XVI. Benedek epifánia, Urunk megjelenése ünnepén délelőtt szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában. Homíliája elején emlékeztetett az ünnep többszörös jelentésére: a latin hagyomány szerint a napkeleti bölcsek meglátogatták a gyermek Jézust Betlehemben, tehát úgy értelmezték az eseményt, hogy a pogány népeknek megnyilvánult Izrael Messiása. A keleti hagyomány viszont Jézusnak a Jordánban történt megkeresztelkedését helyezi előtérbe: a mennyei Atya egyszülött Fia megjelent a Szentlélektől felszentelve.

A földi Jézusban van a teremtés és a történelem csúcsa, de a feltámadt Krisztus még továbbmegy: átmenete a halálon keresztül az örök életbe elővételezi mindenek „összefoglalását” Krisztusban (Ef 1, 1o). A Krisztusban hívők reménysége nem fogyatkozik meg ma sem, a nagy társadalmi és gazdasági válsággal szemben, amely az emberiséget gyötri, a gyűlölettel és a pusztító erőszakkal szemben, amelyek folyton vérrel áztatják a világ sok régióját, az önzéssel és az ember önistenítésével szemben, amely az életre és az ember méltóságára, a családra és a teremtés harmóniájára vonatkozó isteni terv felforgatásához vezet - mondta homíliájában az egyházfő.

A Szentatya az Efezusi levélre hivatkozva (1,22-23) még arról elmélkedett, hogy Krisztus egyetemes uralmát különösképpen gyakorolja az egyház felett: „mindent a lába alá vetett, és az egyház fejévé tette őt. Ez az ő teste és teljessége, aki mindent mindenben betölt.” Epifánia az Úr megnyilatkozása, mert a test elválaszthatatlan a Főtől. Az egyház megvilágosított, megkeresztelt Isten dicsőségében, vagyis szeretetében, szépségében, uralmában. Az egyház tudja, hogy saját embersége, korlátaival és nyomorúságaival, csak jobban kiemeli a Szentlélek művét. Egyedül az Úrban dicsekedhet: csak eszköze Krisztusnak, aki a népek világossága - mondta XVI. Benedek.

A pápa beszélt arról is, hogy a 2009-es év különleges módon a csillagászatnak lesz szentelve. Erre különös figyelmet kell fordítanunk, minthogy a napkeleti bölcsek elbeszélésében olyan fontos szerepe van a csillag jelképének - mondta az egyházfő. - Hitünk szerint nem a kozmikus elemeket istenítjük, hanem ellenkezőleg, mindenben és minden felett egy személyes akaratot látunk, Isten Lelkét, aki Krisztusban mint Szeretet nyilatkozott meg. Isten teremtő szabadsága kormányoz mindent - szögezte le a pápa.

Homíliája befejező szakaszában XVI. Benedek a Szent Pál-évre utalva az Apostol példáját állította minden hívő elé: Pál egész élete arról tanúskodik, hogy elvitte Krisztus fényét a népeknek, „csillag” volt a nemzeteknek.

Vízkereszt, latinul Epiphania Domini, az Úr megjelenésének főünnepe. E napon régi szokás szerint vizet szentelnek (innen a vízkereszt elnevezés), és ezzel megáldják a családi otthonokat.

Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír