Esterházy Jánosra, a csehszlovákiai magyarság két világháború közti vezető politikusára emlékeztek szombaton a morvaországi Mírovban a csehországi magyarok. Az idén tizenkettedik alkalommal megtartott ünnepséget a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsége, a Coexistentia-Együttélés politikai mozgalom, valamint a helyi szervek rendezték közösen.
A megemlékezés alkalmával a csehországi magyar szervezetek, valamint a szlovákiai és a magyarországi magyarok, a prágai magyar nagykövetség képviselői koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékműnél. A mírovi várbörtön kápolnájában katolikus szentmisét mutattak be Esterházy János tiszteletére. Az emlékünnepségen ezúttal egy nagyobb számú lengyel csoport is részt vett.
A cseh- és morvaországi magyarok a magukénak vallják Esterházy Jánost, emlékét ápoljuk és őrizzük, példa erre a mírovi emlékmű felállítása is – mondta az MTI tudósítójának Hyvnar Anna, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének elnöke. Esterházy János a mírovi várbörtönben halt meg 1957. március 8-án. Mivel 2007. őszig nem volt köztudott, hol van eltemetve, illetve hová kerültek a hamvai, a csehországi magyarok 1998-ban magyarországi segítséggel jelképes síremléket állítottak neki a helyi rabtemetőben.
Mírov község is törődik az egyetlen Csehország területén álló Esterházy-emlékművel. A budapesti székhelyű Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség ezért 2007-ben Esterházy János-emlékérmet adományozott Mírovnak. Cseh történészek – az Esterházy-család kérésének eleget téve – kiderítették, hogy a morvaországi Mírov várbörtönében 1957-ben elhunyt Esterházy János urnája a prágai Motol nevű köztemető közös sírjában található, itt
a csehországi magyarokemléktáblát szeretnének elhelyezni, de a cseh hatóságok nem hivatalosan jelezték: nem adtak ehhez hivatalos beleegyezést. Esterházy Jánost eddig sem Szlovákia, sem Csehország rehabilitálta, így továbbra is háborús bűnösként tartják nyilván.
