A civil szervezetek külföldi támogatásainak feltüntetéséről kezdődött vita a parlamentben

Az Országgyűlés szerdán kezdte tárgyalni azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely a külföldi támogatások feltüntetésére kötelezné a civil szervezeteket. Ezt megelőzően a Kereszténydemokrata Néppárt nevében napirend előtt felszólaló Aradszki András szerint a kormányellenes tüntetőkről szólva elmondta: „a ma hőzöngők óhajainak" nincs társadalmi, jogi bázisa, a magyar lelkület is hiányzik, a tüntetők „gazdája" pedig a teljes európai anarchiában érdekelt.

kdnp.hu – MTI

Napirend előtt

KDNP: „a ma hőzöngők óhajainak" nincs társadalmi bázisa

Aradszki András (KDNP) szerint a „megint divatba hozott" kormányellenes tüntetések egyik molinóján az április ifjak megnevezés állt, ez azonban arculcsapása volt a magyar történelemnek: „a ma hőzöngők óhajainak" nincs társadalmi, jogi bázisa, a magyar lelkület is hiányzik. Bírálta a tüntetők rongálását, „gyerekes viselkedését". A történelem fogalmát talán még ismerik, de a magyar szót nem igen tudják értelmezni, még kevésbé a kereszténységet – mondta a képviselő arra utalva, hogy a tüntetők megzavarták a nagyheti ünnepi készülődést.



Közölte, a tüntetők „gazdája" a teljes európai anarchiában érdekelt, hogy illegális migránsok betelepítésével megsemmisíthesse az európai kultúrát. Hangsúlyozta, Magyarországon demokrácia van. Sajnálatos, hogy nincs életképes kormányváltó erő, de erről nem a kormánypártok tehetnek; a baloldal jellegénél fogva ilyen, demokratikus úton még nem tudtak győzni, csak csalással, puccsal és fegyverrel – hangoztatta.

Rétvári Bence államtitkár válaszában arról beszélt, hogy a szocialistáknak egy milliárdos sokkal fontosabb, mint a magyar választók. Az sem csoda, hogy az MSZP ebben az évszázadban csak milliárdos miniszterelnököt adott az országnak, Medgyessy Pétert, Gyurcsány Ferencet és Bajnai Gordont.

Egyértelmű, hogy ennek a mostani tüntetéssorozatnak a „Soros-egyetem" csak a mellékhadszíntére, a fő hadszíntér a bevándorlás – hangoztatta.

Fidesz: Brüsszel betiltaná az áram állami ármeghatározását

Hörcsik Richárd (Fidesz) szerint fontos a nemzeti konzultációs kérdőív kitöltése, hogy Brüsszelt megállítsák. Elmondta, az Európai Bizottság egyik tervezete a magyar fogyasztókat hozná nehéz helyzetbe, ugyanis betiltaná az állami ármeghatározást a villamosenergia-piacon. Szerinte az állami helyett a piaci alapú ármeghatározás az energia árának emelkedéséhez vezet.

Aradszki András – ezúttal a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkáraként – azt mondta, Nyugaton a 2010-es évek elején a piac határozta meg az áramárakat, amelyek ezért nőttek, Magyarországon viszont az állami ármegállapításnak köszönhetően csökkentek. Rámutatott arra is, hogy egy kelet-európai család jövedelme jóval kevesebb, mint az uniós átlag, és Keleten a háztartások jövedelmük jóval nagyobb részét költik energiára.


Határozathozatalok

Elfogadták a Nemzetközi Vasúti Egyezmény módosítását; vagyonkezelői jogokat kapott az FT

Az Országgyűlés egyhangú szavazással kihirdette a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény módosítását, majd 122 igen, 29 nem szavazattal és 26 tartózkodás mellett elfogadta a sportról szóló törvény módosítását. A törvény alapján a Ferencvárosi Torna Club (FTC) lett a kijelölt vagyonkezelője egyes ingatlanoknak az Üllői út 129. alatt. A változtatás azt is lehetővé teszi, hogy a jövőben ne csak fővárosi, hanem azon kívüli sportcélú ingatlanoknál is lehessen vagyonkezelőt kijelölni.

