Az adóváltoztatásokról kezdődött vita a parlamentben

Vejkey Imre kereszténydemokrata képviselő kedden az Országyűlés előtt napirend előtti felszólalásában visszautasította Frans Timmermans hazánk ellen felhozott valótlan antiszemita vádjait. Ezt követően határozathozatalokkal, majd a 2018-as adóváltozások öt órás időkeretben történő megtárgyalásával folytatta munkáját a Ház.

A KDNP visszautasítja Timmermans antiszemita vádját

Vejkey Imre, a KDNP frakcióvezető-helyettese közölte, visszautasítják Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság (EB) első alelnökének „mesterkélt és hamis antiszemita vádjait", amelyeket Magyarországgal és Orbán Viktor miniszterelnökkel szemben megfogalmazott. Visszautasítjuk – folytatta – , hogy antiszemiták lennénk, mert kimondtuk, Soros György pénzügyi spekuláns, és hogy Soros és NGO-i megtámadták Magyarország migránsszabályozását.


Vejkey Imre, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezető-helyettese

„Az európai országok között szinte egy sincs, ahol olyan fizikai biztonságban, olyan jogbiztonságban, vagy akár olyan szellemi és lelki jólétben, továbbá olyan méltósággal tudnák megélni a zsidó közösségek identitásukat, mint Magyarországon" – mondta. Szerinte Timmermans valótlan antiszemita vádja nem más, mint „egy kommunista trükk", Sztálin is ezt alkalmazta.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kereszténydemokrata egyházügyi államtitkára közölte, kevesen vitatják a világon, hogy Soros György spekuláns, ezt összekötni az antiszemitizmussal vád és bűn a zsidósággal szemben is. Hozzátette: a magyar kormány 19 milliárd forintot fordított az elmúlt években hitéleti beruházásokra, zsinagógák, közösségi terek, temetők újultak meg. Amikor a baloldalon elfogynak az érvek, előveszik az antiszemita kártyát – jegyezte meg.


Vejkey Imre, KDNP frakcióvezető-helyettesének napirend előtti felszólalását teljes terjedelmében itt olvashatja:
 

Hamis antiszemita vád – avagy mesterségesen keltett indulatok Magyarországgal és miniszterelnökével, Orbán Viktorral szemben

Felháborítónak tartjuk, és visszautasítjuk az Európai Bizottság első számú alelnökének, Frans Timmermans úrnak a mesterkélt és hamis antiszemita vádjait, melyet Magyarországgal és miniszterelnökével, Orbán Viktorral szemben fogalmazott meg!
Kikérjük magunknak az alaptalan démonizálásunkat!

Visszautasítjuk, hogy antiszemiták lennénk:
    •    mert ki mertük mondani, hogy Soros pénzügyi spekuláns, aki kétszer is megtámadta Magyarországnak, saját szülőföldjének a pénzügyi rendszerét, anyagi haszonszerzés céljából,
    •    mert ki mertük mondani, hogy Soros és NGO-i támadás alá vették hazánk migránsszabályozását, ugyanis azt akarják, hogy bontsuk le a bennünket védő fizikai és jogi határzárat, továbbá milliós számban engedjük be területünkre az illegális migránsokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Nem kerülgethetjük a forró kását, ki kell mondanunk, hogy vannak olyanok, akik nyíltan ártani akarnak, és ki akarják irtani az őshonos európai zsidó-keresztény értékeket!
A fenti tények ismeretében felmerül a kérdés, hogy Brüsszel és a Soros&Co:
    •    miért ösztönzik a Nyugat-Európába tartó muzulmán-áradatot, amikor az egyértelműen az antiszemitizmus növekedésével jár együtt?
    •    miért akarják elűzni az évszázadok alatt velünk emancipálódott zsidóságot és miért akarják helyükre a saríát valló muzulmánokat betelepíteni?
    •    miért nem veszik észre, hogy izraelita testvéreink a második világháború óta nem éreztek hasonló fenyegetést Nyugat-Európában?
Vagyis több, mint adekvát a kérdés, hogy Brüsszel és a Soros&Co miért szolgálják a Nyugat-Európában újjáéledő zsidóellenességet?

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Az európai országok között szinte egy sincs, ahol olyan fizikai biztonságban, olyan jogbiztonságban, vagy akár olyan szellemi és lelki jólétben, továbbá olyan méltósággal tudnák megélni a zsidó közösségek identitásukat, mint nálunk Magyarországon.
De mégis, Timmermans, a tények ellenére, hamis színben feltüntetve a magyar kormányt és ezáltal Magyarországot, hazánkat, valótlanul antiszemita váddal illette!
Ki kell mondani, hogy ez nem más, mint egy kommunista trükk! Sztálin is ezt alkalmazta, úgy hamisította meg a tényeket, mint azt az Európai Bizottság alelnöke is tette, vagyis ők azonos platformon vannak abban, hogy amennyiben a tények mások, mint amit ők állítanak, akkor annyi a tényeknek!

A valóság azonban az, hogy Nyugat-Európában, de különösen Franciaországban, drámaian nőtt a zsidó közösség elleni brutális támadások száma: rabbikat támadnak meg, zsidó boltokat és zsinagógákat gyújtogatnak.

