Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak szerdán a Parlamentben a történelmi egyházak vezetői. A megbeszélésen szó esett a gazdasági válságról és az egyházak szerepvállalásáról a krízisalapban. Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke sokatmondó tényként értékelte, hogy öt év telt el azóta, hogy az ország miniszterelnöke leült a történelmi egyházak vezetőivel tárgyalni.
Bajnai Gordon miniszterelnökkel tárgyaltak szerdán a Parlamentben a történelmi egyházak vezetői. A megbeszélésen szó esett a gazdasági válságról és az egyházak szerepvállalásáról a krízisalapban.
Erdő Péter bíboros elmondta: közös gondolkodást folytattak a kormányzat vezetőivel, de azt az idő dönti majd el, hogy milyen konkrét megoldások lehetnek, amelyek tényleg használnak az embereknek.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke a megbeszélés után közölte: a kormánynak, ha számít az egyházak közreműködésére a krízisalapban, először egyeztetnie kellett volna velük. Az MRE-nek megvannak a maga csatornái, amelyeken keresztül végzi a karitatív munkát, a társadalmi szolidaritással és az elesettek megsegítésével összefüggésben nem szükséges bennünket sem kioktatni, sem erre emlékeztetni, mert ezt tesszük. Sokatmondó tényként értékelte, hogy öt év telt el azóta, hogy az ország miniszterelnöke leült a történelmi egyházak vezetőivel tárgyalni.
Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) országos felügyelője közölte: a tárgyaláson szóba került, hogyan tudnának az egyházak a kormány által létrehozott krízisalapban közreműködni. Szerinte a krízisalap működtetésében az egyházi karitatív szervezetek szakmai tudásának kell érvényesülnie, ez viszont szükségessé teszi, hogy az egyházak által felhasználandó forrásokat különítsék el. Beszámolt arról, hogy az MEE kezdeményezte a kormánynál a személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási lehetőségét terjesszék ki a többi adónemre is.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke és Zoltai Gusztáv, a vallási szervezet ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy a megbeszélésen világossá vált: az állam nem várja el az egyházaktól, hogy a krízisalapot támogassák.
A balliberális kormányzat és az egyházak kapcsolata finoman szólva sem volt konfliktusoktól mentes az utóbbi években, ám az olyan vitás kérdések, mint például a felekezeti oktatás állami támogatásának hiányosságai, ezúttal nem kerültek szóba. Gyurcsány Ferenc még miniszterelnökként azt mondta: meg kell nyomni a vészcsengőt, mert a házasság anyakönyvezése előbb-utóbb visszakerül az egyházakhoz, és kötelező lesz a hitoktatás.
