Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ győri szervezetének örökös tiszteletbeli elnöke, a KDNP parlamenti frakciójának tagja a politikusok érkezése előtt újságíróknak azt mondta: orvosként – hivatásából vett hasonlattal élve – Kövér Lászlótól arra kér választ, hogy mi módon lehet „meggyógyítani az országot”. Semjén Zsolttól pedig annak megerősítését kéri, hogy szükség van a kereszténydemokratákra az ország vezetésében.
    
A közlekedést meglehetősen lelassító egész napos tavaszi hóesés miatt a rendezvényre egyórás késéssel külön-külön érkező politikusokat a barcsi művelődési házban az egybegyűltek türelmesen várták, tapssal köszönve meg, hogy a zord időjárás miatt nem mondták le a részvételüket.

A KDNP elnöke érkezése után elsőként megemlékezett a közelmúltban elhunyt kereszténydemokrata országgyűlési képviselőről, Kuzma Lászlóról, aki nemcsak a párt, de a barcsi közösség meghatározó, tisztelt és szeretett politikusa volt.

Semjén Zsolt a napi aktualitásokra térve hangsúlyozta: mérhetetlenül fontosnak tartja, hogy az állampolgárok első kézből tájékozódjanak arról, hogy a Fidesz-KDNP szövetség hogyan szándékozik kivezetni az országot a válságból, miként akarják megerősíteni a családok helyzetét, hogyan akarják helyre állítani a végletesen felborult közbiztonságot.

A kereszténydemokrata politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az MSZP-s többség egy fiktív költségvetést fogadott el a 2010-es esztendőre, a kormány a bevételeket felül, a kiadásokat pedig tudatosan alul tervezte. Megjegyezte: a kormány részben kampánycélokból, részben pedig azért igyekszik alacsony hiányt kimutatni, hogy még több hitelt vehessen fel. A pártelnök szólt arról is, hogy a hitelek jelentős hányadát a külföldi bankok megsegítésére használja fel a kormány.

Semjén Zsolt Magyarország helyzetét értékelve kifejtette: az államadósság a szocialisták kormányzása alatt az egekbe szökött, immáron meghaladja a GDP 80 százalékát. Hozzátette: a tisztánlátást nehezíti, hogy nem lehet tudni, milyen kötelezettségvállalások vannak a kormány által kötött szerződések titkos záradékaiban. A pártelnök ígéretet tett arra, hogy a Fidesz-KDNP szövetség kormányra kerülése után tömegével fogja a titkosításokat feloldani.

Mint mondta: az MSZP legnagyobb trükkje, hogy szocialistának nevezi magát, holott valójában az új burzsoázia képviselői, akiknek kormányra kerülve az első dolguk volt adómentessé tenni a tőkejövedelmeket, miközben halálra adóztatják a munkajövedelmeket. Hozzáfűzte: a baloldalon is elismerik, hogy az egyensúly a Medgyessy-kormány idején borult meg, a „neoliberálisok” a kialakult helyzetet rossz módszerrel, adóemeléssel, illetve kiadáscsökkentéssel próbálták orvosolni, ám ez a kilábalás helyett egyre mélyülő válsághoz vezetett.

Semjén Zsolt hangsúlyozta, a multinacionális cégek helyett a hazai kis és közepes vállalkozások támogatására lenne szükség. Példaként Nicolas Sarkozy francia elnök által meghirdetett protekcionista gazdaságpolitikát említette, amelynek egyik alaptétele, hogy nem engedi kivinni a pénzt az országból. A pártelnök a KDNP legfőbb célkitűzéseként a családi adózás bevezetését jelölte meg, amely a jelenleg hatályos igazságtalan adórendszerrel szemben figyelembe veszi, hogy valaki hány emberről gondoskodik jövedelméből. Álláspontja szerint azokat kell támogatni, „akik a gyerekekért, és nem a gyerekekből élnek”.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke nemzeti sorskérdésnek nevezte a magyar termőföld védelmét, mint mondta: a második Orbán-kormány akkor is megakadályozza, hogy spekulánsok kezébe kerüljön” a termőföld, ha Brüsszel nem járulna hozzá a moratórium meghosszabbításához. A politikus a dán példa alapján kijelentette: a kormánynak magyar mezőgazdasági iskola elvégzéséhez kell kötnie a földvásárlás engedélyezését.

