felhasználóknak, így díjnövekedést sem. 

kdnp.hu – MTI

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <em> <strong>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Insert SoundCloud track or set with the [soundcloud:URL] tag.
  • You may insert videos with [video:URL]

További információ a formázási lehetőségekről