Tisztelt Európai Bizottság!
Miért nem lépnek fel a valódi antiszemitizmussal szemben?
Miért titkolják el ezeket a tragikus állapotokat az európai közvélemény előtt?
Talán csak nem azért, mert a valós antiszemita támadások jó részét már nem külföldi terroristák követik el, hanem saját nyugat-európai állampolgáraik?

Tudják, míg önök heherésznek, addig mi magyarok aggódunk a nyugat-európában fejét felütő aljas antiszemita megnyilvánulások miatt és kiállunk idősebb testvéreinkért!

Ezért felszólítjuk Önt Timmermans úr, és magát az Európai Bizottságot is, hogy végre lépjen fel az Európai Unió nyugati részében egyre inkább eluralkodó valós antiszemitizmussal szemben és az antiszemita-kártyát a jövőben ne politikai bunkósbotként használják, vagyis ne ott kiáltsanak farkast, ahol azt politikai érdekeik alapján vizionálni akarják, hanem ott, ahol ténylegesen van!
De ehhez végre tükörbe kellene nézniük, és észrevenni azt, hogy maguk a farkasok a bárányok között! S jó ha tudatosítják magukban, hogy erre a bárányok rájöttek!

Mit képzelnek maguk liberális tébolyukban?
Azt hiszik, hogy az ó-és újszövetség népei fel fogják adni hitüket és értéküket?
Soha!
Végül ne feledjék azt sem, ha esetleg majd, látszólagosan ki is kiirtanak minden zsidó-keresztény értéket Európából, nos, Önök akkor is csak pürrhoszi győzelmet aratnak, mert a mi hitünk az üldöztetéssel nem vész el, a mártírokon keresztül pedig csak egyre nő!


Fidesz: minden magyar EP-képviselő utasítsa el a Magyarországot elítélő EP-határozatokat!

Gulyás Gergely, a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy szerdán az Európai Parlament (EP) Magyarországgal kapcsolatban két határozattervezetet tárgyal. Sok tekintetben nem értenek egyet az Európai Néppártéval, de ez annyiban mégis a „földön marad", hogy elsősorban a magyar kormányt az Európai Bizottsággal való konstruktív tárgyalásokra szólítja fel – mondta. Miután a magyar kormány 2010 óta többször bizonyította, hogy még a legkényesebb kérdésekben is igyekszik megállapodásra jutni az EB-vel, ezért önmagában ennek a felszólításnak plusz tartalma nincsen – jegyezte meg. Úgy vélte: az EP már sokadszor lépi túl durván és felhatalmazás nélkül a hatáskörét, amikor magyar belpolitikai kérdésekben foglal állást. Gulyás Gergely arra szólította fel valamennyi magyar EP-képviselőt, hogy minden Magyarországot elítélő európai parlamenti határozatot utasítson el. Szerinte az Európai Bizottság hitelességét rombolja, hogy amennyiben egy magyar kormányzati vagy parlamenti döntés Soros György érdekeltségét érinti, akkor néhány napon belül a bizottság teljes vezetése „vigyázzban áll", hogy Soros Györggyel találkozzon. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára úgy vélte: az EP-ben most a baloldali képviselők kezdeményezésére „újra felpörög az ideológiai boszorkányüldözés", hogy meghátrálásra kényszerítsék Magyarországot stratégiai ügyekben. Hangsúlyozta: a nemzeti konzultáció célja, hogy egyetlen uniós intézmény se vehessen el jogköröket Magyarországtól, főleg nem a magyarok belegyezése nélkül. Felhívta a figyelmet arra, hogy a hétfői összesítések szerint már 1 millió 390 ezer ember mondta el véleményét, így már biztos, hogy ez lesz az eddigi legsikeresebb nemzeti konzultáció.


Határozathozatalok

Nemzetközi szerződés kihirdetése


Az Országgyűlés határozathozatalai elején hozzájárult az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank (AIIB) létrehozásáról és működéséről szóló, és kormányzótanácsának a tagfelvétel feltételeit rögzítő határozatának magyarországi kihirdetéséhez. A képviselők 142 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 28 tartózkodás mellett fogadták el a nemzetgazdasági miniszter ezt kezdeményező javaslatát.

Pontosították a külképviseleti törvényt

A parlament az elmúlt egy év gyakorlati tapasztalatai alapján számos pontosítást hajtott végre a 2016 júniusában elfogadott, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényen. A képviselők 116 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 57 tartózkodás mellett hagyták jóvá a külgazdasági és külügyminiszter indítványát. Szijjártó Péter javaslatában emlékeztetett, a tavaly elfogadott jogszabállyal nem csak egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika eszköztára a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdasági, valamint a kulturális és tudománydiplomáciai területekkel.

