Az Alkotmánybíróság teljes ülésének tervezett napirendje
 

Ingatlanügy, – tulajdoni jogvita

A Kúria Pfv.I.20.724/2013/10. számú részítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó sérelmezi ügyének elhúzódását, szerinte a Kúria iratellenesen foglalt állást, nem vette figyelembe a korábbi eljárási hibákat. Állítja: mindezek miatt a támadott részítélet sérti a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát, szükségtelenül és aránytalanul korlátozta tulajdonát, ezért a döntés sérti az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jogát is. (Indítvány, anonim.pdf.)


Életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolása

Kaposvár MJV Önkormányzatának a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 7/2013. (III. 4.) rendelet 7. § (3) bekezdése elleni utólagos normakontroll indítvány vizsgálata.

Az alapvető jogok biztosa szerint az önkormányzat akkor, amikor az életvitelszerű lakhatás céljára használt ingóságok közterületi tárolását, illetve elhelyezését tiltja és szankcionálja, azzal lényegében az életvitelszerű közterületi tartózkodást bünteti a közösségi együttélési szabályok megsértése címén a teljes közigazgatási területén.
Állítja: az  önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése ellentétes az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvével és a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való joggal, - ezért alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozta. (Indítvány.pdf.)


Eljárási bírság, – Kehi

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról szóló 355/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet egyes rendelkezései, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.417/2013/55. számú ítélet alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az ügy előzményeként a Kehi ellenőrzést folytatott a Budapest Airport Zrt. privatizációjával kapcsolatosan. A Kehi ezzel összefüggésben bizonyos iratok megküldését kérte az indítványozótól. Az indítványozó válaszlevelében tájékoztatta a Kehi-t, hogy a megkeresésnek nem tud eleget tenni, illetve, hogy az iratok ügyvédi titkokat tartalmaznak. A Kehi ezt követően eljárási bírság megfizetésére kötelezte az indítványozót.
Az indítványozó szerint: a bíróság támadott ítéletében nem döntött a Kehi eljárásáról, illetve az adatkérés jogszerűségéről. A  Kehi, valamint a bíróság eljárása, továbbá a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság elvét, a személyes adatok védelméhez való jogot, a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogot, a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot is. (Indítvány.anonim.pdf.)


Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/C. § c) pontja elleni bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

A perbeli felperes gyermekgondozási díjra jogosultsága megállapítása iránt nyújtott be igénybejelentést az illetékes szakigazgatási szervhez, amely azonban kérelmét elutasította, mivel a hivatkozott törvényi rendelkezés alapján nem jár gyermekgondozási díj, ha a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban részesül, és ilyennek minősült a perbeli felperes rehabilitációs ellátása. Az elsőfokú határozat ellen fellebbezéssel élt, azonban a másodfokú határozat az elsőfokút helybenhagyta. A perbeli felperes ezt követően keresetlevelet nyújtott be a másodfokú társadalombiztosítási határozatnak - az elsőfokú határozatra is kiterjedő - bírósági felülvizsgálata iránt.
A bíróság álláspontja szerint a kérelmező perbeli felperes aktív munkavállalói időszaka alatt befizette a szükséges hozzájárulásokat a társadalombiztosítási rendszerbe, a hivatkozott jogszabályi rendelkezése a perbeli felperes számára méltánytalan hátrányt jelent és a perbeli felperes hátrányos helyzetbe került. A támadott jogszabályi rendelkezés sérti a jogbiztonság elvét, a tulajdonhoz való jogot is.  (Indítvány:_anonimizált.pdf.)


Végrendelet érvényessége, - haszonélvezeti jog

A Fővárosi Törvényszék 43.Pf.634.260/2014/4. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott ítéletek sértik az örökléshez való jogát, mivel azok ellentétesek a hosszabb ideje töretlen gyakorlattal. Hozzáteszi: szerinte az ítéletek indokolása nem egyértelmű. Kifejti: a támadott ítéletek sértik a tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát is, mivel a bíróságok ügyében ésszerű időn belül nem hoztak döntést. (Indítvány.pdf.)