A református egyházé lett a geszti Tisza-kastély

Az Országgyűlés elfogadta az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló törvényjavaslatot. A képviselők a javaslat minősített többséget igénylő rendelkezéseit 144 igen és 37 nem szavazattal, az egyszerű többséget igénylő passzusokat 144 igen és 33 nem szavazattal hagyták jóvá. Az indoklás szerint a törvény alapvetően az egyház oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak hatékonyabb ellátására irányul. A Tisza család egykori, ma állami tulajdonban lévő kastélyának tulajdonjogát ingyenes adták át a református egyháznak. A törvényalkotási bizottság kezdeményezésére az ingatlant nem korlátlanul, hanem csak 15 évig terheli elidegenítési és terhelési tilalom. A törvény módosította az állami vagyonról szóló jogszabályt is, hogy a jövőben ingyenesen átruházhatók legyenek az egyházak számára hitéleti feladataik elősegítése vagy az általuk ellátott oktatási, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális feladatok ellátása érdekében – a sokszor más célra gazdaságosan nem hasznosítható – ingatlanok.


Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Orbán Viktor miniszterelnök és Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. április 19-én. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)


Módosítottak egyes belügyi tárgyú törvényeket

A parlament elfogadta az egyes belügyi tárgyú törvények módosítását, a kétharmados többséget igénylő rendelkezések 143 igen, 33 nem és 4 tartózkodó szavazatot kaptak, az egyszerű többséget igénylő részeket pedig 144 igen, 30 nem és 4 tartózkodó vokssal szavazták meg. A jogszabály 21 törvényt módosít. A módosítással lehetővé vált, hogy a mentőszolgálat is láthassa a rendőrség által kezelt térfigyelő kamerák felvételeit. A kamera képeit nem a mentésben résztvevő mentőautó személyzete, hanem a Központi Irányító Csoport figyelheti. A mezőőrök az önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben is jogosultakká váltak helyszíni bírság kiszabására. Szélesebb körben alkalmazzák a kormánytisztviselőkre az úgynevezett megbízhatósági vizsgálatot. Kiterjesztik az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjaira, illetve az okmányokat kiállító kormánytisztviselőkre. Szabályozták azt is, hogy a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzés meghaladhatja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet.


Civil szervezetek

A kormánypártok az átláthatóság elvének érvényesítését hangsúlyozták a civil szervezetekről szóló törvény általános vitájában, az MSZP nyílt háborúról beszélt

Fidesz: nem jelent megbélyegzést a civil szervezetek átláthatóságáról szóló javaslat

Gulyás Gergely előterjesztőként hangsúlyozta: az „általánosan gerjesztett hisztéria" ellenére egy „igen egyszerű törvényjavaslatról" van szó, egy olyan átláthatósági törvényről, amely szerint a közpénzek átláthatóságához hasonlóan nyilvános adat lenne az is, hogy a civil szervezetek milyen támogatásokat kapnak külföldről. Egy évben egyszer bírósági regisztráció kötelezettségét írnák elő azon szervezetek számára, amelyek több mint 7,2 millió forint támogatást kapnak külföldről, ami semmilyen megbélyegzést nem jelent, csak egy tény rögzítését – ismertette. Kijelentette: a javaslat semmilyen értelemben nem követ orosz mintát, semmilyen szankcióval nem jár a külföldi támogatás. „Nem tartjuk semmilyen értelemben sem követendőnek Oroszországnak a civil szervezetekkel összefüggésben folytatott gyakorlatát, ahogy egyébként az állami és társadalmi berendezkedését sem" – mondta Gulyás Gergely.