Módosították a statisztikai törvényt

Az Országgyűlés módosította a tavaly decemberben elfogadott és idén januárban hatályba lépett, hivatalos statisztikáról szóló törvényt. A képviselők 116 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 29 tartózkodás mellett hagyták jóvá a kormány javaslatát. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára az előterjesztés parlamenti vitájában azt mondta, a változtatás egy a Köz­ponti Statisztikai Hivatal statisztikai célú adathozzá­férésére vonatkozó rendelkezést tartalmaz, aminek csak a statisztikai cél előzetes igazolását követően van helye. A kormány képviselője szerint a hozzáférés mértéke szintén a statisztikai célhoz igazodik, és az ahhoz szük­séges mértékben kerülhet sor egyedi azonosításra alkalmas igénylésre.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni törvényeket fogadtak el

A parlament külön törvénybe foglalta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről és megakadályozásáról szóló szabályokat. A képviselők 145 igen szavazattal, 25 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett fogadták el a kormány, nevezetesen a nemzetgazdasági miniszter előterjesztését. A magyar törvényhozás ezzel azon európai uniós kötelezettségének tett eleget, amely előírta, hogy a tagállamoknak 2017. június 26-ig hatályba kell léptetniük az erre a területre vonatkozó közösségi irányelveket. Az Országgyűlés ezzel párhuzamosan szintén új jogszabályt hozott az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről. A képviselők 147 igen  szavazattal, 24 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett hagyták jóvá Varga Mihály másik, a pénzmosással és a terrorizmussal szembeni fellépést célzó indítványát, amely az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozatai esetében pontosítja a zárlat elrendelésének szabályait.

Júliustól 7,5 százalék lesz a reklámadó mértéke

Módosította a Ház a reklámadóról szóló törvényt, ennek értelmében 7,5 százalék lesz a kulcs a második félévben a fizetésre kötelezetteknek. A képviselők 117 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadták el a nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amely egyebek mellett rögzíti, hogy mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot. Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú tehernövekedés elkerülésével indokolt a kormány. A második félévre, azaz július 1-jétől 7,5 százalékot kell megfizetni. A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, s elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint. Rendelkezik arról is, hogy az ugyanezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a továbbiakban sem kell befizetni.

Indoklás nélkül elhalasztották a víziközműről szóló törvénymódosítás zárószavazást. A javaslat a kormányzati szándék szerint a víziközmű-beruházások jobb minőségű megvalósítását célozza.

A bioüzemanyag terjesztését célzó javaslatot fogadott el a Ház 

A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdítását célzó előterjesztést is elfogadott a parlament egy uniós irányelv átvételével, 116 igen, 26 nem és 33 tartózkodó szavazattal. A változtatás szerint 2020-ra a megújuló erőforrásból előállított energia részarányának, vagyis az bioüzemanyagnak el kell érnie a teljes közlekedésben felhasznált energiafogyasztás minimum 10 százalékát. A módosítás meghatározza a többi közt az üzemanyag-forgalmazók kötelezettségeit, de azt is, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük a bioüzemanyag előállítóinak. A szabályozás a mulasztókkal szembeni bírságolás lehetőségét is részletezi.

Módosult az elektronikus hírközlésről szóló törvény

A szolgáltatók roaminggal kapcsolatos többletköltségeinek kivetésére adhat engedélyt az Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke a hírközlési törvény módosítása nyomán. A változtatást 146 igen, 28 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés. A jogszabályt azért kellett átírni, mert június 15-től megszűnnek a mobilszolgáltatásokhoz kapcsolódó extra barangolási vagy roamingköltségek az Európai Unión belül. A kormány által kezdeményezett törvény szerint a többi között a barangolásszolgáltató a belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának biztosítása érdekében nyújthat be kérelmet, hogy az NMHH elnöke engedélyezze „kiskereskedelmi barangolási többeltdíj" kivetését. A többletdíj kivetését határozott időre, legfeljebb 12 hónapra lehet engedélyezni, de az engedély ezt követően ismételten kiadható. A jogszabály kiegészíti a hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályokat. Felhatalmazást kapnak a hírközlési szolgáltatók az INTERPOL által fenntartott, a gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételét szolgáló listán szereplő elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételére.

Jogharmonizációs változtatások a cégnyilvánosság szabályain

Az Országgyűlés 146 igen, 1 nem szavazattal és 28 tartózkodás mellett elfogadta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosítását. A jogszabály egy uniós irányelv átültetését célozza, amely a tagállami cégnyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolásának szabályait határozza meg. A nyilvántartásokat összekapcsoló közös uniós rendszert Business Registers Interconnection Systemnek (BRIS) hívják. Ezzel uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az e-Justice portálon a cégekkel és más tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek. Az adatok egy szűk köre (a cég neve és jogi formája, a cég székhelye, valamint a cég cégjegyzékszáma) ingyenesen lesz elérhető.

Módosították a csődtörvényt

Az Országgyűlés 121 igen, 24 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett elfogadta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény, valamint az azzal összefüggő egyes jogszabályok módosítását. A hitelbiztosítéki törvényt azért módosították, hogy bárki számára megismerhető legyen, ha az adós a vagyonát vagy annak meghatározott részét biztosítékul lekötötte. Az adós vagyonának hatékony és teljes összegyűjtése érdekében is változtattak a szabályokon: részletezték a felszámoló szervezet feladatait. Összehangolták a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság feladatait. Hatékonyabb lesz a felszámolói szakma állami felügyelete és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzése. Kiegészülnek a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályai, egyértelművé válik a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi bizományos helyzete. Csökkentik a bírák munkaterhét azáltal, hogy a bírósági titkárok önállóan is meghozhatják a bírságot kiszabó határozatokat a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban.

