A kormányt interpellálták a képviselők

Az Országgyűlés ma kezdte meg kéthetes, összesen hatnapos ülését, amelyen szerdától tárgyalják a képviselők a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést. Napirend előtt Hollik István kereszténydemokrata képviselő a Jobbikról szólva elmondta: hiába a cicás szelfik a cukiság paraván mögül mindig kilóg az agresszió". Ezt követően a képviselők a kormányt interpellálták, amelyek többségére Rétvári Bence, az Emmi kereszténydemokrata államtitkára válaszolt.

kdnp.hu – MTI

KDNP: a Jobbik előző hete semmi másról nem szólt, mint az erőszakról

Hollik István (KDNP) úgy értékelt: a Jobbik előző munkahete semmi másról nem szólt, mint a fenyegetésről, a gyűlölködésről és az erőszakról. Kifejtette: hétfőn Szilágyi György országgyűlési képviselő „hözöngött", fenyegetett erőszakkal egy államtitkárt, kedden a párt hatvani elnöke, Rákócziné Lózs Csilla „ötletelt" a miniszterelnök megveréséről, csütörtökön Lukács László György országgyűlési képviselő magyarázta minősíthetetlen stílusban Szilágyi György fenyegetőzését. Hozzátette: pénteken Janiczák Dávid, Ózd jobbikos polgármesterének munkatársaival folytatott beszélgetései kerültek nyilvánosságra.

A KDNP-s politikus szerint „hiába a cicás szelfik a cukiság paraván mögül mindig kilóg az agresszió". Hollik István szerint a Jobbik gazdája „mosdatlan, agresszív és fenyegető" stílusát követi.


Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint nem egy egyedi esetekről van szó, hónapról hónapra találni egy-egy ügyet. De mit várunk egy olyan párttól, amelynek identitása a Kurucinfóhoz kötődik. Az előző ciklus mélypontja, Zagyva György Gyula volt – emlékeztetett, megjegyezve: „radikális kutyából nem lesz mérsékelt szalonna".
  
Fidesz: újabb korrupciós ügy a szocialistáknál.

Kósa Lajos (Fidesz) elmondta, uniós vizsgálat szerint 18 milliárd forintot kell fizetni egy 2003-2008 közötti korrupciógyanús közbeszerzésért. Az uniós fejlesztési program informatikai adatait kezelő EMIR programot játszotta ki a szocialista kormány a Welt 2000 Kft.-nek – mondta. Ez a szocialisták botrányos korrupciós ügyeinek egyike – közölte. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, bár a szocialisták kormányzása hét éve véget ért, a Magyarországot Brüsszelből sújtó büntetések szinte mindegyike 2010 előtti korrupciós ügyekhez köthető. Példaként a 4-es metró ügyét is említette. A Welt Kft. ügyét pedig úgy értékelte: egy baráti cégen keresztül kiépített pénzcsatorna volt, amely a szocialisták irányába lejtett. Azt firtatta, hogyan, milyen forrásból szeretnék a szocialisták visszafizetni ezt a 18 milliárd forintos kárt.


Napirend

A napirend elfogadása előtt 125 igen, 27 nem szavazattal határoztak a képviselők arról, hogy harminc órás időkeretben tárgyalják a jövő évi költségvetést. A büdzsé megalapozásáról szóló javaslatot 5 órás időkeretben tárgyalják, amit 125 igen és 28 nem szavazattal fogadtak el. Az egyes adótörvényekről szóló javaslat szintén 5 órás időkeretben kerül napirendre, a képviselők 124 igen, 29 nem szavazattal fogadták el. A magyar vidék és társadalom felemelkedéséhez szükséges lépéseket taglaló javaslatról módosított időkeretben tárgyalnak, a Fidesz, az MSZP, a Jobbik és az LMP a rendelkezésre álló idő megduplázását kérte. A kezdeményezést 130 igen és 26 nem szavazattal elfogadták.


Interpellációk

A Jobbik az oktatásról kérdezett

Dúró Dóra (Jobbik) az oktatási mutatók romlását tette szóvá. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válaszában kiemelte: az adatok az ellenkezőjét mutatják annak, amit az ellenzék hangoztat. Példaként hozta, hogy 2016-ban 2012-höz képest 2,7 százalékkal több fiú és 2,5 százalékkal több lány érettségizett, az új típusú szakközépiskolákban pedig 32 ezren kezdték meg tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy ők szakmájuk mellett érettségit is szereznek – tette hozzá az államtitkár, aki arra is rámutatott: Magyarországon messze az uniós átlag alatt van az ifjúsági munkanélküliség.

