A Budapestről Kitelepítettek Emlékművét a kitelepítések kezdetének évforduló-napján avatják fel, 2011. május 21-én, szombaton, 10 órától Budafokon, a Játék utca 16-os szám alatti evangélikus templom kertjében. Fővédnök: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, védnökök: Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrás minisztere, Tarlós István, Budapest főpolgármestere, Mádi Jenő, a POFOSZ országos elnöke. Köszöntőt mond Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.
Program
10 óra: ökumenikus istentisztelet az evangélikus templomban
10.30 óra: Himnuszm a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium Kórusa, Sisak András karnagy vezetésével
Szabolcs Attila, a XXII. kerület, polgármestere üdvözlő szavai
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára köszöntője
Jókai Anna Kossuth-díjas író, költő avató beszéde
A budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium Kórusa, Sisak András karnagy vezetésével népdalt ad elő
Széchenyi Kinga egykori kitelepített, a Megbélyegzettek c. könyv szerzője a kitelepítések történetéről, adatairól és politikai hátteréről beszél
A háromrészes emlékmű leleplezése (1. Rétvári Bence államtitkár és Németh Zoltán, Budafok országgyűlési képviselője 2. Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke és Priska Tamás, Budafok díszpolgára, 56-os szabadságharcos 3. Szabolcs Attila polgármester és a német testvérváros, Bonn, kerületi polgármestere: Helmut Kollig)
A Budapestről Kitelepítettek Emlékművének megáldása (Solymár Gábor budafoki evangélikus lelkész; Fülöp Ákos, nagytétényi római katolikus plébános; Nagy Péter budafoki református lelkész)
A Budapestről Kitelepítettek Emlékműve két harangjának megszólaltatása (Németh Árpádné Majzik Klára, a POFOSZ országos elnökhelyettese, a Kitelepítettek Tagozat elnöke és gróf Bethlen István, egykori kitelepített)
Koszorúzás
Szózat (km.: a budafoki Budai Nagy Antal Gimnázium Kórusa, Sisak András karnagy vezetésével)
+
A II. világháború után nem zárult le a kollektív üldözetés időszaka. 1951 nyarán Budapestről is megkezdődtek a tömeges kitelepítések falvakba, tanyákra. A fővárosból mintegy 15 ezer embert űztek el, megélhetést sem biztosítva számukra! Kereken 60 esztendő telt el azóta, s a fővárosból kitelepítettek emlékét semmilyen képzőművészeti alkotás nem őrzi Budapesten. A Magyar Politikai Foglyok Szövetsége kezdeményezte emlékmű állítását, amely részben közadakozásból valósult meg. V. Majzik Mária képzőművészt bízták meg az emlékmű elkészítésével, amelyet a XXII. kerületben, az evangélikus templom kertjében állítanak fel.
A mű három, egyenként 3 méter magas dombormű. A két szélső falon vagonok láthatók, a vagonok ablakrésein szomorú emberarcok tekintenek ki. A középső dombormű egy férfialakot ábrázol, aki egy fecske tollait tépkedi – jelképezve, hogy a kitelepítetteknek már reményük sincs a szabadságra, s hogy valaha is visszatérhetnek elvett otthonaikba. Mint ahogy ez így is történt, s elkobzott javaikat soha nem kapták vissza, és egész életükben üldözöttekké váltak.
kdnp.hu