A közigazgatást érintő pontosításokat fogadtak el

Az Országgyűlés több törvényváltoztatást is elfogadott az általános közigazgatási rendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló jogszabályok hatálybalépésével összefüggésben. A képviselők 117 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 30 tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter erről szóló indítványát. Az elfogadott módosítások döntő többsége terminológiai-technikai jellegű, így például az is, amellyel a „bírósági felülvizsgálat" kifejezés helyét a „közigazgatási perben megtámadható" megfogalmazás veszi át, így a közigazgatási perjogban a felülvizsgálat fogalma kizárólag a Kúria hatáskörébe tartozó rendkívüli perorvoslatot jelenti majd.

Törvényt hoztak a bírósági meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról

A parlament új törvényt fogadott el a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról a kormány kezdeményezésére. A képviselők 146 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 24 tartózkodás mellett hagyták jóvá az igazságügyi miniszter előterjesztését. Az elfogadott javaslat indoklása alapján az új nyilvántartási rendszer jelentős adminisztrációs könnyebbséget jelent, például azzal, hogy lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános meghatalmazás nyilvántartásba vételére.

Több ponton módosul az erdőgazdálkodásról szóló törvény

Az Országgyűlés 97 paragrafusból álló módosítást hajtott végre az erdőgazdálkodási törvényen. A földművelésügyi miniszter szerint a változtatások egyik kiemelt célja az ágazat adminisztrációs terheinek könnyítése. A képviselők 117 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták a törvénymódosítást. Az elfogadott változtatások egyike kimondja, hogy az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból történő törlése is díjmentes a jövőben.

Az önkéntes katonai szolgálatvállalást ösztönző módosításokat fogadtak el

A parlament az önkéntes tartalékos katonai szolgálatvállalást is ösztönző törvénymódosítást fogadott el. A képviselők 145 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter erről is szóló javaslatát. Vargha Tamás honvédelmi államtitkár a most elfogadott javaslatcsomag parlamenti vitájában a kormány gondoskodási és motivációs programjának részeként említette a változtatásokat, amelyek szerinte a jelenlegi munkaerőhiány jellemezte gazdasági környezetben is fenn kívánják tartani az önkéntes katonai szolgálat vonzerejét.

A Ház tiszteletdíj-csökkentéssel büntetett egy független képviselőt 

A parlament Kövér László házelnök javaslatára – kormánypárti szavazatokkal – 250 ezer forinttal csökkentette a független Szabó Szabolcs tiszteletdíját, amiért az Együtt politikusa április elején egy szirénával tiltakozott az ülésteremben a felsőoktatási törvény módosítása ellen.


Adótörvények

NGM: könnyítést és a gazdaság fehérítését hozhatják az adóváltozások


Mind a magánszemélyeknek, mind a gazdasági társaságoknak adócsökkentést hoznak a jövő évi adóváltozások, amelyek a gazdaság fehérítését, a versenyképesség javítását és a könnyebb jogalkalmazást is elősegítik – mondta törvényismertetőjében a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Tállai András közölte: kedvezően változik a többi között az ingatlanok bérbeadásának vagy az orvosi praxis átadásának adózása, de az áruszállítók is számíthatnak kedvezményekre. A versenyképesség javítását szolgálja a munkáltatók által nyújtható mobilitási lakhatási támogatás feltételeinek módosítása, de a kisadózók is számíthatnak pozitív változásokra – tette hozzá. Az államtitkár a befektetői bizalom növelését is célnak nevezte, de a társaságok és a magánszemélyek adminisztratív terheinek csökkenése terén is előrelépést ígért.

Tállai András kifejtette: jövőre már nem kell 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni az ingatlanok bérbeadásából származó, egy év alatt 1 millió forintot meghaladó jövedelem után. Kedvezőbben adóznak majd azok is, akik ingatlanjaikat szálláshelyként hasznosítják: az eddigi egy helyett már három kiadandó ingatlan, üdülő vagy lakás után választhatják a tételes átalányadózást, vagyis a 38 ezer 400 forintot szobánként. A betöltetlen orvosi praxisok átadásának könnyítése érdekében a magánszemélyek által eladandó praxisok esetében – az ingatlaneladáshoz hasonlóan – öt év alatt fokozatosan csökken a nullára a befizetendő személyi jövedelemadó – ismertette. A saját termékeiket fuvarozó társaságok áruszállítói a bérfuvarozókhoz hasonlóan kedvezményeket kapnak 2018-tól: belföldön 3 ezer forintos, külföldön 60 eurós mértékig napi átalányukat levonhatják adóalapjukból.

Növekszik a mobilitási lakhatási támogatás munkáltatók által adómentesen adható mértéke a minimálbér 40 százalékáról 60-ra az első két évben, míg a második két évben annak 40 százalékára, az ötödik évben 20 százalékára. A kedvezményes támogatás a határozott időtartamú munkaviszony után és a munkaerő-kölcsönzés esetben is nyújtható lesz. A kisadózók tételes adózását szabályozó törvény is változik: a nappali tagozatos hallgató már nem lesz főállású adózó, így a kötelezettségét 25 ezer forintos tétel megfizetésével is teljesítheti. A társaságiadó-törvény változtatásával jövőre a munkavállalók részére épített bérlakások vagy az elektronikus töltőállomások építésének bekerülési értékével csökkenthető lesz az adóalap. A látvány-csapatsportok támogatásának további ösztönzése érdekében kizárólag amatőr szervezetek és utánpótlás-nevelés támogatására a jövőben a bankadóból is lehívható lesz a kedvezmény.