KDNP: mire számíthatnak a családok 2018-ban?

Szászfalvi László (KDNP) a család fontosságáról szólva arra kérdezett rá: milyen változásokat hoz 2018 a családok életében? A kétgyermekesek adókedvezményének idei bővülésére, az első házasok adókedvezményére valamint az otthonteremtési program forrásaira is felhívta a figyelmet. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a jövő évi költségvetés adatairól szólva azt mondta: 1900 milliárd forint áll rendelkezésre közvetlenül a családok támogatására, az összeg nyolc év alatt megduplázódott. Tovább emelkedik a kétgyermekesek kedvezménye, akik már havi 35 ezer forintot tudnak majd megtakarítani így. A házassági adókedvezmény újítása, hogy akkor is igénybe vehető két évig, ha közben a párnak gyermeke fogan. Két és félszeresére nő a bölcsődék forrása, gyermekétkeztetésre pedig mintegy 80 milliárd forintot fordítanak jövőre. 285 ezerrel emelkedik azon gyermekek száma, akik ingyen kapják a tankönyveket – sorolta.

Az LMP a Klebelsberg Központról kérdezett

Hadházy Ákos (LMP) egy, a Klebelsberg Központ által bonyolított 10 milliárd forintos informatikai fejlesztés részleteire kérdezett rá. Mióta és melyik iskolában használják az új integrált rendszert? – sorolta kérdéseit. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt kérte a képviselőtől, ő se titkolja, hogyan kerültek ki azok a dokumentumok, amelyeket a képviselő a sajtótájékoztatóján felmutatott, a Klebelsberg Központ rendszeréből azonban hiányoznak. Május 24-án saját szemével győződhet meg a rendszer működéséről – jelentette ki, majd sorolta a projekt fejlesztéseit: módszertani újításokat, informatikai beruházásokat, de azt is elmondta, hogy a programba 11 ezer pedagógus is bekapcsolódott, akiknek összesen több milliárd forintot fizettek ki ezért. 48 ezer eszközt vásároltak és több száz iskola kapott például fejlesztő terápiás eszközöket, hangszereket, sportszereket vagy laptopot.
     
Fidesz: milyen segítséget kapnak a válságövezetben élő keresztények?

Demeter Zoltán (Fidesz) a válságövezetben élő keresztény fiatalok megsegítésére kérdezett rá. Szerinte egyes régióban sok keresztény esik ki az oktatásból, amely komoly gazdasági nehézségeket vetít előre. A közel-keleti vezetők a helyben maradás fontosságához kértek segítséget – tette hozzá, és örömét fejezte ki a kormány által támogatott ösztöndíjprogrammal kapcsolatban. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: a Hungary Helps programmal kíván "okos segítséget" adni elsősorban a közel-keleti térségben élőknek. Hangsúlyozta: az ott élők a térség biztonságának megteremtésében kérnek támogatást, nem az Európába telepítésben. Beszámolt egy iskolaépítésről és a felsőoktatási ösztöndíjprogramról is. Emellett gyógyszerkészlettel is segítenek egy kórházat – számolt be –, de a kormány döntött egy keresztény település újjáépítéséről is.

Az MSZP a nyugdíjas betegek adókedvezménye felől érdeklődött

Gúr Nándor (MSZP) arra várt választ, hogy a nyugdíjba vonulók miért nem tarthatják meg az egyes betegségeik után kapott adókedvezményüket? Rétvári Bence úgy válaszolt: a Fidesz-KDNP törvényben biztosította a nyugdíjak adómentességét, hogy semmilyen adó ne terhelje azokat. Szólt azokról a támogatásokról, amelyek a nyugdíj mellett is igénybe vehetők, ilyen például a fogyatékossági támogatás vagy a közgyógyellátás, amelyhez nincs szükség jövedelemvizsgálatra sem – mutatott rá.

Az LMP a diákok helyzetéről kérdezett

Ikotity István (LMP) arról beszélt, hogy az érettségi szabályok variálásával a kormány nehéz helyzetbe hozza a diákokat, ráadásul ezek a változtatások különösen sújtják a szakképzésben résztvevőket. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, hogy a képviselő tavaly év elején még arról beszélt, hogy csökkenteni kell a diákok leterheltségét, most viszont azt kéri számon a kormányon, hogy miért nincs több tantárgy. Az LMP korábban elavultnak nevezte a tananyagot, most viszont az ellen szólal fel, hogy frissítik azt – mondta. Az érettségi kiszámítható, és a jogszabályoknak megfelelően lett megszervezve – szögezte le.