Közérdekű adat közlése

A Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítélete alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó előadja: a Kormányzati Ellenőrzési Hivataltól (KEHI) közérdekű adat közlését kérte. Az elsőfokú bíróság helyt adott a keresetének és adatszolgáltatásra kötelezte a KEHI-t. A másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatta és az indítványozó (felperes) keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a kért jelentés az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény  27. § (5) bekezdése alapján tíz évig nem nyilvános, a 2. § 9. pontja alapján a KEHI nem adatkezelő, így annak kiadására sem kötelezhető.

Az indítványozó álláspontja szerint a sérelmezett döntés sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése szerinti közérdekű adatok megismeréséhez való jogát, mivel a bíróság a kért jelentés egészét döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette, nem vizsgálta, milyen döntés meghozatalával összefüggésben és mennyiben áll fenn a nyilvánosságkorlátozás indokaként felhozott körülmény, illetve nem minősítette adatkezelőnek a jelentést keletkeztető KEHI-t..(Állásfoglalás.pdf.)
 

Az Alkotmánybíróság 1. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Pénznyerő automaták üzemeltetése

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.32.321/2014/17. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó állítja: a bíróság által helyben hagyott, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Központi hivatala határozata alapján kirótt bírságot és perköltséget nehéz anyagi helyzete miatt nem tudja megfizetni.

Álláspontja szerint a támadott bírói döntés azért sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság követelményét mert az ügy alapvető jelentőségű tényállási elemére a bíróság - a vonatkozó kúrai ítélkezési gyakorlattal ellentétesen - nem engedett bizonyítást vezetni, figyelemmel a szakértő meghallgatásának mellőzésére. Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés fellebbezhetetlensége a jogorvoslati joga sérelmét is eredményezi. (Indítvány.pdf.)


Pótmagánvádas eljárás

A Kúria Bfv.I.130/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó vádindítványt nyújtott be közokirat-hamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt. A vádindítványt az elsőfokú bíróság elutasította. Ezt követően ismételten vádindítványt nyújtott be, amely szintén elutasításra került. A másodfokú bíróság az utóbbi döntést helybenhagyta. Az indítványozó pótmagánvádlóként felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, amely szintén elutasításra került.
Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság azzal, hogy megfosztotta a jogorvoslathoz való jogától, megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdése szerinti alapvető jogát, valamint a XXVIII. cikk (1) bekezdése szerinti tisztességes bírósági eljáráshoz való jogát. (Indítvány.pdf.)


Bíróvizsgálat szabályai

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 71. § (2) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó - aki bírói szolgálati jogviszonyban áll - bíróvizsgálatával kapcsolatban jogorvoslattal élt, amely kérelmében az értékelés és annak indokolása megváltoztatását kérte, valamint - az eljárási hibákra hivatkozva - az eljárás megszüntetését és új értékelés elrendelését. Az elsőfokon eljárt szolgálati bíróság az indítványozó által kezdeményezett eljárást megszüntette és munkájának új értékelését rendelte el. Az indítványozó fellebbezésében az indokolás módosítását és további jogsértések megállapításával annak kiegészítését kérte, a másodfokon eljárt bíróság azonban az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az indítványozó bíró szerint a hivatkozott rendelkezés - amely a vizsgálatot szabályozza - sérti a bírói függetlenséget, mivel olyan vizsgálatot tesz lehetővé, amely nem objektív, hosszú ideig elhúzódik, sérti a bíró személyes integritását, védekezésre kényszeríti, bizonytalanságban tartja, tartósan akadályozza a munkavégzésben és hátráltatja a karrierjét. (Indítvány:_anonimizált.pdf.)


Végrehajtás megszüntetése

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.P.90/468/2014/13. számú ítélete, valamint a Fővárosi Törvényszék 42.Pf.639.825/2014/4. számú ítélete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint sérült a tisztességes eljáráshoz való alapjoga azzal, hogy a végrehajtás megszüntetése iránti perben az eljáró bíróságok nem tisztességes módon és nem a törvényben meghatározottak szerint indokolták döntéseiket, a jogszabályokat nem azok céljával és nem az Alaptörvénnyel összhangban értelmezték. (Indítvány.pdf.)


