Polgármester: Legyen, olyan, mint a kétezer évvel ezelőtti Savaria teátruma! A színház játék, s akkor jó, ha az igazság hallik belőle! Legyen találkozóhely, szellemi műhely, különleges tér. Egy új fóruma a szombathelyieknek, ahol szórakoztató és elgondolkodtató darabok születnek.
Felavatták és felszentelték 2011. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján Szombathely legújabb büszkeségét a Weöres Sándor Színházat. Szóltak a fanfárok, harsogtak a kürtök, dübörögtek a dobok, masírozott a rómaiakat idéző légió, a Savaria Szimfonikus Zenekar pedig a Himnuszt játszotta. Néhány fiatal szocialista transzparenst emelgetett a színházzal szemközti járdán: „Köszönet a színház 1 milliárd 850 milliós támogatásáért az MSZP-kormánynak és Gyurcsány Ferencnek." Erre mondta Hende Csaba honvédelmi miniszter: a szombathelyiek által befizetett adókból érkezett a színház kormányzati támogatása. Végre a szombathelyieknek is jutott valami! A Helyőrség Művelődési Otthon ugyanis honvédségi tulajdon volt, örül annak, hogy nem tették tönkre a rablóprivatizációval, nem lopták el, így most otthont adhat a színháznak. (A Hemo épületét 1988. szeptember 23-án adták át hivatalosan. A helyi laktanyához tartozott, 2000-től az ország helyőrségi klubjait tömörítő Honvédelmi Minisztérium Kulturális Szolgáltató Kht-hoz került.)
| Kétezer évvel ezelőtt is volt színház Savariában. A mai Kálvária-domb környékén állhatott. Az akkori kor szokásainak megfelelően szórakoztatásul és fórumként egyaránt szolgált. A tizenhetedik században Szombathely kereskedelmi csomópont, vásárközpont, katolikus székváros. A színjátszást a humoros vásári játékok, a Szent Márton-kultuszhoz kapcsolódó templomi, és templom körüli dramatikus események jelentették. A tizennyolcadik században megérkeztek az első hivatásos vándortársulatok. 1797-ben Stőger Ferenc vándortársulata játszott a Szarvas Fogadó (a mai Pannónia étterem) színpadán. 1850-ben Szombathelyen elkészült a város és a megye összefogásával állított nyári színház a mai Mátyás király utca 18-20. szám alatti telken. A kőszínház, a szombathelyi Vas Megyei Nemzeti Színház 1880. augusztus 9-én nyílt meg a Berzsenyi téren. Terveit Hausmann Alajos készítette. A nyitóműsorban a városi dalárda énekelte Himnuszt, majd Márkus Emília, a pesti Nemzeti Színház tagja lépett a színpadra. 1907-ben, tűzveszélyessége miatt bezárta kapuit a Városházával társbérletben működött színház. Az épület a második világháború végéig állt, az 1945. március 4-i bombázás során azonban helyrehozhatatlanul megrongálódott. Egy új kőszínház építését 1900-tól szorgalmazta a szombathelyi közönség. 1907. április 25-én jóváhagyták az 1200 fős színház terveit, de sosem lett a Széll Kálmán utca végére tervezett színházból semmi. Ott most a Savaria Szálló áll. A rendszerváltozás utáni években, az 1991-es önkormányzati határozat nyomán, újra és újra nekifutott a város önkormányzata a színház alapításának. 2007. szeptember 27-én indult el a megvalósítás felé: a szombathelyi közgyűlés - nagy harmóniában - tartózkodás és ellenvetés nélkül döntött egy új kőszínház alapításáról. Néhány nappal később, október elsején hivatalosan is létrehozták a Weöres Sándor Színházat. Hároméves átmeneti korszak után elkészült az új színházépület az Akacs Mihály utcában. A látványosan átalakított egykori Helyőrség Művelődési Otthon lett a társulat otthona. |
Történelmi pillanat
– Szombathelynek ismét kellett egy kőszínház! – idézte a már nem annyira régmúltat Puskás Tivadar polgármester. – Az évszázados álom ma, a Magyar Kultúra Napján beteljesedett. Történelmi a pillanat. Erre vártak elődeink. Nagyszüleink, szüleink az előző században, és mi magunk is, több mint két évtizedig. Kívánom, hogy az új színház olyan legyen, mint a kétezer évvel ezelőtti Savaria teátruma! A színház mindig játék, s akkor jó, ha az igazság hallik belőle! Legyen találkozóhely, és egyben szellemi műhely. Különleges tér. Egy új fóruma a szombathelyieknek, ahol szórakoztató és elgondolkodtató darabok születnek.
