Kövér László szerint uniós tagságunk létkérdés

Célt tévesztett az ellenzék, amikor a kormányoldallal szemben kívánja megvédeni Magyarország uniós tagságát. Az unión belüli határnélküliség létkérdés, hogy szabadon mozoghassunk a határon túli magyar területekre – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Figyelő című hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban, amelyben arról is beszélt: az ellenzéki oldalon a „Soros által finanszírozott úgynevezett civil szervezetek és a baloldali sajtó segéderőkből főszereplőkké léptek elő".

kdnp.hu – MTI

Az Európai Bíróság várhatóan őszre megszülető kvótadöntésével kapcsolatban Kövér László hangot adott azon reményének, hogy jogi és nem politikai döntés születik, ellenkező esetben „az EU maradék hitele is elvész".

Szerinte ha ez a bíróság a befolyás és az erő javára dönt a kis és új tagállamokkal szemben a kvótaperben, azzal hozzájárulhat az EU szétesési folyamatának felgyorsulásához. Magyarországnak a bomlás vagy a kilépés nem áll érdekében, ezért az ellenzék is célt tévesztett, amikor a kormányoldallal szemben akarja megvédeni uniós tagságunkat – hangsúlyozta.

Úgy folytatta: egyes sajtóorgánumok állításával ellentétben korábban sem érvelt a kilépés mellett, mert számunkra az unión belüli határnélküliség létkérdés, ez biztosítja a szabad mozgást a határon túli magyar területekre. Rövid távon pedig fontos, hogy hozzájussunk a felzárkóztatáshoz szükséges uniós forrásokhoz. „Hosszabb távon az állna az érdekünkben, hogy ezekre a forrásokra már ne legyen szükségünk. Ahhoz viszont, hogy az EU legalább középmezőnyéhez felzárkózzunk, nem egy-két kormányzati ciklus kell" – tette hozzá Kövér László.

A házelnök a jelenlegi belpolitikai helyzetet kedvezőnek látja a sikeres nemzetpolitika megvalósításához. Hozzátette: a határon túli területek gazdaságfejlesztési támogatását is meg tudjuk oldani saját forrásainkból. Azt mondta: jelenleg azért látja kicsit optimistábban a határon túliak helyzetét, mert a migráció miatt egész Kelet-Közép-Európában olyan kihívásokkal kell szembenézni, amelyeknek csak együttműködve lehet megfelelni. Így reméli, hogy egyes országok a nemzeti egységet végre nem a magyarellenességben vélik megragadhatónak.

Kövér László szerint mivel a jelenlegi kormánypártoknak a választók bizalmát kell növelni, számukra nincs jelentősége annak, összefog-e a baloldali ellenzék. A Jobbikra kitérve kijelentette ugyanakkor: a volt radikálisok nélkül a baloldal esélytelen leváltani a kormányoldalt, ezért szerinte minden erkölcsi aggály nélkül vállalnák velük az együttműködést Orbán Viktor leváltásáért. Megjegyezte, nem írja a véletlen számlájára, hogy a Jobbik nem állított jelöltet a szentendrei, a zuglói vagy a gyulai időközi önkormányzati választáson.

Arra a kérdésre, hogy Soros György jelenti-e a kormány ellenzékét, azt felelte: valóban ez a látszat alakult ki. „Miután a parlamenti ellenzék mély intellektuális, hitelességi és vezetési válsággal küzd, a Soros által finanszírozott úgynevezett civil szervezetek és a baloldali sajtó segéderőkből főszereplőkké léptek elő" – értékelt. Természetesen ott van még a „Soros-frakció" az Európai Parlamentben, amely már leplezni sem nagyon igyekszik, hogy nem az európai választóknak, hanem a „Gazdának" akar megfelelni – fogalmazott Kövér László.

A Momentum Mozgalom elnökének Origóban tett látogatását úgy kommentálta: úgy látja, „ezeknek a fiatal balosoknak annyi gátlásuk sincs, mint amennyi a politikai felmenőiknek eredetileg talán még megvolt, csak időközben rúgták le magukról". Azt mondta, bár a rendszerváltás óta ilyen esemény még nem fordult elő, nem új, ami történt. „A nácik hatalomra jutását ábrázoló filmekben visszatérő motívum, amint ilyen „öntudatos legénykék" járják a szerkesztőségeket, hogy „rendet csináljanak" – tette hozzá Kövér László, megjegyezve: talán nem véletlen, hogy a bal- és jobboldali médiumok közösen emelték fel a szavukat a Momentum akciójával szemben.