Firtl Mátyás országgyűlési képviselő (KDNP) beszéde az Ojtozi-szorosban

Itt, az akkori Magyarország legkeletibb pontján harcolt hősiesen 100 éve a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred. Erre emlékezett a kereszténydemokrata honatya.

Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője (KDNP)

Az Ojtozi csata 100. évfordulójára emlékeztek augusztus végén a Kelet Kárpátokban fekvő Ojtozi szorosban, a történelmi Magyarország akkori legkeletibb pontján, ahol a Soproni 18-as Honvéd Gyalogezred hősies helytállással, hatalmas vesztességek mellett védte a hazát véres küzdelemben. Bereck község Önkormányzata és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa közös szervezésében tartották a kétnapos eseménysorozatot, amelyre Sopront is meghívták, mint azt a várost, amely fontosnak tartotta a soproni ojtozi hősök emlékezetét megtartani, azt ápolni, nekik emlékművet állítani Sopronban is, majd Ojtozban is. A soproni küldöttség vezetője Firtl Mátyás, Sopron és térsége országgyűlési képviselője (KDNP), az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának alelnöke volt, aki maga is a kezdetektől támogatta azt a törekvést, hogy újból emlékmű hirdesse a soproniak hősiességét az Ojtozi-szorosban annak az emlékműnek e helyén, amelyet 1919-ben leromboltak. Így kerülhetett sor 2007-ben, Sz. Egyed Emmal alkotásaként, a Soproni Erdélyi Kör szervezésében a Honvédkő újbóli visszaállítására.

Az Ojtoz-telepi római katolikus templomban ünnepi szentmisén emlékeztek meg a csatáról és hőseiről, amelyet Tamás József, Csíkszereda segédpüspöke celebrált, majd a magyar kormány támogatásával felújított templom kertjében emléktábla-avatásra, ünnepi műsorra és koszorúzásra került sor.

A megjelenteket Diményi Zoltán, Bereck polgármestere köszöntötte, majd Grezsa István kormánybiztos, Tamás Sándor, Kovászna megye Tanácsának elnöke, Firtl Mátyás, országgyűlési képviselő és Farkas Balázs ideiglenes ügyvivő mondott beszédet, hangsúlyozva a nemzet összetartozásának fontosságát.

Firtl Mátyás, Sopron és környéke országgyűlési képviselője (KDNP)

Az alábbiakban Firtl Mátyás kereszténydemokrata honatya beszédét közöljük.

„Mert szükséges, hogy az ország megmaradt ereje (…)  a nemzet megszilárdítására, szellemi és anyagi javainak megvédelmezésére fordíttassék.” 


Tisztelt Ideiglenes Ügyvivő Úr! Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Kormánybiztos Úr! 
Tisztelt Megyei Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

A Kárpát-medencében és mindenhol, ahol magyar él a világon emlékműveink, emléktábláink jelek és üzenetek. 

Jelei nagy tetteknek és üzenetei a legnemesebb és legidőtállóbb eszméknek: az igaz és tántoríthatatlan istenhitből táplálkozó erkölcsi erőnek, amely hazaszeretetben, nemzetszeretetben  és -szolgálatban nyilvánul meg.

Sopron városában, ahonnan én érkeztem sok ilyen jel és üzenet között a város egyik legszebb közparkjában, a történelmi hangulatú Erzsébet kertben áll 2013 óta gróf Bánffy Miklós szobra, akinek az 1921. május 10-én tartott külügyminiszteri székfoglalójában mondott szavait idézve kezdtem mai beszédem. 

A soproni Bánffy-szobrot Sopron város legnagyobb ünnepén, a Hűség Napján avattuk, ahol megtiszteltetés volt beszédet mondanom.

És azért hoztam ma ide Bánffyt, mert üzenetértékű az, amiként az erdélyi polihisztort, regényírót, irodalmárt, színházszervezőt és -rendezőt, festőművészt, gazdálkodót, egyházi elöljárót, hívő keresztyén embert, mi soproniaknak mindenekelőtt a diplomáciai zsenialitással megáldott külügyminiszteként és államférfiként tartjuk számon, mert nekünk és a magyar nemzetnek Sopront és környékét ő mentette meg.