A helyi adótörvény kimondja majd, hogy ha az önkormányzat alacsonyabb adótörvényt vezet be, azt legalább két évig fenn kell tartania. A változtatás bevezeti az „előrehozott adó" jogintézményét, amely lehetővé teszi az adóalanyoknak a korábbi befizetést úgy, hogy az nem minősül túlfizetésnek. Adminisztratív könnyítésekről is beszámolt az államtitkár, a többi közt arról, hogy bővül azon illetékmentes ügyletek köre, amelyeket be se kell jelenteni az adóhatóságnak. Ilyen például a földhasználat illetékmentes megszerzése. Tállai András beszámolt arról is: jövőre a hal értékesítését is csupán 5 százalékos áfa terheli, ahogy az internet-szolgáltatást is, amely 24-27 milliárd forintot hagy az adózóknál. A hazai kisüzemi sörfőzdék az 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményt már 200 ezer hektóig igénybe vehetik, az eddigi 8 ezer hektoliter helyett. Az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek áfa-bevallási kötelezettségüknek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget. A kockázatosnak ítélt adózók esetében a hatóság a jövőben adófizetési biztosíték megfizetését vagy bankgaranciát írhat elő. Tállai András közölte azt is: változnak az ingatlanbefektetési társaságok alapításának szabályai is, mivel még egyetlen ilyen társaság sem alakult.

KDNP: a kormány adópolitikájának eredményességét objektív számok igazolják

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka bírálta a szocialista kormányok adópolitikáját, amely szerinte eleve tévút volt és a csőd közelébe juttatta az országot 2008-ban. Úgy vélte: az Orbán-kormány két ciklus alatt alapjaiban változtatta meg ezt az adópolitikát, hiszen minden módon megpróbálta bővíteni az adózók körét, az egykulcsos személyi jövedelemadóval és béreket terhelő adók mérséklésével csökkentette a közvetlen adókat, miközben növelte a közvetetett adókat, valamint családi adókedvezményt és a különadók rendszerét vezette be.

Kijelentette: a kormány adópolitikája két cikluson keresztül mindig jól szolgálta a költségvetés bevételi oldalát, az adópolitika eredményességét pedig objektív számok igazolják, hiszen egy növekvő gazdaság költségvetését tárgyalja szerdán a parlament.

Mint mondta: a szocialisták mindig a családoknál, kisembereknél találták meg a jövedelemátcsoportosítás forrását, az Orbán-kormány viszont a különadók bevezetésével a multikhoz, a kereskedelmi láncokhoz fordult. Szerinte ezt a filozófiai váltást ma már elismeri a világ és azóta, ahogyan nőtt a magyar gazdaság teljesítménye, a különadók is csökkentek.

A mostani adótörvények céljának a versenyképesség növelését, az adóadminisztráció csökkentését és a jogtechnikai pontosításokat nevezte. A változtatások közül kiemelte, hogy a jövőben kedvezőbben adózik, ha az ingatlan értékesítésből származó jövedelmet idősotthoni férőhely vásárlásra fordítják, valamint adómentes lesz a praxisjog átruházása, és a társasági adó alapját csökkenti a bérlakásépítés és az elektromos töltőhelyek létesítése.

Szerinte a változtatások hatására fehéredik az ingatlanbérbeadási szektor, ami ma a feketepiac tipikus területe. Kiemelte az internetszolgáltatás áfakulcsának és a hal áfájának 5 százalékra csökkentését, valamint a jövedéki adó kis sörfőzőkre vonatkozó kedvezményeit.

Fidesz: kiszámítható és tervezhető az adócsomag a vállalkozásoknak

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint kiszámítható, tervezhető, a fejlesztésre, a fejlődésre lehetőséget adó törvénycsomagot nyújtottak be. Szólt a 2018-as költségvetésről is, amit „a többség költségvetésének" nevezett, mert minden társadalmi réteg számára van benne pozitív elem. Úgy jellemezte a jövő évi büdzsét, hogy az a dolgozó vagy dolgozni akarók, a gyermeket nevelő vagy nevelni akarók, az egyről a kettőre lépni akarók, az otthont teremteni akarók, a vállalkozó akaró fiatalok költségvetése. Véleménye szerint a jövő év azért lesz jó a kis- és közepes vállalkozások szempontjából, mert több pénz marad az embereknél, lesz miből vásárolni, így nő a fogyasztás. Szatmáry Kristóf kitért arra is, hogy ez az adótörvény európai összehasonlításban a legmagasabb ráfordítást - GDP-arányosan 4 százalékot – fogja a családokra fordítani.

Tállai András: csökken az adóék és az adórés is

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a 2018-as adóváltozások vitájában elhangzottakra válaszul közölte: a NAV azért engedett el 637 milliárd forintot, mert az adóhatóságon belül végrehajtott szemléletváltozás a követeléskezeléseket is érinti. A cég korábbi filozófiája az volt, hogy akkor dolgoznak jól, ha sok ellenőrzési megállapítást tesznek, sok adóhiányt tárnak fel és sok bírságot szabnak ki, akkor is, ha azok soha nem fognak befolyni – elemzett. Hozzátette, hogy az ellenőrzések után megállapított bírságoknak mindössze öt százaléka folyt be, ami Európában a legalacsonyabb volt. Az adóhatóság korábbi vezetői eközben nem akartak szembenézni azzal a kérdéssel, hogy valamit kezdeni kell a behajthatatlan követelésekkel – tette hozzá. A most elengedett követeléseket is öt-tíz évvel ezelőtt könyvelték le, ma már nincs is kin behajtani azokat – szögezte le.

