A nagyközségi önkormányzatok képviselő-testületeinek kezdeményezésére, városi címet adományozott július elsején Sólyom László köztársasági elnök 22 településnek. Jelenleg a teljes népesség kétharmada él városban, ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.
A várossá nyilvánítás az 1999. évi XLI. törvény 1. §-a értelmében a köztársasági elnök és az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Évente egy alkalommal történhet. A törvény szerint nagyközség akkor kezdeményezheti várossá nyilvánítását, ha a városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A feltételek közé tartozik a megfelelő gazdasági, infrastrukturális fejlettség, a megfelelő intézmények (oktatási, közegészségügyi, rendészeti) megléte, az önkormányzat térségi szervezőképessége.
Tény, hogy a városi cím számos előnnyel jár, vannak például olyan uniós pályázatok, amelyeknél Magyarországon kikötötték, csak városok indulhatnak, így ezentúl olyan fejlesztésekre is lehetőségük lesz, amelyekre korábban esélyük sem volt. Ezzel párhuzamosan az önkormányzatra háruló feladatok is megnőnek, azonban a lakossági szolgáltatások is gyarapodhatnak, amelyek komfortosabbá teszik, tehetik a településen élők mindennapjait. Sor kerülhet oktatási integrációra, bölcsőde építésére és város-rehabilitációra, de a már meglevő intézmények további fenntartása is biztosabbá válhat, (iskoláé, óvodáé, könyvtáré, művelődési központé, szociális gondozási központé, különböző egészségügyi intézményeké, fogászat, háziorvosi rendelő stb.).
Üröm az örömben, hogy a várossá nyilvánítással párhuzamosan az ingatlanok az újonnan bevezetett vagyonadó szorzója szerint másfélszer annyit érnek, mint korábban. Budakalászon például megváltozott besorolás miatt egy 100 négyzetméteres családi ház „alapból" 25 millióról indul, amihez hozzájönnek az extra szorzók. Három szobát meghaladó lakásnál plusz 10 százalék, a 10 éven belül felújítottnál újabb 10 százalék, garázs megléte esetén még tíz százalék, s már túl is vannak a 30 milliós küszöbön. Sokaknak lesz tehát keserű a szájíze a városi rang hallatán…
Baranya megye: MÁGOCS
Bács-Kiskun megye: MÉLYKUT
Békés megye: MEDGYESEGYHÁZA és ÚJKIGYÓS
Borsod-Abaúj-Zemplén: MEZŐKERESZTES és SAJÓBÁBONY
Csongrád megye: CSANÁDPALOTA
Fejér megye: RÁCALMÁS
Győr-Moson-Sopron: BELED
Jász-Nagykun-Szolnok megye: JÁSZKISÉR és RÁKÓCZIFALVA
Pest megye: BUDAKALÁSZ és TÁPIÓSZELE és ZSÁBÉK
Somogy megye: IGAL
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye: NYÍRMADA és VAJA
Tolna megye: GYÖNK és NAGYMÁNYOK
Vas megye: VÉP
Veszprém: BALATONKENESE
Zala: PACSA
Jelenleg a teljes népesség kétharmada él városban, ezzel Magyarország közepesen városiasodott országnak számít.