Igen! : Örök jel és üzenet a nemzetet megosztóknak válaszul Sopronban, hogy Bánffy Miklósnak, éppen egy erdélyi embernek köszönhető, hogy Sopron és környéke, népszavazással dönthetett sorsáról a trianoni döntés ellenében. 

A lehetőséget ehhez a nyugati határszélen az ágfalvi hősök , a rongyos gárda véres harca vívta ki, de az 1921-es népszavazás kieszközléséhez Bánffy külügyminiszter erdélyi pragmatizmusa és államférfiúi éleslátása kellett. (Hogy aztán tettének további eredményeképpen még 10 már bekebelezett magyarországi község is  visszatérhessen a nemzethez.)

Igen!: Örök jel és üzenet a nemzetet megosztóknak válaszul Ojtozban is ez az emléktábla, és a soproni 18-asok honvédköve is, meg a világháborús emlékmű is: mert mind azt hirdetik van az „ az országnak ereje”  „ a nemzet megszilárdítására”. 
Hirdetik: él a nemzetszeretet, a hazaszeretet, az összetartozás érzése.
Igen, ebben az értelemben is üzenet minden emlékmű, amelyet magyarként állítunk széles e hazában.  
Ezért összetartozik a soproni nyugati-határszélen az erdélyi Bánffy szobra és a soproni, pozsonyi, trencsényi, nyitrai és székely honvédek ojtozi emléktáblája, a soproni 18-as gyalogezred 100 év alatt háromszor, három helyen, újból és újból 
Ojtozban és Sopronban is felállított honvédköve. 

Kelettől nyugatig a nemzeti önbecsülésünk erővonalait meghatározó jelek, amelyeket új generációk újból és újból megerősítenek. 
Jelei annak, hogy vagyunk, hogy Isten gondviselése megtartott és, hogy elválaszthatatlanul összetartozunk! 

Hogy nincs olyan ellenség, világrend, rendszer, diktátum, külső erő, vagy szándék, és nincs olyan határ, távolság – sem térben, sem időben - amely erősebb lenne a nemzetet összetartó erőnél, amely lám, 100 évvel az ojtozi csata után is összehoz, egybegyűjt. 

Üzeni: hogy egyetlen sorstragédia, történelmi esemény sem tudta és nem fogja megfojtani a magyarság életerejét, bizalmát Istenben, hazájában, a Szent István-i örökség beteljesítésébe vetett hitében.
Mert EZ „az ország valódi megmaradt ereje”, EZ a nemzet valódi megmaradt ereje, amelyet a magyarság, és közöttünk is Erdély és a székelység külön is híven megőrzött „az ország” számára!
Így Szent István királyunk ünnepe előtt jó erre közösen emlékeztetni.

Tisztelt Ünneplő Közösség! Kedves Székely és Magyar Testvérek! 

A történelem ura nem években, de még csak nem is évszázadokban méri az időt: „Mert ezer év előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt” – mondjaa zsoltáros.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az ojtozi csata helyszínén ma magyarként emlékezhetünk, táblát avathatunk, hálát adhatunk hőseinkért és a megtartatásunkért a Mindenhatónak. 
És nem valaki ellenében, de önbecsülésünkre.
A történelmi léptékű időszámításban nem lehet nem érzékelni azt, hogy nemzetünk naggyá tételének lehetőségeinek új időszaka kezdődött el, amelyben „a jövendőnek urai vagyunk" - amint szülőföldem nagy szülöttje, gróf Széchenyi István mondja.

Ezért, mi, a közéletben erre felhatalmazottak, 2010 óta a közjót szolgálatában „minden magyarért”, azért cselekszünk nap mint nap, hogy „ az ország megmaradt ereje (…)  a nemzet megszilárdítására, szellemi és anyagi javainak megvédelmezésére fordíttassék.” 
Sőt, immár az építésre, a fejlesztésre és gyarapításra, olyan alapokon, a magyar és keresztény értékeink érvényesítésében. amelyek értékállóságukban és időszerűségükben, az örökkévalóságot célozzák meg.
Ebben a törekvésünkben segítsen a Gondviselés mindannyiunkat, legyen áldott hőseink emlékezete, tetteik pedig erőforrásai a székelyeknek, magyaroknak, egész nemzetünknek!”

További információk és fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

 

kdnp.hu