A diagnózis viszonylag egyszerű: Magyarország történetének egyik legsúlyosabb és legösszetettebb válságában van – mondta Kövér László. A közvetlen kiváltó okot sokakhoz hasonlóan ő is „Gyurcsány Ferencben és bandájában” látja, álláspontja szerint a hazai és a nemzetközi válság is erkölcsi, szellemi természetű. Mint mondta 2002-ig nagyjából jó irányba mentek a dolgok, ám az MSZP és az SZDSZ kormányzása „végleg kisiklott a magyar rendszerváltás vonata”. Megjegyezte: az elmúlt nyolc évnél a Horthy-rendszert jobbnak tartja annak ellenére, hogy nem volt a demokrácia mintapéldánya

A fideszes politikus az elszenvedett nyolc esztendőért – a szocialisták és liberálisok felelősségének hangsúlyozásán túl – „egy kis önvizsgálatot” javasolt, utalva arra, hogy 2002-ben a Fidesz vezetői nem tudták megszólítani és az urnákhoz vinni a saját szavazóikat. Szerinte a passzivitás már 1990-ben érezhető volt, hiszen az első szabad választáskor is  a döntésre jogosultak csak hatvanegynehány százaléka ment el szavazni.

„Tetszettek volna demokráciát csinálni” – fogalmazta újra Antall József néhai miniszterelnök szavait (aki azzal hűtötte a radikálisokat: „Tetszettek volna forradalmat csinálni”). Ha ennek a konzekvenciáit nem vonjuk le – figyelmeztette Kövér a hallgatóságot –, akkor semmi garancia arra, hogy nem történik meg újra, és 12 jó év után nem jön megint „egy Gyurcsányhoz hasonló gazember” és löki vissza az országot a gödör aljára.

Kövér László egyértelművé tette, az elkövetett bűnökért a tetteseknek vállalniuk kell a felelősséget, csak az elszámoltatással  lehet véget vetni annak, hogy Magyarország következmények nélküli ország.

Ehhez csatlakozva Semjén Zsolt azt mondta: a szocialisták azért félnek a Fidesz kétharmados győzelmétől, mert ennyivel fel lehet függeszteni a mentelmi jogukat. Kövér ugyanakkor azt mondta egy érdeklődőnek: nem ajánlaná, hogy általában megszüntessék a képviselők mentelmi jogát – amint ez a Jobbik választási programjában szerepel – mert az része a demokráciának, ,  nem is annyira a képviselőket védi, hanem az őt megválasztó polgárokat. Ugyanígy rossz ötletnek tartaná a képviselők visszahívhatóságát, mert véleménye szerint az állandó politikai feszültséget eredményezne.

Kövér László nem titkolta iszonyúan nehéz fél év előtt áll az ország, a helyzet ugyanis sokkal rosszabb, mint amilyennek látszik. Mint mondta: az új kormánynak először a csődök közvetlen veszélyét kell elhárítani. Álláspontja szerint már az is nagy eredmény lesz, ha év végén úgy tudnak majd koccintani, hogy sikerül az ország működőképességét megtartani..

A Jobbik szerepének értékelése és bírálata volt az egyik szerepe a rendezvényre szintén meghívott Böszörményi Nagy Gergelynek, a Nézőpont Intézet vezető elemzőjének is. Szerinte a radikálisokat a körülmények tették naggyá: a párt olyan kérdéseket vet fel, amelyekre valódi igények vannak a társadalomban, de mivel semmiféle felelősség nem terheli őket, megtehetik, hogy egyszavas válaszokat adnak bonyolult problémákra.

Böszörményi Nagy Geregely szerint csak egy kormányképes erő van, a Fidesz-KDNP, így a Jobbikra adott voksok elvesztegetett szavazatok. A Nézőpont Intézet legutóbbi felmérésére hivatkozva azt mondta: az elmúlt hetekben látványossá vált a Fidesz-Jobbik konfliktus, ennek eredményeként a választókban is tudatosulni látszik, hogy a két párt nem szövetségese, hanem ellenfele egymásnak.

A Jobbik alapvetően szociálisan populista párt – mondta később egy kérdésre válaszolva Böszörményi. Az elemző a Jobbikot „maffiaszerűen felépített, új, minden eddiginél hatékonyabb hálózatnak” nevezte, és azt mondta: a Fidesz által ígért elszámoltatás keretében a végére kell járni annak is, hogy milyen eszközökkel lehetett ilyen rövid idő alatt ennyire felfuttatni a pártot.

A Dráva-parti városban a Fidesz-KDNP jelöltjeként Karvalics Ottó,
a város alpolgármestere indul az áprilisi országgyűlési választáson.

Ellenfele az Országos Választási Iroda jelenlegi adatai szerint Barcs MSZP-s polgármestere, Feigli Ferenc, Gyenesei István, a Somogyért országgyűlési képviselője, a Gyurcsány-kormány volt önkormányzati minisztere,
valamint Egervári József, a Jobbik jelöltje lesz.

kdnp.hu
Forrás: MTI, origo.hu