Építésügy

Tihany Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015. (IV. 10.) önkormányzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz tárgyában befogadhatóságának vizsgálata.

Az alkotmányjogi panasz tárgyát képező tihanyi ingatlan teljes területe felszíni vízminőségvédelmi területbe tartozik, amelynek megközelítőleg 1/3 részén a támadott építési szabályzat elfogadásával a védelmi övezet megszüntetésre került.

Az indítványozó álláspontja szerint a terület átsorolások, és a védelmi szint megszüntetése miatt sérült az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésébe foglalt egészséges környezethez való alapjog, és a XX. cikk (1) és (2) bekezdésébe foglalt testi és lelki egészséghez való jog, mely a környezethez való alapjoggal szorosan kiegészíti egymást, ugyanis amennyiben a környezet védelmi szintje nem megfelelő, a testi és lelki egészséghez való jog is sérül. Továbbá sérült a P) cikk szerinti jog, mely szerint a természeti erőforrások, a termőföld, az erdők és vízkészlet, a biológiai sokféleség, a növény- és állatfajok, és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, melynek megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Az indítványozó álláspontja szerint a rendelet figyelmen kívül hagyta Tihany Község Önkormányzatának 11/2013. rendeletében foglalt társadalmi-partnerségi egyeztetés szabályait amikor a véleményét nem vette figyelembe a rendelet megalkotásakor, ezzel megsértette a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elvét. (Indítvány.anonim.pdf.)


Adóügyben hozott közigazgatási határozat

Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) – 2007. június 9-én hatályos – 4. § (4) bekezdése, 62. § (1) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó a NAV adókülönbözet megállapításáról, adóbírság kiszabásáról és késedelmi kamat felszólításáról szóló elsőfokú határozata ellen fellebbezett. Az adóhatóság az elsőfokú határozatát helybenhagyta. A határozatok ellen benyújtott kereseti kérelmét a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság - az Szja tv. sérelmezett szabályaira utalással - nagyobb részében szintén elutasította.
Az indítványozó indokolása szerint a költségek igazolásának kizárólag számlával történő elfogadása a szabad bizonyítás rendszerben korlátozást jelent, aminek célja jelen esetben egy alkotmányos érték, a közteherviselés biztosításának védelme, azonban álláspontja szerint a korlátozás nem felel meg a szükségesség és arányosság követelményének. Hivatkozik még a "fegyverek egyenlősége" követelményére, mivel egy korábbi perben, de ugyanezen ingatlan tekintetében a bíróság elfogadta a szakértői véleményt a költségek igazolására. Nézete szerint a vélelmezett, de bizonyítottan meg nem szerzett jövedelem adókötelezettség alá vonása a tulajdonhoz való jog, a teherbíró képesség szerinti közteherviselés és végső soron az emberi méltóság védelmének megsértését jelenti.

Az indítványozó álláspontja szerint a támadott rendelkezések sértik az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében foglalt tulajdonhoz való jogot, a XXIV. cikk (1) bekezdésben foglalt tisztességes eljáráshoz való jogot, a XXX. cikk (1) bekezdésben foglalt közteherviselés elvét és végső soron a II. cikkben foglalt emberi méltósághoz való jogot. (Indítvány:_anonim.pdf.)
 

Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának tárgyalandó témái
 

Társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 35.M.59/2015/3. számú ítélete, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 26. § (3) bekezdése elleni alkotmányjogi panasz vizsgálata.

