Kopp Mária és Skrabski Árpád kapta idén a Polgári Magyarországért Díjat

A magyar társadalom kapcsolatos kutatásaikért idén Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád  vehette át a Polgári Magyarországért Díjat. Kopp Mária orvos-pszichológus, a SOTE Magatartástudományi Intézetének alapítója, tudományos igazgató-helyettese és férje, Skrabski Árpád informatikus-szociológus, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola tanára tudományos kutatásaikkal többek között azt támasztották alá, hogy egészségügyi rizikófaktor az értékvesztés, a jövőkép hiánya, az ellenségesség, illetve hogy szoros összefüggés van a vallásosság és a lelki-testi egészség között. 

A házaspár a magyar lelkiállapot háttértényezőit vizsgálva rámutatott: saját életkilátásunk és életminőségünk érdekében fontos, hogy higgyünk szilárd erkölcsi értékekben, abban, hogy milyen kiemelt értéke van a bizalomnak, a közösségeknek, a családnak, a társas kapcsolatoknak.
    
A Fidesz pártalapítványának elismerését Mádl Dalma, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök felesége adta át, aki 2005-ben az első díjazottja volt polgári oldal életműdíjának is tekinthető Polgári Magyarországért Díjnak.
    
A Polgári Magyarországért Díj egy plakettből és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás egymillió forint.
    
Orbán Viktor, a Fidesz elnökének üzenetét felesége, Lévai Anikó olvasta fel. A pártelnök azért nem volt jelen a díjátadón, mert a nemrégiben elhunyt tapolcai fideszes polgármester temetésén vett részt.
    
A levélben a Fidesz elnöke a díjazottakat méltatva azt írta: mindannyiunkat bizalommal tölthet el, hogy olyanokat köszönthetünk, akik a szomorú, a lelombozott, télbe forduló nemzetnek a tavasz erejéről beszélnek.
    
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a magyar társadalom különböző gondjainak okát a magányban látja, szerinte a közösségek Magyarországon gyengék.
    
Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke azt mondta: Magyarországon ma súlyos, bizalmi, erkölcsi válság van, polgárjogot nyert a hazugság, az emberek nem bíznak egymásban és a hatalomban sem.

Kopp Mária, orvos, pszichológus, egyetemi tanár, MTA doktor. A magyar népesség életminőségét, a testi és lelki egészség összefüggéseit vizsgálja évtizedek óta. 1992-ben jelent meg a „Magyar lelkiállapot” című kötete, amelyet férjével, Skrabski Árpád szociológussal együtt írtak, azóta is együtt dolgoznak. 268 tudományos közlemény, 9 könyv szerzője, illetve szerkesztője interdiszciplináris témákban a társadalom-tudomány és természettudomány határterületein. 1993 és 2007 között a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének alapító igazgatója, azóta az Intézet tudományos igazgatóhelyettese, az MTA-SE Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetője.     

Skrabski Árpád informatikus, demográfus, szociológus, a szociológiai tudományok kandidátusa, a Magyar Pénztárszövetség alapító elnöke. .Munkatársaival együtt kezdeményezője volt az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak elterjesztésének. Négy széleskörű országos reprezentatív felmérés hátterének megteremtője, négy ENSZ fejlesztési program és két fontos PHARE projekt vezetője volt. Feleségével dr. Kopp Mária orvos-pszichológussal többek között elemezték , hogyan függ össze a társadalmi támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke a vallásossággal, a vallásgyakorlás a lelki egészséggel. Skrabski Árpád öt könyv és 15 könyvfejezet szerzője, több mint 130 pulikációja jelent meg.

A Márciusi Chartához csatlakozva Skrabski Árpád az alábbiakat írta:

„A társadalmi azonosságtudat úgy kell az emberi léleknek, mint a testnek a kenyér. Ennek lényege a nemzet iránti elkötelezettség, a társadalomban betöltött személyes szerep felismerése, ami értelmet ad az életnek.

A társadalmi azonosságtudat kétarcú, miközben a nemzet tagjait egyesíti, minden személynek egyéni helyet ad a társadalomban. A magyar társadalmi azonosságtudat magában hordozza génjeink sokszínűségét, első királyunk soknemzetiségű országra vonatkozó elképzeléseit.

A nemzet legtöbb tagjában több etnikum (magyar, kun, jász, cigány, zsidó, lengyel, szlovák, német, délszláv), több társadalmi réteg vagy osztály, több vallás és világnézet öröksége keveredik, de közös a magyar kultúra, a közösen elfogadott normák, a magyar történelem, a nemzeti hősök, szimbólumok, rítusok, amelyek közös magyar társadalmi azonosságtudatot alakítanak ki.

A magyar társadalmi azonosságtudat mindig is magában foglalta az Európához tartozás tudatát és a magyarság jelenlétét, szerepét a nagyvilágban. A társadalmi azonosságtudat a társadalmat összetartó erők, így a bizalom (önbizalom, biztonságérzet), a kölcsönösség, a civil szerveződés alapja, amit ma divatos szóval társadalmi tőkének nevezünk.

Az utóbbi ötven év diktatúrái megpróbálták a nemzetet származási, vagy osztály alapon megosztani, a társadalmi azonosságtudatot egyoldalúvá silányítani, az embereket egymás ellen kijátszani, manipulálható masszává gyúrni. Megfosztották az embereket az egyéniségüktől, a biztonságérzetüktől, tiltották a civil szerveződést, elterjesztették a félelmet, megfosztották a társadalmat a magyar múlt örökségétől.

Ez a mai magyar társadalom legsúlyosabb terhe ma is. Minden erőnket latba kell vetnünk, hogy újra építsük a sokszínű magyar nemzeti azonosságtudatot és újraélesszük azt a társadalmi tőkét, egymás iránti bizalmat, amelyről 1956-ban világraszóló példát adtunk.”

kdnp.hu

Forrás: MTI, katolikusradio.hu, semmelweiskiado.hu

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!