Fidesz: hogyan alakul a belföldi turizmus?

Gelencsér Attila (Fidesz) arról érdeklődött, hogyan alakul a hazai szálláshelyek vendégforgalma és ez milyen hatással van a gazdaságra. Magyarország mindig is népszerű célpontja volt a külföldi és a belföldi turistáknak is – emelte ki a képviselő. Az elmúlt évek kormányzati intézkedései rendre alátámasztják, hogy a kabinet számára kiemelten fontos terület a turizmus – fogalmazott a belföldi turizmus jelentőségét hangsúlyozó politikus. Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a turizmus a nemzetgazdaság kiemelt fontosságú ágazata, nagymértékben hozzájárul a gazdaságélénkítéséhez, a munkahelyteremtéshez. A szektor 2015-ben jelentős mértékben, több mint három milliárd euróval javította a fizetési mérleg egyensúlyát – hívta fel a figyelmet. A külföldiek elsősorban Budapesten szállnak meg, míg a magyar turisták a belföldi vendégéjszakák 92 százalékát vidéken töltik el – emelte ki.

Az MSZP a felsőoktatási dolgozók béréről

Harangozó Gábor (MSZP) arról beszélt, hogy tíz éve változatlan a felsőoktatásban dolgozó oktatók, illetve a nem oktatói munkakört betöltő közalkalmazottak bére. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy 2010-ben komoly adósságokkal vették át a felsőoktatást, de azóta egyensúlyba hozták az egyetemek gazdálkodását. Ezt követően tavaly elindítottak egy bérfejlesztési programot, amelynek során előbb 15, majd idén és jövőre öt-öt százalékkal növelik a fizetéseket – tette hozzá.


Azonnali kérdések

Fidesz: mennyi kárt okozott a Gyurcsány-család Magyarországnak?

Budai Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy mennyi kárt okozhatott a Gyurcsány-család, s felidézte azt az időszakot, amikor Dobrev Klára - a volt kormányfő felesége – felelt az uniós források informatikai hátterének biztosításáért. Az említett időszakban kiszervezték az informatikai rendszert, kivonva az ellenőrzés alól a 2004 és 2007 között érkező uniós forrásokat – közölte. Lázár János úgy reagált, hogy az Európai Bizottság most zárta le azt a vizsgálatot, amely értékelte, hogy a 12 ezer milliárd forintnyi forrás lehívását hogyan készítette elő Magyarország. Megjegyezte: ezt már 2009-ben is megvizsgálták, de nem világos, akkor miért nem tettek megállapításokat. Akik az első vizsgálatot lefolytatták, 2015-ben az Altus-csoportnak megbízást adtak az Európai Bizottságnál – mondta, hozzátéve: az újabb vizsgálatnál azt állapították meg, hogy Magyarország törvénytelenül járt el, s több mint 17 milliárdnyi bírságot kell fizetni. Szerinte nyilvánvaló személyi összefüggések lehetnek és büntetőfeljelentést tett.

KDNP: milyen helyzet foglal el az IKIR a rendszerfejlesztések között?

Firtl Mátyás (KDNP) arról kérdezte a Belügyminisztérium képviselőjét, hogy hogyan állnak az Integrált Közszolgáltatási Információs Rendszer (IKIR) fejlesztésével? Mint elmondta, 2010-ben a kormány a közszolgáltató szerep erősítését tűzte ki célul. Az IKIR rendszer segítségével ésszerűen lehet csökkenteni a kötelező adatszolgáltatás mennyiségét. Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára válaszában azt mondta, sok lehetőséget nyit meg az informatika fejlődése az önkormányzatok előtt, de ennek csak kis részét tudják kihasználni forráshiány miatt, de az IKIR-ben egységes informatikai támogatást biztosítanak. Firtl Mátyás válaszában kifejtette: mindenki érdeke, hogy ezzel a modernizációval éljenek, az állam és a települések egymás közti kapcsolatát tudják ezzel szorosra fűzni. Pogácsás Tibor viszonválasza szerint lehetővé válik, hogy az államnál már meglévő adatokat csoportosítsák, a települések így össze tudják majd hasonlítani magukat más településekkel.