Megkoronázták a czestochowai Fekete Madonna kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatát

Szűz Mária tisztelete képes testvéri közösségben egybekapcsolni a szomszéd népeket, anyai segítsége pedig ma is át tud vezetni minden történelmi nehézségen – mondta Erdő Péter bíboros, prímás a czestochowai Fekete Madonna kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatának megkoronázásakor pénteken.

kdnp.hu – MTI

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek a czestochowai Fekete Madonna kegykép Szent István-bazilikában lévő másolatának megkoronázása alkalmából tartott szentmisén 2017. június 30-án. (MTI Fotó: Illyés Tibor)

A lengyel és magyar zarándokok, egyházi és állami méltóságok előtt bemutatott kétnyelvű szentmisén Erdő Péter rámutatott: „fontos, hogy reális, igaz képünk legyen a saját múltunkról, népünk azonosságáról és jelenlegi értékeiről".

A bíboros úgy fogalmazott: a magyar kultúra „nem valami homályos, pogány múlt maradványa, hanem éppen a keresztény hittel való szoros kapcsolatban fejlődött azzá", ami. „Ebből a hitből tudunk ma is erőt és ideálokat meríteni megújuló életünkhöz" – tette hozzá.

Kitért arra is, hogy ez a hit nem az elzárkózás vallása, hanem a mások felé is megnyíló szereteté. Képes arra, hogy a különböző származású katolikusokat egyetlen közösséggé forrassza. Ebben a hitben és ebben a szeretetben alakult ki a török idők után az a kulturális és emberi közösség, amit ma magyarságnak nevezünk – mondta.

Erdő Péter felidézte: a törököktől ostromlott Bécs megsegítésére induló Sobieski János lengyel király is a czestochowai Szűz Mária képe előtt imádkozott, az 1683. szeptember 12-én Bécs alatt az ő vezetésével aratott híres győzelmet pedig a katolikusok egyértelműen Szűz Mária közbenjárásának tulajdonították.

Amikor az egyesült európai keresztény hadak végül legyőzték a törököt, Sobieski János első útja a loretói Szűzanya kápolnájába vezetett, mert egyértelműen a Boldogságos Szűz Mária segítségének tulajdonította a győzelmet és a szabadulást.

Nem sokkal ezután következett a párkányi csata és Esztergom felszabadítása. Három évvel később, százötven évnyi török uralom után felszabadult Buda, végül pedig az egész ország. Visszatért a kereszténység, és lépésről lépésre újjászületett az ország közepén a magyar kultúra is. „Mindezt a nagy változások nemzedéke egyértelműen a Boldogságos Szűz közbenjárásának tulajdonította" – tette hozzá.

Czestochowa tehát Magyarország újjászületésének és szabadulásának kezdetét is jelentette – mutatott rá Erdő Péter.

A czestochowai Mária-kegykép megkoronázásával „nyilvánosan megvalljuk hitünket Szűz Mária anyai pártfogásában. Elismerjük őt nagyasszonyunknak és királynőnknek" – mondta.

Végül arra kérte a czestochowai Szűzanyát, hogy „járjon előttünk a történelem útján, mutasson irányt egyéni életünkben, mentse meg, tegye nemesebbé, derűsebbé, gazdagabbá csalódástól, kivándorlástól, megosztottságtól megtépázott, sokat szenvedett népeink életét".

Erdő Péter ezután elhelyezte az ikonon a koronát, amely a czestochowai kegyképet ékesítő korona pontos másolata.

A szentmisén részt vett mások mellett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Stanislaw Karczewski, a lengyel szenátus elnöke, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Jerzy Snopek, Lengyelország budapesti nagykövete.

A szentmise után Kövér László és Stanislaw Karczewski nyitotta meg a lengyel-magyar ifjúsági találkozót a Szent István-bazilika előtti téren.

Kövér László kiemelte: a lengyel-magyar barátság szempontjából különleges volt ez a hét. Felidézte, hogy hétfőn Marek Kuchcinskival, a lengyel szejm elnökével együtt adták át Henryk Slawik és idősebb Antall József emlékművét Budapesten, csütörtökön Marek Kuchcinskival együtt nyitották meg a Szent László életét bemutató szabadtéri kiállítást Krakkóban, majd ugyanezen a napon átvette a visegrádi csoport (V4) soros parlamenti elnökségét.

Az Országgyűlés elnöke rámutatott: Szent László, akinek édesanyja lengyel hercegnő volt, saját személyében egyesítette a két nemzetet. A lovagkirály azért vált nemcsak Magyarország szent királyává, hanem már életében Európa-szerte elismert uralkodóvá, mert megszilárdította a rendet Magyarországon, biztonságot adott az embereknek és megerősítette a kereszténységet.

„Ma is erre van szükségünk: rendre, biztonságra" és az európai „civilizáció keresztény alapjainak megerősítésére" – fogalmazott.

Stanislaw Karczewski köszöntőjében azt kérte a fiataloktól, hogy mindig emlékezzenek a gyökereikre és mindarra, ami összeköti a két népet, vagyis a keresztény értékekre.
 

A legfontosabb lengyel zarándokhelyként számon tartott czestochowai kolostort 1382-ben alapították magyar pálosok. Miután 1786-ban II. József a pálos rendet is feloszlatta a Habsburg Birodalom területén, csak Krakkóban és Czestochowában maradt meg egy-egy kolostoruk. A pálosok 1934-ben innen szervezték meg visszatelepülésüket a Gellért-hegyi sziklatemplomba és kolostorba.

A Fekete Madonna-kép 1382-ben került Lengyelországba, 1717-ben XI. Kelemen pápa koronázta meg. A kegykép másolatát 2011-ben ajándékozták a czestochowai pálosok a Szent István-bazilikának.

 

Fogadj örökbeegy keresztet!

Országos akciónk célja az utak mentén, a települések közterületein álló keresztek megmentése, felújítása és állaguk megóvása az utókor számára.

Ha Ön is szeretne részt venni az akcióban, az alábbi gombra kattintva tájékozódhat a Fogadj örökbe egy keresztet! program részleteiről!

Hernádkércs
Bárdudvarnok
Sopron
Sopron
Sopron
Magyarszerdahely külterület
Felsőörs
Lőrinci
Újnéppuszta külterület

Kérdése van? Írjon nekünk!

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!
Küldjön üzenetet munkatársainknak az alábbi lehetőségre kattintva!
Készséggel állunk rendelkezésére!