A Soproni erdélyi Kör 20 éves útjáról, tevékenységéről Úry Előd, a Kör elnöke számolt be. Az ünnepségen Sopron nevében Fodor Tamás polgármester azt a híd szerepet méltatta, amit a civil szervezet immár 20 éve tölt be az anyaország és az erdélyi magyarság között, majd Nagy Árpád, az Erdélyi Körök  Országos Szövetségének elnöke köszöntötte a gyűjtőszervezet nevében a jubiláló erdélyi-soproni közösséget.

Firtl Mátyás, Sopron és környéke kereszténydemokrata országgyűlési képviselője egy Széchenyi-idézettel kezdte beszédét: „Erdélynek s Magyarországnak érdekei ugyanazok, s így, ki őszintén s üggyel szolgálja az egyiket, az a másiknak is hű embere. Ne felejtsük ezt, s bízzunk a valóban, az Igazságban, s mindenek fölött tiszta szándékunk s férfias állhatatosságunkban.”

„Széchenyi István – aki Sopron város díszpolgára is volt – mondta ezeket a szavakat.
Ebből a vallomásból következik, hogy a Legnagyobb Magyar, a magyarság ügyét közösnek, sőt egynek tekintette. Az erdélyiekkel folytatott levelezésében Széchenyi István gyakran használt kifejezései a „Hazámfiai”, a „Magyar közös honunk”, a „közös hazánk”, a „rokon hazánk”.
Miét is mondom mindezt?  Azért, mert amint minden magyar embernek kötelező – legalább egyszer – elzarándokolni Széchenyi István sírjához, Nagycenkre, ugyanúgy, azt gondolom, hogy minden magyar embernek legalább egyszer látnia kell Erdélyt. Legalább egyszer. De, aki egyszer eljutott Erdélybe, az pedig megtapasztalja, hogy Erdély ereje, szellemisége vissza-vissza hívja.

Erdély, az ott élő magyarok, – a több évtizedes elzártságban és létük fenyegetettségében, – tisztán megőrizték a népművészeti, néplélektani, anyanyelvi, világszemléleti értékekeit. Máig közös értékeinket! Nálunk, anyaországiaknál jobban féltve őrizték meg cselekvő hitüket, mint megmaradásuk egyetlen esélyét és utolsó lehetőségét” – mondta ünnepi beszédében Firtl Mátyás.

Erdély értékei

„A Soproni Erdélyi Kör 20 éves története, pedig, éppen ezeket a szellemi lelki értékeket mutatta és mutatja fel folyamatosan, minden egyes rendezvényével, de még ennél is többet!
Ennél is többet: azt az életerőt, a mindenek ellenére való élni akarást, azt a sorsalakító küldetésvállalást, amely az anyaországi magyar társadalomból a kommunizmus évtizedeiben kiveszőfélben volt. Olyan energiákat mutatott fel és szabadított fel az erdélyi körülmények között, a diktatúrában edzett erdélyi magyarság, amely a rendszerváltás utáni magyar társadalomnak, a nemzet megmaradása és újjáépítése érdekében adott új erőt, az összes, nemzeti megmaradást szolgáló mozgalommal együtt” – fogalmazott Sopron országgyűlési képviselője.

Sopron szavazhatott hovatartozásáról

Firtl Mátyás utalt arra is, hogy Sopronban és környékén 1921-ben megadatott a népszavazás lehetősége arról, hogy a határ melyik oldalán szeretnének az emberek élni, ami a határon túlra szakadt honfitársainknak nem adatott meg.