– A város legújabb ékkövére tekintve jusson eszünkbe, hogy példaértékű összefogás tanúságtétele az épület, a társulat. Emlékszem a parlamenti költségvetési vitákra. Kisdiákok módjára licitáltuk az összeget a szombathelyi színházra. Ezekről persze csupán mi, Szombathely, Vas megye országgyűlési képviselői tudtunk. A sajtó nem nagyon írt róla, az akkori városvezetés sem propagálta. Csupán a parlamenti jegyzőkönyv szikár tárgyszerűsége bizonyítja! De - soha nem feledve az akkoriakat - borítsunk fátylat a múltra! Örüljünk, s köszönjük meg mindenkinek! Köszönjük Szombathely Közgyűlésének s akkori polgármesterének, Ipkovich Györgynek, a város, Vas megye országgyűlési képviselőinek, az ország vezetésének, hogy támogatták az építését.
– Ünnepnap van ma. Egy pillanatra megállunk a hétköznapok rohanásában. Jól tudjuk mindannyian, hogy milyen nehéz pénzügyi helyzetben van Szombathely. Ennek ellenére azon dolgozunk, hogy megőrizzük a város kulturális értékeit! Nem könnyű arra a kérdésre a válasz, hogy mit hoz az idei esztendő? Szombathely a kulturális intézményei, rangos kulturális eseményei nélkül nem az a város lenne, ahol szeretünk élni. A súlyos gondok ellenére a dolgunk tehát az, hogy ésszerű átalakításokkal, és takarékosabb működéssel továbbra is maradandó kulturális értéket teremtsünk! Mi nem akarjuk kisajátítani a színház ügyét! Mi összefogásra buzdítunk! Legyen Szombathely olyan város, ahol jó élni, amely emeli a magyar kultúra értékét, fényét! Jöjjünk mindannyian, avassuk, és köszöntsük nemzeti imánk, a Himnusz elkészültének 188. évfordulóján, a Magyar Kultúra Napján!
Következhetnek a tettek!
Hende Csaba honvédelmi miniszter, Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár, Puskás Tivadar a város jelenlegi, és Ipkovics György korábbi polgármestere, Kovács Ferenc megyei elnök, Ágh Péter, Nemény András országgyűlési képviselő és Jordán Tamás a színház igazgatója kollektívan vágta át az avatást jelképező szalagot, majd ökumenikus felszentelés és áldás következett.
Szőcs Géza kulturális államtitkár jó utat kívánva hangsúlyozta: egy város nagykorúsághoz hozzátartozik a saját színház, a saját társulat. És ez így van jól! Legyen méltó a múlthoz, ne égjen le és ne bombázzák le. Zárszóként egy Weöres Sándor kéziratot ajándékozott a színháznak.
Következett a színházavató díszelőadás, a Magyar Kultúra Napjához illően, Madách Imre: Az ember tragédiája című művét állították a színpadra, Jordán Tamás rendezésében, Szabó Győző és Csonka Szilvia főszereplésével.
Jordán Tamás, a színház igazgatója nem titkolta: rendkívül sokat vár a költözéstől. A Weöres Sándor Színház bár hároméves, de még nem volt egy normális szezonja. Most viszont elkezdtünk egy új életet. Három éven át sokszor, sok helyen beszéltem arról, hogy miért vagyok Szombathelyen, milyen színházat szeretnék létrehozni; egyre csak hajtogattam, hogy agora, fórum, találkozóhely. Én magam is untam már e papolást: mostantól következhetnek a tettek.
