A megnőtt terrorkockázat, terrorfenyegetés miatt további, a mindennapok biztonságát erősítő intézkedésekre van szükség – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője szombaton egy budapesti konferencián. A Migrációkutató Intézet A migráció biztonságpolitikai kockázatai és kezelésének lehetőségei című konferenciáján Rogán Antal azt mondta: az Európát érő ellenőrizetlen bevándorlás nem szűnt meg, a biztonsági szervek arra figyelmeztetnek, hogy a következő hónapokban, években terrorcselekményekre készülnek Európában. Ez a helyzet azt kívánja meg, hogy továbblépjünk a határok védelmén, hozzátéve: nem egyszerűen alkotmánymódosításról van szó, több, a mindennapok biztonságát erősítő javaslattal készülnek.

Rogán Antal kijelentette: a kormány minden ülésén elsőként foglalkozik azzal, hogy milyen intézkedésekre van szükség. A miniszter szerint a terrorizmus egy új, "barbár" formájával kell szembe nézni, amelynek célja az európai civilizáció meggyengítése. Olyan döntésekre van szükség, amelyek valódi mozgásteret adnak a kormánynak, hogy meg tudják védeni a magyar embereket, hozzátéve: a terrorfenyegetéssel szemben jelenleg a kormány kezében sokkal kevesebb eszköz van, mint más európai országokban. Az alaptörvény módosításával kapcsolatban kialakult vitát nonszensznek nevezte. A szabadságjogok korlátozására hivatkozó ellenzéki bírálatokat különösen hiteltelennek tartja azoktól, akik 2006. október 23-án egy nemzeti ünnepen mindenféle politikai felhatalmazás, a parlament megkérdezése nélkül vetették be a rendőröket a magyar emberekkel szemben - fejtette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda minisztere.

Simicskó István honvédelmi miniszter ezzel kapcsolatban felidézte, hogy a Fidesz korábban minden olyan alkotmánymódosítási kezdeményezést megszavazott, amely a biztonság erősítését szolgálta. Így tettek a jugoszláv válság idején is, sőt akkor is, amikor 2004-ben ellenzéki pártként megszavazták, hogy megelőző védelmi helyzet elrendelése esetén vissza lehessen állítani a kötelező sorkatonai szolgálatot.

A honvédelmi miniszter kiemelte: terrorveszély, terrortámadás kezelésére lennie kell egyértelmű jogi megoldásnak. Nem lehet megengedni, hogy ha Magyarországot egy ilyen, új típusú támadás éri, a katonák a laktanyákban üljenek. A Magyar Honvédségnek szerepe van a biztonság garantálásában, megvannak a felkészített erői, akik jelenleg is a nemzetközi terrorizmus ellen harcolnak Iraktól, Afganisztánig, itthon ezt mégsem tehetik meg.

Felidézte: az ellenzék képviselőivel is egyeztettek, elmondták, hogy milyen intézkedéseket látnak szükségesnek, milyen az európai joggyakorlat, amelyhez szeretnének felzárkózni. A Fidesz szerint az emberek biztonsága mindennél többet ér, és ha az ellenzék megköti kezüket, a magyar emberek biztonsága akkor sem szenvedhet csorbát.

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója kifejtette: a veszélyeket belbiztonsági szempontból kezelni kell. Már rég nem arról van szó, hogy háborús övezetből menekülnek az életüket féltő emberek: csak Magyarországon 104 ország állampolgárát regisztrálták.

Bakondi György szerint nemzetbiztonsági vonatkozásban a terrorizmuson van a fő hangsúly, de az illegális migrációnak számos közbiztonsági hatása is van. A belbiztonsági főtanácsadó szerint az Európai Unió és több tagállam késedelmes intézkedései egyre több politikussal kimondatják: ha tavaszig nem sikerül érdemi döntéseket hozni, ez az év rosszabb lesz a tavalyinál. Bakondi György szerint a terrorveszély újraértelmezése, az ehhez kapcsolódó szigorítások, a biztonsági szervek létszámának növelése Európa szerte megfigyelhető. Ebbe illeszkedik az a lépés is, amelyet a magyar kormány tervez megtenni.

Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója úgy fogalmazott: korábban Európa humanitárius, gazdasági szempontból nézte a migrációt, ehelyett geopolitikai szempontból kellene, így lehet megalapozott, racionális döntéseket hozni.