„Cantemus Domino: gloriose enim magnificatus est!” – Daloljunk az Úrnak, mert fölséges és dicsőséges. E szavakkal köszöntötte a Szentatya húsvétvasárnap a Szent Péter téren összegyűlt híveket, valamint a televíziók és rádiók előtt ülőket. Ünnepi beszédét követően a Szentatya 65 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadott, alleluja!” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra.
(…) „Az evangélium kinyilatkoztatta nekünk az ősi előképek beteljesülését: halálával és föltámadásával Jézus Krisztus megszabadította az embert a radikális szolgaságtól, ami a bűn szolgasága, és megnyitotta számára az utat az igazi Ígéret földjére, az Isten Országába, amely az igazság, a szeretet és a béke országa. Ez az „exodus” (kivonulás) mindenekelőtt az ember bensőjében megy végbe, és a Szentlélekben való újjászületésben áll. Ez pedig a keresztség hatása, amelyet Krisztus éppen a húsvéti misztériumban ajándékozott nekünk.
(…) Húsvét az emberiség valódi megmenekülése! Ha Krisztus, Isten Báránya nem ontotta volna ki a vérét értünk, nem lenne semmiféle reményünk, a mi sorsunk és az egész világé elkerülhetetlenül a halál lenne. De Húsvét megfordította ezt az irányt: Krisztus föltámadása egy új teremtés, amint az ojtás az egész növényt helyreállítja. Ez egy olyan esemény, amely mélységesen megváltoztatta a történelem irányát, átbillentve egyszer s mindenkorra a jó, az élet, a megbocsátás oldalára. Szabadok vagyunk, megszabadultunk! Ezért örvendünk hát szívünk mélyéből: 'Daloljunk az Úrnak, mert fölséges és dicsőséges!'” A keresztény nép azt a küldetést kapta, folytatta a Szentatya, hogy az egész világon tanúsítsa ezt a szabadulást, vigye el Húsvét gyümölcseit mindenkinek. Ezek a gyümölcsök a bűnből való szabadulás új életét jelentik, amely visszakapta eredeti szépségét, jóságát és igazságát.
(…) A Húsvét nem valami mágia műve. Ahogyan a zsidók a Vörös tengeren túl pusztaságot találtak, úgy az Egyház is a Föltámadás után mindig a történelmet találja, annak örömeivel és reményeivel, fájdalmaival és aggodalmaival. Ennek ellenére ez a történelem megváltozott, az új és örök szövetség jelét viseli magán és valóban nyitott a jövőre. Ezért a reményben megszabadítva folytassuk zarándok utunkat, szívünkben hordozva az ősi és mindig új éneket: „Daloljunk az Úrnak, mert fölséges és dicsőséges!”
A Szentatya külön megemlékezett az iraki keresztényekről, a latin-amerikai országokról és a Karib-szigetek lakóiról, Haiti és Chile népéről, az afrikai konfliktusok áldozatairól, valamint a pakisztáni keresztényüldözés áldozatairól.
Ünnepi beszédét követően a Szentatya 65 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadott, alleluja!” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra.
Jeruzsálemben együtt ünnepeltek a katolikus és az ortodox vallási közösségek, miután ebben az évben ugyan arra a napra esik a Húsvét. A Szent Sír templomon hat rítus: a római katolikus, a görögkeleti, az örmény, a kopt, a szír és az etióp egyház hívei osztoznak.
Moszkvában a politikai vezetők is részt vettek az ortodox pátriárka húsvéti istentiszteletén. A Megváltó Krisztus templomban mintegy 5 ezer hívő jelent meg. Szombat éjfél körül Kirill pátriárka vezetésével megtartották az ünnepi körmenetet, és ezután kezdetét vette az ünnepi liturgia. Ezen János evangéliumából olvastak fel 16 nyelven, ezzel is hangsúlyozva a keresztény világ egységét. Az ortodox hívők 40 napig ünneplik a húsvétot, egészen Krisztus mennybemeneteléig, vagyis május 13-áig. Az idén ez az ünnep is egybeesik a katolikus és az ortodox hívők számára.