Fidesz: garantálni kell az átláthatóságot

Vitányi István, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy a javaslat egyértelműen a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságát szolgálja. Kifejtette, hogy a civilek önkéntes összefogása nélkülözhetetlen Magyarország fejlődéséhez. Jelezte, hogy a 2011-es törvénymódosítás óta rugalmasabb és gyorsabb a szervezetek bejegyzése, éves állami támogatásuk pedig 2010 óta 140-ről 202 milliárd forintra nőtt. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok 1938-ban felismerte, hogy vannak szervezetek, amelyek külföldi érdekeket képviselnek, ezért jogszabályt alkotott. Hozzátette, ma az amerikai világból érkeznek azok az érdekcsoportok, amelyek közvetlenül vagy áttételesen akarják befolyásolni a politikát, ezzel saját érdekeiket érvényesítve. Erre már számos ország törvényhozása reagált – mondta, példaként hozva, hogy a legszigorúbb az izraeli jogszabály, amely előírja, hogy az adott szervezet minden nyilvános felületen jelezze hátterét.

Vitányi István szerint a magyar törvény figyelembe veszi a Velencei Bizottság követelményeit, alkotmányossági szempontból és nemzetközi összehasonlításban is megfelel a kívánalmaknak. Megjegyezte, a baloldali hisztériakeltés hátterében az áll, hogy céljaik egybevágnak a külföldi érdekekkel, a migráció kérdésében is egy platformra helyezkedtek a Soros-féle szervezetekkel. Felvetette azt is, hogy a Jobbik az alaptörvény-módosítás ügye után ismét elárulja-e szavazóit. A fideszes politikus jelezte, hogy a jogszabály nem vezet be új eljárást, nem jelent többletterhet és széles körű garanciális szabályokat érvényesít.


Gulyás Gergely: ne titkai legyenek a civileknek

A fideszes Gulyás Gergely előterjesztőként – az elhangzottakra reagálva – azt mondta: elfogadják a nemzetiségi észrevételt és módosító javaslatukat támogatják.

Szél Bernadett (LMP) szavaira úgy reagált: jogosnak tartja, hogy ne tegyenek különbséget az unióból érkező támogatások között. Ezt a módosítást szintén támogatják majd – közölte.

A Fidesz pártalapítványának 2012 óta adott támogatások nyilvánosak, reméli ez más pártalapítványok esetében is így van – jegyezte meg.

Senkit nem akarnak megbélyegezni – jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: el kell olvasni a törvényjavaslatot, az a támogatások nyilvánosságáról szól.

Bárándy Gergely szavaira azt mondta: munkás-paraszt hatalmat emleget az MSZP képviselőjeként, majd arról beszél, hogy milyen gyalázatos törvényt fogadtak el 2004-ben Oroszországban. Megjegyezte: nem ők, hanem a szocialisták által támogatott kormányfő fogadta a magánlakásában az orosz miniszterelnököt, és simogatta Totó kutyát az Apró-villában. 

A Jobbik felvetéseire úgy reagált: maximálisan nyitottak a kodifikációs pontosításokra, de ezt az ötpárti egyeztetésen nem voltak hajlandóak átadni.

Hasonlóan nyitottak a karitatív szervezeteknél is a pontosításra – jelezte Gulyás Gergely. Szerinte, ha nem hisztérikus légkörben vitatkoznának, még a kormány kritikusai is egyetértenének abban, nem hátrányos a magyar közélet számára, ha azoknak, akik részt vesznek az alakításában, a finanszírozásuk ismert.

Fidesz: le az álarcokkal!   

Hende Csaba (Fidesz) vitatta azokat a párhuzamokat, amelyeket az ellenzéki képviselők a pártállami és a mostani időszak között vontak. Akkor nem volt szabadon választott parlament, nem lehetett szabadon civil szervezeteket alapítani, nem volt szólás-, sajtó- és gyülekezési szabadság - közölte, jelezve: ezek a jogok ma korlátozás nélkül biztosítottak mindenkinek. Elmondta, a törvényjavaslat nem bélyegzi meg és lehetetleníti el a civilek működését, csak be kell vallaniuk a külföldről származó támogatásaikat. Az előterjesztést azzal a közmondással is magyarázta: aki fizet, az húzat. Le az álarcokkal! – szólított fel.