A kaszinók adózását továbbra is a NAV felügyeli, a szerencsejáték szervezésének hatósági vizsgálatát egy önálló szervezet végzi majd - mondta. A szerencsejáték szolgáltatás áfamentes, az online pénztárgépek bevezetése pedig alapvetően az áfakörre vonatkozott, arról a kérdésről, hogy a kaszinókat online bekössék a NAV-hoz, majd csak ezután születik döntés – tette hozzá. A GDP-hez mért központi elosztás mértéke miatt a kormányzatnak nincs szégyenkeznivalója – közölte az államtitkár, miközben felhívta a figyelmet az adóék csökkenésére. Csökken az adórés is, a kormányzat komoly eredményeket ért el a gazdaság fehérítése terén – tette hozzá. Az adórendszer igazságosságát mutatja, hogy a munkavállalók száma jelentősen nőtt, ahogy az utóbbi 3-4 évben folyamatosan növekednek a reáljövedelmek is – mondta a politikus. A jelenlegi adórendszer erősíti a versenyképességet, növeli a vállalkozások esélyeit, gyarapítja a munkahelyeket és ezzel erősíti az országot. A Ház előtt fekvő javaslat is ezt a célt szolgálja – foglalta össze véleményét.


2018-as költségvetést megalapozó törvények

NGM: a szakpolitikai célok változatlanok


A kormány szakpolitikai célkitűzései változatlanok, a gazdasági növekedés, a családok segítése, a munkából élők támogatása valamint a vállalkozások fejlesztése áll a 2018-as költségvetést megalapozó törvénymódosítások fókuszában is – hangsúlyozta a nemzetgazdasági tárca államtitkára az előterjesztést ismertetve. Banai Péter Benő hozzátette: az adótörvények és a büdzsé összhangját és megvalósíthatóságát megteremtő változtatások 29 jogszabályt érintenek. Az államtitkár ezekből kiemelte az államháztartási törvényt, amelyben kiterjesztik a központi illetményszámítás szabályait például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra. A változások között említette még, hogy jövőre az uniós programok bevételei a költségvetés közvetlen bevételei között jelennek meg.

Kiszélesítik egyes szociális ellátások jogosulti körét a maximális jövedelem határának emelésével – tette hozzá. Mások mellett a közgyógyellátási, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény jogosultsági jövedelemhatára emelkedik 5 százalékponttal. Ismételten megállapítható lesz a jövőben a megváltozott munkaképességűek rehabilitációs ellátása, ha az továbbra is szükséges. Új intézményként vezetik be a kivételes rokkantsági ellátást azok számára, akik nem rendelkeznek kellő biztosítási idővel – sorolta a szociális terület változásait. Az államtitkár a külkereskedelem élénkítésével indokolta a haditechnikai berendezések gyártásáról szóló jogszabály azon módosítását, amely könnyít az engedélyezési eljárásokon. Változik az egyesülési jogról és a civileket támogatásáról szóló jogszabály is - folytatta -, például a közhasznúság feltételeinek pontosításával. A foglalkoztatási törvény változtatása lehetővé teszi a kormányhivatalok állásbörzéinek elszámolását a foglalkoztatási alap terhére, a településkép védelmi jogszabály módosítása pedig a többi mellett az engedély nélküli plakátkihelyezés bírságolását szabályozza. A bírósági végrehajtásról szóló törvényhez az új, integrált informatikai rendszer kellő forrásainak megteremtése érdekében is nyúlnak, emellett a szakmai felügyelethez is kellő alapot biztosít a változtatás. Szólt a vendégoktatói ösztöndíjprogram jelentőségéről is. 

Fidesz: újabb lépés a családok anyagi biztonságának erősítése érdekében

Witzmann Mihály (Fidesz)
a többi közt azt emelte ki, hogy egyszerűsödnek a devizában kibocsátott állampapírok belföldi elszámolásának szabályai a gazdasági stabilitásról szóló törvény megváltoztatásával, valamint azt, hogy a nagyvállalati beruházások támogatása a felülről nyitott előirányzatok közé kerül jövőre. A politikus a gyermekvédelmi törvény módosítását újabb lépésként értékelte a családok anyagi biztonságának megerősítése érdekében. Szólt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala vezetési struktúrájának megváltoztatásáról és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentéséről is. Rámutatott arra is: a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos hatáskörök a jövőben megoszlanak az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a szerencsejáték szervezésért állami felügyeletéért felelős miniszter között. Előbbi a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos teendőket, utóbbi a felügyeletet végzi majd, és irányítja a szerencsejáték felügyeleti hatóságot.

KDNP: a büdzsé végrehajtási feltételeit teremti meg a javaslat

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka
kiemelte: a költségvetés végrehajtási feltételeit teremti meg a javaslat. Hozzátette: az ellenzéki képviselők szerinte mindenről beszéltek, olyan tételekről is, amelyeknek semmi köze a tárgyalt napirendhez.