„ A Magyar Nemzetgyűlés ugyan 1922-ben törvénycikkbe iktatva adományozta a Civitas Fidelissima címet Sopronnak, de 1947 után minden, ami Trianonra, mint diktátumra, utalt, egyszerre csak tiltottá vált. Egy nemzetgyilkos ideológia  – a kommunizmus –  meg nem történt eseményekké akarta tenni a magyar nemzet melletti hűséget és áldozatvállalást, amelynek jeleiből és szellemiségéből táplálkozott hosszú ideig az 1921. évi hűségben edzett, igaz, lokálpatrióta soproniság” – tette hozzá Firtl Mátyás.
„Ezért fontos itt elmondani és megköszönni, hogy a Soproni Erdélyi Körnek köszönhetően

lehetett először Sopronban nyilvánosan is a közbeszéd tárgya Trianon. Hogy az Erdélyi Kör jelenlétének köszönhetően , lehetett emlékezni arra, hogy a határainkon kívül magyar emberek milliói élnek, akiknek feje fölött, megkérdezésük nélkül rajzolták át a térképet.
Hogy ezek az emberek testvéreink, honfitársaink, annak a szellemi és lelki Magyarországnak a tagjai, amelynek törékenységére éppen a 2004. évi december 5-én tartott népszavazás mutatott rá”– hangsúlyozta a politikus.

Lehet törvényt építeni a december 5-ei népszavazásra

Bármennyire is furcsán hangzik, de a december ötödikei népszavazás egy olyan esemény, amelyre lehet jövőt építeni, hiszen az igenek voltak fölényben a nemekkel szemben, ez pedig erkölcsi alapot és politikai kötelezettséget jelent. Ez az erkölcsi tény fajsúlyosabb, mint egy egyszerű jogi tény. Már csak egy olyan parlamentre van szükségünk, amely ezt tudomásul veszi, és ennek megfelelően a szükséges törvényt megalkotja – mondta a képviselő.

Az összetartozás nemzeti öntudatával és büszkeségével állunk készen arra, hogy ezt a törvényt megalkossuk. És meg fogjuk alkotni – jelentette ki Firtl Mátyás.

A polgári értékrendet valló politikai erő régi, szívből fakadó törekvése, mint nemzeti elkötelezettségűnek, hogy a nemzet határokon átívelő egyesítése, ,,a haza a magasban” megteremtődjön – fűzte hozzá.

,,Ha az anyaország gyenge, a Kárpát-medencei magyarság is gyenge marad. Az ott élő és az összes magyarnak az az érdeke tehát, hogy az elmúlt hét esztendőben meggyengült Magyarország ismét nagy és erős, nemzetközileg megbecsült és elismert ország legyen.
A következő harminc-negyven évben nagyobb jelentősége lesz a nemzeteknek, mint az országhatároknak, a nemzet lesz ugyanis a legnagyobb felhajtó és alkotó erő a világban” - hangsúlyozta Firtl Mátyás.

A Soproni Erdélyi Kör jelkép és valóság

„A Soproni Erdélyi Kör léte, jelenléte egyszerre valóság és jelkép Sopronban.
Valóság: azért, mert a Kör megalakulása óta folyamatosan jelen van Sopron közösségi életében. Folyamatosan gazdagította, gyarapította és gyarapítja azt az évszázadok alatt kialakult szellemi- és kultúr-kincset, amely Sopronnak és környékének sajátja.
Nemcsak ismeretet ad, bemutat, információt, tudást közöl, értéket közvetít a magyar nemzet keleti részéből, hanem egyszerre tölt be kultúrmissziót itt helyben és Erdélyben egyaránt.
És jelkép: mert a Soproni Erdélyi Kör mindenkit elgondolkodtat előbb-utóbb azon, hogy valójában mit is jelent magyarnak lenni, hogy mit jelent a Szent István-i értékrendben fogant nemzet egysége.

„Erdélynek s Magyarországnak érdekei ugyanazok, s így, ki őszintén s üggyel szolgálja az egyiket, az a másiknak is hű embere.” – tartotta Széchenyi. Ma is szükség van minden olyan cselekedetre, amely Magyarország romjaiból való újjáépítését szolgálja a jövőben.

Ennek az újjáteremtésnek és –építésnek csakis az a hűség lehet az alapja, amely a Civitas Fidelissima hűsége és az erdélyiek nemzethez való cselekvő hűsége is egyben"– zárta Firl Mátyás beszédét.