Az ülésen elnöklő Latorcai János a vitát lezárta.


Villamos energia

Expozé

Hörcsik Richárd (Fidesz) expozéjában rámutatott: a parlament elé kerülő két uniós jogalkotási javaslat a villamosenergia belső piacára vonatkozó szabályokat tartalmaz. Mint kifejtette: az európai ügyek bizottsága előző nap megállapította, ezzel összefüggésben a szubszidiaritás vizsgálata jogilag lehetséges. Szavai szerint az Országgyűlés ülésén ötödik alkalommal folytatnak ilyen vizsgálatot, ami a lisszaboni szerződés szerinti eljárás. Ennek keretében egy uniós jogszabálytervezetről fejthetik ki véleményüket a nemzeti parlamentek és adott esetben együttes erővel léphetnek fel. A kormánypárti politikus rámutatott: a villamos energia ármegállapításának nemzeti hatáskörből való kiemelése fokozottan érintené a családok helyzetét, és veszélybe kerülne a rezsicsökkentés. Kiemelte: az uniós iránytervezet a hatálybalépéstől számított öt éven belül szigorú feltételhez kötné az állami beavatkozás lehetőségét, ezután pedig az Európai Bizottság hatáskörébe utalná a döntés jogát. A nemzeti hatósági árszabályozás – a lakossági fogyasztók számára - az energiaárak megfizethető szinten tartásának fontos eszköze – hangsúlyozta. Az iránytervezet alapvető hiányossága, hogy figyelmen kívül hagyja, az energia szektor a gazdaság speciális szegmense. A szabályozott árak kivezetése nem fokozza a versenyt, viszont jelentős áremelkedéshez vezet – rögzítette, s kiemelte azt is, hogy nem veszik figyelembe az egyes tagállamok közötti gazdasági különbségeket, illetve a költséghatékonysági szempontokat sem. Kitért arra is, hogy sérülne a szubszidiaritás elve, a regionális központ létrehozása erősen korlátozná az egyes tagállamok ellátás biztonság érdekében történő beavatkozási lehetőségét.   

Kormány

Aradszki András, a fejlesztési tárca államtitkára elmondta: az Európai Bizottság novemberi javaslatcsomagja tartalmaz olyan irányokat, amelyek alapján a szubszidiaritás és arányosság elvének vizsgálata indokolt. Az energiaunió megvalósítását támogatják, de a fenti csomag egyes részletszabályaival nem értenek egyet. A villamosenergia belső piacáról szóló rendelettervezet szerint a kapacitásmechanizmus új szabályai hatáskör elvonást jelentenének – mutatott rá az államtitkár. Aradszki András hozzátette: egyes szenes erőművek kapacitásmechanizmusból való kizárása után a hiányzó kapacitásokat gázos erőművel pótolná az unió, s a földgáz beszerzését pedig Oroszországból kellene beszerezni. A belső piacra vonatkozó közös irányelvtervezet pedig megtiltaná a hatósági árszabályozást – hívta a figyelmet. Ez átgondolatlan, nincs figyelemmel a tagállamok eltérő helyzetére, s arra sem, hogy ahol piaci árat alkalmaztak, mindenhol emelkedett a villamosenergia ára – rögzítette, s kitért arra is: nem nőtt a verseny, nem lett nagyobb a piac, nem lettek többen a piaci szereplők. Közölte: hivatalos kormányzati álláspont még nincs, azt a vita későbbi szakaszában tudja ismertetni, de a szaktárca támogatja javaslatot.


KDNP: az uniós tervezet korlátozná a tagállami hatáskört

Firtl Mátyás (KDNP) szerint az európai uniós rendelettervezet korlátozná a tagállamok mozgásterét a saját energiamixük meghatározásában, holott ez a tagországoknak az alapszerződésben rögzített joguk.

A javasolt szabályozás több eleme is sérti a szubszidiaritás elvét, ráadásul „a dinamikus árképzésben való részvétel lehetősége" kitétel a villamosenergia-ár emelésének lehetőségét is jelenti – mondta.