Rámutatott: a szociális igazgatásról és ellátásról szóló törvény módosítása sokakat érint, az időskori járadékra jogosultak száma nő, ahogy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti juttatások növelésére is javaslatot tesz a kabinet.

Kitért a találmányok szabadalmi oldalát érintő törvényre is, amelynek alapján a korai fázisban lévő vállalkozások támogatása adókedvezményt érhet majd.

Sokakat érinthet a gyámügyi törvény módosítása, amely kedvezményeket, ellátások emelését tartalmazza – jelezte.

Fontosnak tartotta a honvédelmi kérdések kezelését, s azt mondta: a kormány döntött a kiadások fokozatos növeléséről.

Reagált a szocialista képviselők felvetéseire is, és elmondta: az EGT-államok szerencsejáték szabályairól szóló jogszabálya kényszerít ki módosításokat.

Kormány: a javaslatok a munkából élők jövedelmi helyzetét javítják

Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkár zárszavában kiemelte, hogy a javaslatok a munkából élők jövedelmi helyzetét javítják, emellett hozzájárulnak a nyugdíjak reálértékének megőrzéséhez, továbbá azok is előre tudnak lépni, akik nem tudnak dolgozni. Ismertette: emelkedik az időskorúak járadéka és az ápolási díj, nő a normatív közgyógyellátásra jogosultak száma. Emellett kivételes rokkantsági kategória bevezetésére és a rehabilitációs ellátás ismételt megállapítására is lehetőség lesz. Az államtitkár közölte: nehezen tudja értelmezni, hogy a javaslat a „haverok kiszolgálásáról" szólna, a kedvezményezetteket a lakosság széles rétegei között kell keresni. A plakátokra vonatkozó felvetésre reagálva leszögezte, hogy a jogellenesen kihelyezettek esetében lesz bírságolási lehetőség. Banai Péter Benő pozitívumnak tartotta, hogy a foglalkoztatási alapból állásbörzés kiadásainak finanszírozására is lesz lehetőség, hiszen már nem a munkanélküliség alapvetően a kihívás, hanem az, hogy a megfelelő szakképzett munkaerő rendelkezésre álljon.

Kitért arra, hogy a szakmunkások bére 12, a minimálbér 8 százalékkal emelkedik az idei emelés után, a közszféra 700 ezer dolgozójából pedig 550 ezren részesülnek béremelésben. A kormányzati politika egyértelmű, a gazdasági növekedéssel összhangban, lépcsőzetesen emelnek a területen – magyarázta. A keresetekkel összefüggésben pedig azt mondta: az szja-kulcs változása és a családi kedvezmények azonos bruttó mellett is a nettó kereset és a reálkereset növekedését eredményezik. Az államtitkár az önálló szerencsejáték-felügyeletről azt közölte: az NGM felelőssége nem szűnik meg, az eddig NAV főosztályon dolgozó munkavállalók bére ugyanakkor nem csökken. Kijelentette azt is: a kormány döntése egyértelmű a letelepedési kötvényekre vonatkozóan, nincs szükség azok alkalmazására. A civil törvényt érintően visszautasította a szocialista megfogalmazásokat, jelezve: sem aljas autokratikus, sem fasisztoid jellege nincs a törvénynek. Jelezte: a helyi civil szervezetek nagyobb beleszólást kapnak a Nemzeti Együttműködési Alap forrásainak felhasználásába. Cáfolta azt is, hogy az Eximbank mentesülne egyes szabályok alól. A 29 rendelkezés többségét nem érte kritika – összegzett Banai Péter Benő.


2017-es költségvetés módosítása: expozé

Banai Péter Benő
expozéjában kiemelte: a költségvetés tavalyi elfogadása óta a magyar gazdaság a vártnál kedvezőbben teljesít, stabil és fenntartható pálya mentén továbbra is dinamikusan növekszik. Ezt mutatja a kedden ismertté várt első negyedévi GPD-adat, ami a várakozásokat, szakmai előrejelzéseket meghaladó módon 4,1 százalékos bővülést mutat, s alátámasztja a kormány növekedési prognózisát is. Megjegyezte: Magyarország gazdasági teljesítményét, a fegyelmezett költségvetési politikát, az államadósság csökkenő pályára állítását a nagy hitelminősítők is elismerik, és tavaly a befektetésre ajánlott kategóriába emelték a magyar állampapírokat. Hozzátette: ezen pozitív eredmények alapján, valamint a magyar gazdaság növekedési képességének megerősítése érdekében tavaly novemberben a kormány kezdeményezte a hatéves bérmegállapodás megkötését. A béremelést és adócsökkentést célzó megállapodás lehetővé tette idén és jövőre a minimálbér és szakmunkás minimálbér emelését, ami összességében a legjelentősebb a rendszerváltás óta.