| Az előadásra érkezőket impozáns, a kor elvárásaihoz igazodó modern, ám hívogató épület látványa fogadja. A hétezer négyzetméteres új színház révén a szombathelyiek végleg törölhetik a szocreál kultúrház képét a memóriájukból. Nyomokban persze most is rá lehet ismerni az egykor volt honvédségi intézményre, de csak nyomokban. Régi a lépcső, és az előtéri burkolat - mementóként hagytak csupasz falat is az egykori aulából, igaz felújítva. Az átépítés az Unico Kft tervei alapján zajlott. A ZÁÉV ZRT tavaly tavasszal kezdte a munkát, az elmúlt egy évben összesen közel 130 ember dolgozott rajta. A belsőépítészeti terveket Meláth Szilvia készítette. A külső és belső megjelenésen túl, megváltoztak az épület gépészeti és hő-technikai, hőszigetelési jellemzői, aminek következtében jelentősen javul az épület hőtartó képessége, ezzel is csökkentve a fenntartási költségeket. A régi épület északi sarkának részleges elbontását követően kialakított, nagy belmagasságú, a kor követelményeinek megfelelő, változó teret kínál a stúdióterem. Itt került elhelyezésre egy vezérlővel ellátott TV stúdió és egy hangstúdió is. A színház technikai hátterének kialakításakor az volt a legfontosabb szempont, hogy hosszú távon színvonalas működést biztosítsanak az eszközök: nem a mennyiség, hanem a minőség számított. A termékek világhírű cégektől származnak. A technikai felszereltség egyes elemei egyedülállóak, médiaszerver például Magyarországon más prózai színházban még nincs. (Ez az eszköz intenzív, manipulált képi hatások előállítására, lejátszására alkalmas ipari számítógép.) Az új épületszárny felépítésével két oldalról is megközelíthetővé vált a színpad. A régi öltözőket, kisebb létszámú kényelmesebb öltözők váltják. A színekre tekintve a vörös és a bordó hangulata dominál, hozzá földszíneket választottak, a sötétbarnától a homokszínű szürkéig. Mindez a bútorok színvilágában, és a nézőtéren is visszaköszön. A széksorok mellett bordó padlószőnyeg fut. Oldalt az akusztikai burkolaton is a mély bordó és a földszínek térnek vissza. A nézőtéri székek szintén bordók. Aljzatát megmagasították, így a jó rálátás kényelemével tekinthetők a színpadon történtek. Az emeleten található, a legmodernebb technikai és funkcionális adottságokkal bíró rendelkező stúdiószínpad. A nagyterem felső szintjére egy kicsinyke páholyt is építettek. A tervek szerint egyes előadásokat onnan is lehet majd nézni, de a színészek is játszhatnak majd ott. A fenti kisterem, amelyet Márkus Emíliáról neveztek el, kísérleti előadások helyszíne lesz, mobil térrendezéssel, technikával és ülőhelyekkel. Az étterem szintén teret adhat színházi előadásoknak, beszélgetéseknek, ahogy az alsó szinten található próbaterem is, így összesen négy játszásra alkalmas helyiség áll rendelkezésre. Az étteremből nyíló átriumos terasz szabadtéri előadások, vetítések helyszíne lehet. |
Következhetnek a tettek: januári program
A hivatalos díszünnepség után egy lazább örömünnepet is tartanak a színházi szakmával és a közönséggel közösen. A csapat budapesti barátokat hívott, akikkel együtt gálaműsort adnak január 24.-én este 20. órakor. A hivatalos díszünnepség után egy lazább örömünnepet is tartanak a színházi szakmával és a közönséggel közösen. A csapat budapesti barátokat hívott, akikkel együtt gálaműsort adnak január 24.-én este 20. órakor. A Bokrétaünnep listája felettébb ígéretes: Házigazda Kiss Mari és Trokán Péter, műsorvezető Stohl András lesz. A társulat tagjai mellett színpadra lép Bálint András, Benkő László, Blaskó Péter, Csankó Tamás, Csankó Zoltán, Darvas Ferenc, Haumann Péter, Horváth Charlie, Huzella Péter, Illés Béla, a Kaláka, Kern András, Lázár Kati, Mácsai Pál, Pogány Judit, Rátóti Zoltán, Shell Judit, Schmied Zoltán, Sebő Ferenc, Törőcsik Mari, Udvaros Dorottya és Verebes István is.
| Dátum | Idő | Program | Helyszín |
| 24. hétfő | 20:00 | Bokrétaünnep | Nagyszínpad |
| 26. szerda | 19:00 | A jó pálinka itassa magát | Márkus Emília terem |
| 27. csütörtök | 19:00 | Az ember tragédiája | Nagyszínpad |
| 28. péntek | 19:00 | Az ember tragédiája | Nagyszínpad |
| 29. szombat | 15:00 | Az ember tragédiája | Nagyszínpad |
| 29. szombat | 19:00 | Az ember tragédiája | Nagyszínpad |
| 30. vasárnap | 18:00 | A kis lord | Nagyszínpad |
| 31. hétfő | 19:00 | A Herner Ferike faterja | Márkus Emília terem |
| Thea-tér | |||
| 26. szerda | 17:00 | Színházszerda | Cafe Frei (Uránia udvar |
Bartha Szabó József