Kifogásolta, hogy Brüsszel megszüntetné a villamosenergia-ár tagállami megállapításának jogát.

Ezért a KDNP egyetért azzal, hogy kezdeményezni kell a sárga lapos eljárást – közölte a politikus. Ez azt jelenti – ismertette –, hogy a magyar Országgyűlés megállapíthatja: a rendelettervezet sérti a szubszidiaritás elvét, és felkérheti a házelnököt, hogy ezt a véleményt továbbítsa az illetékes uniós szerveknek.

Firtl Mátyás összegzése szerint – mint arra az általa idézett európai ügyi bizottság is rámutatott – az Európai Bizottság törekvése veszélyezteti a magyar nemzeti függetlenséget.

A kormány kiáll a magyar családok, a nemzet érdeke, az energiamix szabad megválasztása és a rezsicsökkentés megvédése mellett – zárta szavait.


Villamos energia belső piaca – képviselői felszólalások

A képviselői felszólalások sorában Gyüre Csaba (Jobbik) kifogásolta, hogy az MSZP-kormányok alatt a földgáz fogyasztói ára a világpiaci árral azonos mértékben, háromszorosára növekedett, de később az ezzel ellentétes világpiaci mozgást a Fidesz-kormány már nem követte le. Negyedére csökkent a gáz ára, de a kormány csak 25 százalékkal csökkentette az árat – jegyezte meg. Erre reagálva Aradszki András államtitkár azt mondta, hogy a tőzsdei árat nem szabad összekeverni az egyetemes szolgáltatói árakkal. Hozzátette: ha a világpiaci árat követnék, akkor most 10-15 százalékkal lenne magasabb a gáz ára. Kiemelte, hogy Magyarországon ma az unióban a második legalacsonyabb a gáz ára.

Vejkey Imre (KDNP) kijelentette: Brüsszel diktatúrát épít, ezért rendkívül fontos, hogy a tagállamok felhívják a figyelmet a szubszidiaritás elvére. Az uniónak csak olyan jogköröket szabad gyakorolnia, amelyeket a tagállamok átruháztak – mondta.

A vitában elhangzottakra Hörcsik Richárd (Fidesz) előterjesztőként azt válaszolta: a szubszidiaritást nemcsak kimondani nehéz, hanem megérteni is, de ez a vita jelzi, hogy a képviselők már érzik a téma fontosságát. Hozzátette: ez egy lehetőség a nemzetek kezében, hogy figyelmeztessék az uniót, ne lépje túl hatáskörét.


Nemzetközi egyezmény

Megállapodás Magyarország és Japán között az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára ismertette, hogy a februárban aláírt megállapodás egy évet meg nem haladó tartózkodási engedélyt ad a két ország 18 és 30 év közötti állampolgárainak, akik elsősorban turisztikai céllal utazhatnak és meghatározott feltételek mellett munkát is vállalhatnak. Magyarország több hasonló megállapodás részese, a jelenlegi egyezmény hatályba lépéséhez a parlament adhat felhatalmazást – mondta.

Csenger-Zalán Zsolt, a Fidesz vezérszónoka szerint a megállapodás jó lehetőség a fiataloknak, hogy megismerjék egymás kultúráját, gazdaságát, emellett hozzájárul ahhoz, hogy a földrajzilag távol eső országokban munkából szerzett jövedelemből éljenek. A kormánypárti politikus ismertette, hogy Magyarország ennek elősegítésére hasonló megállapodást kötött korábban Ausztráliával, Új-Zélanddal, Dél-Koreával és Tajvannal.

Pogácsás Tibor zárszavában közölte, hogy a megállapodást Japán kezdeményezte, minden szóról hosszas egyeztetés volt, s az ázsiai országban már lezárult a hatályba lépéshez szükséges belső eljárás.

Ezt követően az elnöklő Hiller István lezárta az általános vitát.