Jelezte: a módosítás célja a fenti bérmegállapodás fiskális hatásainak átvezetése, a gazdaság teljesítményének, illetve egyszeri tételekből adódó többletbevételeknek köszönhetően az időközben meghozott kormányzati döntésekhez forrás biztosítása. Az államtitkár kifejtette: a törvényjavaslatban lévő kiadási és bevételi előirányzat változások nullszaldósak, a pénzforgalmi egyenleget nem érintik, az államadósság alakulását nem befolyásolják, az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél a módosításokkal együtt is biztonságosan teljesíthető. Banai Péter Benő rámutatott: a javaslat 50 milliárd forintot tartalmaz az országos közúthálózatok fejlesztésére és korszerűsítésére, illetve 74 milliárdot a települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladataira. Hozzátette: az eredményes gazdaságpolitika lehetővé teszi idén először a nyugdíjprémium fizetését is, erre és az év eleji nyugdíjemelésre 50 milliárdot bocsátanak rendelkezésre. A törvénymódosítás tartalmazza a Bethesda Gyermekkórház és a Budai Irgalmasrendi Kórház fejlesztését 2,7 milliárdos keretét. Oktatási infrastruktúra fejlesztésére is előirányoznak keretet, 500 millió forintot a Márton Áron Szakkollégium teljes körű felújítására. 1,85 milliárdot különítenek el a révkomáromi Selye János Egyetem részére egy kollégiumi épület vásárlására, és 1,15 milliárdot a váci munkaerő-piaci elhelyezkedést segítő speciális fejlesztőközpont létrehozására. Többletforrást biztosítanak a bölcsődei ellátásra is.

Az államtitkár kitért a magyar filmek közelmúltbeli nemzetközi sikereire, és többi között ezzel indokolta, hogy 2,4 milliárdos többlettámogatást kap az ágazat. A kormány indítványt tett az ország védelmi képességeinek megerősítésére is: a Mi-21 harci helikopterek felújítására további 10 milliárd áll rendelkezésre – számolt be az államtitkár. A javaslat tartalmazza még az Országvédelmi Alap és a rendkívüli kormányzati intézkedésekre előirányzott keret 66 milliárdos emelését is. Az államtitkár közölte: a költségvetési tanács a javaslatot hitelesnek minősítette, nem volt alapvető ellenvetése, és hasonlóan értékelte a törvényjavaslatot az ÁSZ is.


A 2017-es költségvetés módosítása – A vita

A vitában elsőként Vantara Gyula, a Fidesz vezérszónoka
szólalt fel, aki kiemelte, hogy a gazdaság jó teljesítménye miatt a vártnál nagyobb források állnak rendelkezésre, így a költségvetés nem az emberek kárára kell módosítani. Leszögezte továbbá: a javaslat megőrzi a stabilitást, mivel a változások nullszaldósak, az államadósságot nem növelik. A kiadási oldalon a fedezetet a nagyobb állami bevételek – így a jövedéki adóból, illetékekből és személyi jövedelemadóból származó bevételek – teszik lehetővé. A javaslatból kiemelte egyebek közt a közúthálózat felújítására fordítható újabb 50 milliárd forintot, a beruházási előkészítő alap előirányzatának 25 milliárdos emelését, valamint a helyi önkormányzatoknak biztosított plusz 2,8 milliárd forintos általános támogatást.

Hargitai János (KDNP) felszólalásában azt mondta, nagy bajban lehetnek a szocialisták, mert most a fehéret is feketére kell festeniük és rosszat kell mondaniuk. Feltette a kérdést, hogy miért baj, ha szakítottak a korábbi gyakorlattal, amely szerint karácsony előtt nem sokkal fogadták el költségvetést. Felhívta a figyelmet a nyugdíjprémium kifizetésére, valamint az útfelújításokra elkülönített plusz keretre, és közölte: ezzel egyidejűleg „egy pillanatra sem mondanak le" a stabil és kiszámítható költségvetésről.

A vita további részében Latorcai János, KDNP-s képviselő, az országgyűlés alelnöke kiemelte: kevés példa van arra, hogy költségvetési többlet miatt kell módosítani a büdzsét, és nem hitelből finanszírozzák az életszínvonal emelkedését. Ez szerinte olyan eredmény, amelyért az ország megdolgozott. Hozzátette: akár a teljes 175 milliárdos többletet is elkölthették volna, e helyett 56 milliárd forintot az országvédelmi alap megemelésére fordítanak.


Zárszó

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára
a vitában elhangzottakra válaszul elmondta, a 2016-os költségvetést egyszer módosították, akkor is többletkiadások miatt, így van pozitív tapasztalat a tavaszi elfogadással kapcsolatban. Kiemelte: felelős költségvetési magatartás az, amikor a makrogazdasági mutatók betartása mellett plusz kiadásokról döntenek úgy, hogy annak megvan a fedezete. A közszféra fizetéseivel kapcsolatban érkezett kritikára válaszul az államtitkár közölte: a szférában az állami cégeknél a garantált bérminimum emelésén túl is volt béremelés.

A felszólalást követően az elnöklő Lezsák Sándor lezárta az általános vitát, és egyben az ülésnapot is, a képviselők szerda reggel folytatják a munkát.

kdnp.hu – MTI

Hozzászólások

Hozzászólás

A mező tartalma nem nyilvános.
  • Allowed HTML tags: <em> <strong>
  • A sorokat és bekezdéseket automatikusan felismeri a rendszer.
  • A web és email címek automatikusan linkekké alakulnak.
  • Insert SoundCloud track or set with the [soundcloud:URL] tag.
  • You may insert videos with [video:URL]

További információ a formázási lehetőségekről