Kövér László, az Országgyűlés elnöke (b) megkoszorúzza II. Rákóczi Ferenc mellszobrát a fejedelem születésének 341. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a szlovákiai Borsiban, a felújításra váró Rákóczi-kastély előtt  2017. március 26-án. Az Országgyűlés 2015. március 17-én II. Rákóczi Ferenc emléknapjává nyilvánította március 27-ét, Erdély és Magyarország fejedelmének, a Rákóczi-szabadságharc vezetőjének születésnapját. (Fotó: Vajda János – MTI)

A történelmi Zemplén vármegye településén, a magyar és szlovák kormányzati pénzből felújítás előtt lévő Rákóczi -kastély előtt tartott rendezvényen történelmi, magyar és szlovák zászlókkal, Rákóczi huszárokkal érkezett több száz emlékező előtt Kövér László az Országgyűlés elnöke azt mondta: „a gondviselés itt, Borsiban, egy állam nélküli államférfit adott a magyarságnak, aki vállára vette a korábbi idők államférfi nélküli magyar államának bűnös örökségét, megtisztította a bűntől, és személyes áldozatával ismét élő valósággá tette a magyar szabadság, függetlenség és nemzeti összetartozás eszményét”.

Kövér László ügy fogalmazott: történelmi korának területileg, politikailag és társadalmilag széttagolt és megosztott magyarsága erejét II. Rákóczi Ferenc úgy tudta összpontosítani, hogy „a nemzeti önérdek kinyilvánításával és a nemzeti önvédelem érvényesítésével a magyarokat a szolgaságból szabadságba, az alávetettségből a függetlenségbe segítette emelkedni,” tette mindezt alázattal és áldozatra készen a „Történelem Ura által számára kimért rövid időben.”

Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett a középkori politika egyik tudósának Niccolo Machiavellinek szavaira, aki annak idején azt mondta: a fejedelemtől inkább féljenek, mint szeressék az emberek, „a magyarok vezérlő fejedelmétől azonban csak az ellenségei féltek, a népe nemcsak tisztelte, hanem szerette is őt.”

Mint mondta: a történelmi Báthoriak, Zrínyiek és Frangepánok családjából származó Rákóczira történelmi feladat várt, „nem ő kereste ezt a feladatot, hanem sorsszerűen a feladat találta meg őt.”

Az általa vezetett szabadságharc kitörése után, 1705-ben ezekkel a szavakkal fogalmazta meg annak célját: „azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk” – idézte a fejedelem mondatait Kövér László, aki azt is elmondta: II. Rákóczi Ferenc számára a magyar haza szabadságának visszaszerzése a nemzetét oltalmazó, a középkorban elveszett független magyar államiság visszaállítására való törekvést, az egyetemes Európa szolgálata pedig a keresztény Európa megerősítésének szándékát jelentette.

A Szent István király által alapított és a mohácsi csatatéren elveszett önálló, független keresztény magyar állam helyreállítása volt történelmi feladata és eszménye sok évszázad legjobb magyar erőinek, a XVII. században a Bocskai-felkelés, a XVIII. században a Rákóczi-szabadságharc, a XIX. században az 1848-49-es forradalom és függetlenségi háború, a XX. században a Trianon utáni újrakezdés és az 1956-os forradalom a mérföldkövei ennek a hatalmas, múltat és jövőt éltető, erényekkel és áldozatokkal teli, mindig a legyőzetés által győzedelmes történelmi magyar erőfeszítésnek – hangoztatta Kövér László, aki részletesen ismertette a fejedelem életútját.

Beszédében kiemelten szólt arról, hogy II. Rákóczi Ferenc nélkül a nemzetét védő magyar állam eszménye nem lehetne olyan erős, hogy évszázadokon átívelően történelmi irányt és célt mutasson a magyar nemzedékek számára.

„Cum Deo Pro Patria et Libertate – Az Istennel a Hazáért és a Szabadságért.”, a vezérlő fejedelem jelmondata mindannyiunkat kötelez, és mindannyiunknak erőt ad, „arra kötelez bennünket, mai magyarokat, hogy olyan államot építsünk, amely szolgálja, és nem kiszolgáltatja a magyar nemzetet, olyan államot, amely a nemzetközi együttműködésekben érvényesíteni tudja a magyar önérdeket, amely erősíti a Kárpát-medencei magyarság nemzeti összetartozását és társadalmi igazságérzetét; egy olyan államot, amely védi Magyarország és Európa keresztény szellemi gyökereit és értékeit, mint fennmaradásunk alapjait. ” – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Azt is elmondta: „a nemzet megmaradásáért és fejlődéséért vívott mindennapi küzdelmeinkben ma is az ő eszméi vezérelhetnek bennünket, ma is tartást adhat nekünk az ő személyes példája, emberi és államférfiúi nagysága.”

Végezetül megköszönte Borsi magyarságának, hogy őrzi és élteti Rákóczi Ferenc emlékét, „a Nagyságos Fejedelem emléke és öröksége pedig őrizze és éltesse a magyarságot, itt Borsiban és az egész Kárpát-medencében! – mondta Kövér László.

II. Rákóczi Ferenc neve szorosan összefügg az általa 1703-ban indított Rákóczi-szabadságharccal, melyben a teljes állami függetlenséget kívánta visszaszerezni a Habsburg birodalomtól, ezért választották meg Erdély és Magyarország fejedelmévé.