Közigazgatási rendtartás

A közigazgatási rendtartást és a titkos információgyűjtés szabályait érintő törvénymódosító javaslatok általános vitáival folytatódott az Országgyűlés szerdai ülésnapja.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosítása

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára expozéjában azzal indokolta a törvénymódosításokat, hogy a két eljárási törvény 2018. január 1-jén hatályba lép, s minden hatósági eljárási tárgyú törvényt hozzá kell igazítani az új szabályozáshoz. Kifejtette, hogy a kormány rendszerszintű megújítást tűzött ki célul, ezek része a járási hivatalok megerősítése, a bürokráciával összefüggő eljárások egyszerűsítése, a hivatali rendszer racionalizálása.

Az államtitkár szólt arról, hogy a javaslat általános terminológiai változásokat vezet át, a rendelkezések többsége technikai jellegű. Az alapok adottak, az indítvány elfogadásával biztosított lesz a jogrendszer koherenciája – jelentette ki, hozzátéve: a jogszabályok együtt garantálják az emberek jogát a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka egyetértett azzal, hogy a törvényeket hozzá kell igazítani a két kódexhez, értékelése szerint a szakmai törvényjavaslat szükséges ahhoz, hogy jövőre zökkenőmentesen lépjenek hatályba az új jogszabályok.

Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka frakciója nevében támogatásáról biztosította a javaslatot és osztotta azt a véleményt, hogy a jogszabályokat hozzá kell igazítani az általános közigazgatási rendtartásról, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényhez.


Vita a titkos információgyűjtés szabályainak módosításáról

Szintén Völner Pál ismertette a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő módosító javaslatát, amely kiterjed a bírósági végrehajtás során megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjének változtatására is. Az államtitkár elmondta, a módosítással nem történik lényeges tartalmi változás a titkos információgyűjtés szabályaiban, a változtatások célja ugyanis a jelenlegi ellentmondásos szabályozás kijavítása és precízebb, hatékonyabb eljárásokat eredményező szabályok kialakítása.

Völner Pál megjegyezte továbbá, a javaslat a végrehajtási kielégítési sorrendet is módosítaná, aminek eredményeként a sértettek kártérítési igényeinek kielégítése megelőzné az állami igényekét, így például a bűnügyi költség behajtását. A igazságügyi tárca szerint ezzel egy régóta fennálló méltánytalan helyzetet kezelhetnek.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka az ülésnap legfontosabb javaslatának nevezte az előterjesztést, egyúttal jelezte, támogatják a változtatásokat, mivel azok szerintük bővítik a titkos információgyűjtés alkotmányos garanciáit. A kormánypárti képviselő a javaslat további erényének nevezete a bűnüldözési, a rendészeti és a nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtés világos elhatárolódását.

A KDNP nevében Vejkey Imre kérte a változtatások támogatását, hangsúlyozva, hogy azokkal a titkos információgyűjtésről még átláthatóbb és hatékonyabb szabályok rendelkeznek majd.

Völner Pál előterjesztőként a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy azokat a módosításokat tartalmazza a javaslat, amelyek megteremtik a koherenciát a büntetőeljárási törvényből átvett elemek beemelése után.

Hiller István levezető elnök lezárta az általános vitát.


Csődeljárás és felszámolás

A kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényhez is adott be módosító javaslatot. Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára törvényismertetőjében azt emelte ki, hogy joghézagokat, visszaélési lehetőségeket igyekeznek a javaslattal megakadályozni, ugyanakkor egyszerűsítenek bizonyos felszámolással kapcsolatos lépéseket.

A javaslat célja mindezek mellett a csődvagyon teljes körű összegyűjtése, az adminisztrációs terhek csökkentése a bírósági titkár jogkörben meghozható határozatok körének kibővítésével, az eljárások átláthatóbbá tétele, az egyes eljárási idők csökkentése is.

Völner Pál emellett kitért arra is, hogy a javaslat elfogadása esetén hatékonyabbá válik a felszámoló szervezetek feletti hatósági ellenőrzés és következetesebb lesz a bíróság általi számonkérésük is.