Az indítványozó - perbeli felperes - egyéni vállalkozói tevékenységet folytatott, majd egyéni vállalkozói tevékenysége szüneteltetése mellett egy gazdasági társasággal állt munkaviszonyban és gyermeket szült. Az indítványozó egyéni vállalkozói jogviszonya alapján gyermekgondozási díj iránti igényt terjesztett elő a perbeli alperesnél, aki a kérelmét elutasította, mivel álláspontja szerint az indítványozó nem rendelkezett biztosítási jogviszonnyal. A jogerős perbeli alperesi határozattal szemben az indítványozó keresetet terjesztett elő, amelyet azonban a bíróság elutasított.
Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabály és bírósági ítélet sérti a jogbiztonság elvét [B) cikk (1) bekezdése], a jogegyenlőség elvét, a diszkrimináció tilalmát (XV. cikk) és a szociális biztonság (XIX. cikk) elvét, valamint az L) cikkben foglaltakat. (Indítvány: anonimizált.pdf.)


Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtásával összefüggésben I.

Dabas Város Önkormányzatának egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 9/2004. (II.16.) rendelete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a prostituáltaknak az Alaptörvény I. cikkében, XII. cikkében és XV. cikkében foglalt alapvető jogait sérti, hogy a támadott rendelet következtében az adott településen, illetve annak nagy részén lényegében egyáltalán nem nyújthatnak szexuális szolgáltatást.

Az indítványozó a támadott rendelettel összefüggésben jogszabályba ütközést is állít, álláspontja szerint a rendelet ellentétes a Jat. 2. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményével, figyelemmel a rendelet címzettjei, vagyis a prostituáltak által a védett övezet határának tényleges beazonosíthatóságának kérdésére. Állítja továbbá: a rendelet ellentétes a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a támadott rendelet a szexuális szolgáltatás nyújtását - a törvény céljával ellentétesen - lényegében a település túlnyomó részén megtiltja, amely szabályozás a gyakorlatban a szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység teljes tilalmát eredményezi. Álláspontja szerint a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozás az önkormányzatok kötelezettségévé teszi türelmi zónák kijelölését, ugyanakkor türelmi zónát egyetlen önkormányzat sem jelölt még ki, ellenben védett övezet önkormányzat általi kijelölésére rendszeresen sor kerül. (Indítvány.pdf.)


Védett övezet kijelölése szexuális szolgáltatás nyújtásával összefüggésben II.

Budakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének egyes, a város közigazgatási területén található közterületek védett övezetté nyilvánításáról szóló 13/2014. (V.05.) önkormányzati rendelete elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint a prostituáltaknak az Alaptörvény I. cikkében, XII. cikkében és XV. cikkében foglalt alapvető jogait sérti, hogy a támadott rendelet következtében az adott településen, illetve annak nagy részén lényegében egyáltalán nem nyújthatnak szexuális szolgáltatást.

Állítja: a rendelet ellentétes a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglaltakkal, mivel a támadott rendelet a szexuális szolgáltatás nyújtását - a törvény céljával ellentétesen - lényegében a település túlnyomó részén megtiltja, amely szabályozás a gyakorlatban a szexuális szolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység teljes tilalmát eredményezi.

Álláspontja szerint a vonatkozó hazai és nemzetközi jogi szabályozás az önkormányzatok kötelezettségévé teszi türelmi zónák kijelölését, ugyanakkor türelmi zónát egyetlen önkormányzat sem jelölt még ki, ellenben védett övezet önkormányzat általi kijelölésére rendszeresen sor kerül. (Indítvány.pdf.)


Népszavazásra javasolt kérdés meghatalmazott útján történő benyújtása, - aláírásgyűjtő ív

A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó által benyújtott országos népszavazási kezdeményezést, "Egyetért- e Ön azzal, hogy az Országygyűlés semmisítse meg a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvényt?" kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság megtagadta. A Kúria Knk.IV.37.721/2015/2. számú végzésével a Nemzeti Választási Bizottság határozatát helybenhagyta.

Az indítványozó álláspontja szerint a Kúria támadott döntése azért sérti az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdésében és XXIII. cikk (7) bekezdésében foglaltakat, mert az Nsztv. vonatkozó rendelkezését (6. § (1) bekezdés) a Kúria akként értelmezte, hogy a népszavazási kezdeményezés személyes benyújtása kizárja annak meghatalmazott általi benyújtását, kiüresítve ezzel a népszavazáshoz való jogot, illetve a Kúria döntésével elvonta az indítványozó országos népszavazás kezdeményezéséhez fűződő jogát. (Indítvány.pdf.)
 

Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának tárgyalandó témái

Közterület elnevezése

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) és (3) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata.

Az indítványozó szerint a törvény megalkotásával a jogalkotó célja az volt, hogy az utcák, intézmények, szervezetek csak olyan elnevezést viseljenek, amelyek méltóak a demokratikus jogállam eszméihez. Álláspontja szerint a jogalkotó a támadott jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben nem határozta meg egyértelműen, hogy kik azok a személyek, akik a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vettek, illetve, melyek azok a kifejezések vagy szervezet nevek, amelyek a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utalnak. A jogalkotó az Mötv. 14. § (2) bekezdésében olyan fogalmat használ, amelynek értelmezését nem adja meg, így a jogalkalmazó szervek részére nem biztosított annak egységes értelmezése, figyelemmel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogbiztonság követelményére.

Az indítványozó álláspontja szerint az Mötv. 14. § (3) bekezdése alapján a jogalkotó az MTA-t jelölte ki, hogy kétség esetén állást foglaljon és ezen állásfoglalása iránymutatásként szolgáljon a helyi önkormányzatok felett törvényességi felügyelet gyakorló Kormányhivatal számára, annak eldöntésében, hogy a helyi önkormányzatok eleget tettek-e az Mötv. 14. § (2) bekezdésében foglaltaknak. Az indítványozó álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések ennek okán sértik a helyi önkormányzatok önkormányzáshoz való jogát, nevezetesen, hogy a jogszabályba foglalt - és az Alaptörvény által védett - feladatukat önállóan, saját meggyőződésük alapján gyakorolják, egyúttal sértik az Alaptörvényben biztosított gondolat, vélemény-nyilvánítás, tanulás és tanítás szabadságát is. (Indítvány.pdf.)


MKB Bank követelésállományának átruházása

Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 17/A. § (1) bekezdése, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 160. § (1/a) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó álláspontja szerint - a folyamatban lévő tárgyi peres eljárással összefüggésben - a támadott rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy az MKB Bank ún. toxikus hiteleit az MKB Bank tulajdonosa, a magyar állam, a saját döntése szerint úgy emelhesse ki az MKB Bank hitelportfóliójából, hogy ezekkel a szerződésekkel érintett vállalatoknak - így az indítványozónak - ne legyen joga arra, hogy tiltakozzon a szerződésátruházás ellen.
Az indítványozó álláspontja szerint az MKB Bank tulajdonosa, a magyar állam, a támadott jogszabályi rendelkezések alapján normatív aktussal, illetve az alapján megkötött állomány-átruházási szerződéssel szólt bele egy olyan peres eljárásba, amelyben maga is érintett, ezért a támadott rendelkezések sértik a jogállamiság, a jogbiztonság és a tisztességes eljárás követelményét, valamint ellentétesek a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaival is. (Indítvány.pdf.)


Összbüntetésbe foglalás elutasítása

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 3. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadhatóságának vizsgálata.

Az indítványozó összbüntetésbe foglalás iránti kérelmét a Debreceni Járásbíróság elutasította, a Debreceni Törvényszék pedig helybenhagyta az elsőfokú határozatot.

Az indítványozó véleménye szerint sérült az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság elve, amikor a bíróság határozatával a visszaható hatály tilalmát megszegte. A nullum crimen sine lege, és a nulla poena sine lege jogelve szerint az elkövetőnek viselnie kell a bűncselekmény minden kockázatát, azonban ennek előre láthatónak kell lennie. Ez pedig nemcsak a büntetési nemre és annak mértékére vonatkozik, hanem a felelősségre vonás szabályainak összességére. A támadott jogszabály kizárja az összbüntetésbe foglalás lehetőségétől. A határozat továbbá megsértette az Alaptörvény XXVIII. cikk (4) bekezdésébe foglalat alapjogát is. (Indítvány. anonim.pdf.)