Galambos Dénes, a Fidesz vezérszónoka a javaslat főbb pontjainak ismertetése mellett kiemelte a felszámolási vagyon védelméről ,szóló passzusokat, illetve aláhúzta, hogy több passzus a jogszabályok közti összhangot is megteremti.

A KDNP képviselőcsoportja nevében Vejkey Imre adatokkal alátámasztva közölte, hogy 2012-óta jelentősen csökkent a csődeljárások száma Magyarországon, majd párhuzamot vont a csődeljárás és a versenyképesség között. Mint mondta, a növekedés kulcskérdése a hitelezés, amelyet a csődeljárás is befolyásol, a felszámolási eljárásokban nagyobb biztosíték kell arra, hogy a hitelezők megkapják a pénzüket.


Vita az uniós cégnyilvánosság összekapcsolásáról

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosításának általános vitájával folytatódott a parlament ülése. Az igazságügyi miniszter indítványát ezúttal is Völner Pál ismertette, hangsúlyozva, hogy az előterjesztés alapvetően európai uniós jogharmonizációt szolgál a tagállamok cégnyilvánosságának összekapcsolására. Kiemelte, az ide vonatkozó uniós irányelv azt kívánja biztosítani, hogy a felhasználók egy közös uniós platformon hozzáférhessenek az adatokhoz, mindezt a tagállamok belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatása nélkül.

A kormányoldal részéről előbb Galambos Dénes (Fidesz), majd Vejkey Imre (KDNP) érvelt a javaslat elfogadása mellett.

Az elnöklő Jakab István mindkét általános vitát lezárta. A parlament szerdai ülésnapja két további javaslat tárgyalásával folytatódik.


Bűnügyi jogsegély

Magyarország és Vietnam bűnügyi jogsegélyről írt alá egyezményt, amelyet törvényben kell kihirdetni, ezt célozza a Ház elé beterjesztett, e témában íródott javaslat. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára törvényismertetőjében kifejtette: a megállapodás részeként a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy megkeresés eseten jogsegélyt nyújtanak a másik félnek. Emellett rögzítették a kérelmek megküldésére és fogadására kijelölt hatóságokat, illetve a költségvetési és adatvédelmi szabályokat is.

A javaslatot a Fidesz, az MSZP, a KDNP, és a Jobbik egy-egy felszólaló képviselője is támogatta.


Pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára ismertette. Mint elmondta, főként az Iszlám Állam tevékenysége miatt kell szigorítani a szabályokat nemzetközi és hazai szinten is. Az elsődleges cél, hogy Magyarország eleget tegyen az uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek, a javaslattal ugyanis új uniós irányelvet is átültetnek a magyar jogrendbe.

Kiemelte, hogy a szolgáltatók és hatóságok kötelezettségei lényegében azonosak maradnak, de a javaslat hangsúlyozottan a kockázatalapú megközelítésre épít. Előírja a pénzmosási kockázatok meghatározását és értékelését, a belső eljárásrend kialakítását és bevon minden olyan árukereskedőt a törvény hatálya alá, amely 2,5 millió forint feletti készpénzes fizetést enged. A hatály egyes szerencsejátékkal kapcsolatos szervezési tevékenységre is kiterjed – tette hozzá.

Előírja továbbá az ügyfelek átvilágítását, és további fontos célként határozza meg a hatóságok közötti hazai és nemzetközi együttműködés megerősítését, valamint egységesíti és szigorítja a szankciókat is.

A kormányoldalról Vejkey Imre (KDNP) és Vantara Gyula (Fidesz) érvelt a javaslat elfogadása mellett. Utóbbi képviselő hangsúlyozta, a kormány mindig is elkötelezett volna a pénzmosással és a terrorizmussal szembeni fellepés mellett és következesen törekszik a gazdaság fehérítésére.

Az ülést vezető Jakab István mindkét javaslat általános vitáját lezárta.


Napirend után

Az elnöklő Jakab István lezárta az ülésnapot. Az Országgyűlés csütörtökön nyolc törvényjavaslat általános vitájával folytatja ülését.