Harrach Péter (KDNP) szerint a karácsony az emberi méltóság tiszteletéről és a családról szól. Hozzátette: az emberi méltóság tisztelete a politikai cselekvés területén és a média tevékenységére is érvényes. Azt mondta, a másik ember tiszteletéhez hozzátartozik az is, hogy nem hazudunk róla.

Rétvári Bence válaszában hangsúlyozta, a politikusoknak ezt a tisztelet a választók felé is ki kell mutatniuk. Ezt pedig úgy tudják – folytatta – , hogy ha a választók véleményét tiszteletben tartják, képviselik. Mint mondta, a szocialisták sokáig, a 2008-as „szociális" népszavazásig betartották Horn Gyula intelmét, hogy egy párt sohasem fordulhat szembe törzsbázisával. Hozzátette: a jobbikosok a kötelező betelepítési kvóták ügyében szavaztak saját szavazóik ellen.


Fidesz: az európai ügyészség felállításakor tiszteletben kell tartani a tagállami hatásköröket

Hörcsik Richárd (Fidesz) az európai ügyészségről szóló javaslatról azt mondta, fel kell lépni az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények ellen, de a rendelettervezet kihatással lehet Magyarország szuverenitására, közjogi berendezkedésére és a büntető igazságszolgáltatásra. Az európai ügyek bizottságának elnöke közölte: „mankót" szeretnének adni a kormánynak az Igazságügyi Tanács csütörtöki ülésére, azt javasolják, hogy csak olyan tervezetet támogasson, amelyben elsődleges a szubszidiaritás és az arányosság elvének érvényesülése, Magyarország nemzeti identitásának és a tagállami hatásköröknek a tiszteletben tartása.

Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, a jelenlegi tervezet nem felel meg Magyarország számos elvi elvárásának, példaként az alkotmányos berendezkedés tiszteletben tartását, a hatékony működést biztosító szervezeti kereteket említette. Elmondta, mivel az európai ügyészség felállítása csak az egyik eszköz az unió pénzügyi érdekeinek a védelmére, jelen formájában nem támogatják azt.


Határozathozatalok

Nemzetközi szerződések kihirdetés

Az Országgyűlés határozathozatalai elején négy nemzetközi szerződés kihirdetéséhez is hozzájárult.

A Ház döntése alapján életbe léphetnek a magyar, valamint a katari és az egyiptomi kormányok közötti légügyi megállapodások, amelyek az érintett országok közötti légi közlekedés szabályait modernizálják.

Egyhangúlag jóváhagyták azt a megállapodást is, amely a befogadó országok feladatait rögzíti a NATO-műveletek, -gyakorlatok, és hasonló katonai tevékenységek végrehajtásakor.

A parlament emellett egyhangúlag ratifikálta a higanyról szóló, 2013-ban elfogadott Minamata Egyezményt, amely egyaránt korlátozza a higany kínálatát és keresletét, továbbá például a higanytartalmú hulladékok kezelésének biztonságosabbá tételével csökkentené a higanyszennyezést.


Jogi segítségnyújtás

Az Országgyűlés 114 igen, 27 nem szavazattal és 30 tartózkodás mellett elfogadta a jogi segítségnyújtásról szóló törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosítását.

A jogi segítői névjegyzék új szabályai lehetőséget biztosítanak az elektronikus kapcsolattartáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkező pártfogó ügyvédeknek arra, hogy továbbra is a névjegyzékben maradjanak és polgári jogi ügyekben jogi segítőként, illetve büntetőügyekben mind jogi segítőként, mind pártfogó ügyvédként eljárhassanak.

A polgári perrendtartásban a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránt megindított perben megszűnik a párhuzamosság: vagy a végrehajtási perben döntenek az érvénytelenségről, vagy a később indított per felfüggeszthető lesz az első jogerős elbírálásáig.

Egy évvel eltolják, így 2018 helyett 2019. január 1-jével állhat fel az Érdi Járásbíróság. A határidő módosítását a bíróság elhelyezéséhez és felállításához szükséges beruházás biztonságos megvalósíthatóságával indokolták. Az Érdi Járásbíróság felállításával egyidejűleg módosul a Budaörsi Járásbíróság, a Budakörnyéki Járásbíróság és a Szentendrei Járásbíróság illetékességi területe.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítása nyomán a jövőben a végrehajtási eljárások során a végrehajtó a Nemzeti Földalapot (NFA) is tájékoztatja a földek becsértékéről a felek és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok jogosultjai mellett. Ezzel az NFA-nak lehetősége nyílik végrehajtási kifogás előterjesztésére a becsérték megállapításával szemben.


Kártalanítják a Honvéd Egészségpénztár rendvédelmi tagjait is

Az Országgyűlés a Buda Cash-botrányban bajba került Honvéd Egészségpénztár rendvédelmi tagjainak kártalanítását is lehetővé tette, miután előző ülésén már döntött a honvédelmi ágazathoz tartozó tagok kártalanításáról.

A parlament 171 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el fideszes képviselők erről szóló javaslatát.

Az előterjesztők egyike, Németh Szilárd, a Fidesz képviselője és alelnöke a vitában kifejtette, a Buda-Cash-botrányban mintegy 28 ezer pénztártagot ért kár önhibáján kívül, a most elfogadott javaslat pedig közülük mintegy ezer rendvédelmi és a titkosszolgálati dolgozó kártalanítását teszi lehetővé.


Módosították a filmtörvényt

Filmregisztrációs rendszer jön létre, továbbá a jövőben kormányrendelet határozza meg a filmesek támogatását szolgáló kincstári letéti számla keretösszegét a mozgóképről szóló törvény elfogadott módosítása révén. Az Országgyűlés 113 igen, 54 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által beterjesztett jogszabályt.

Rögzítették, hogy a filmterjesztők a filmforgalmazást és moziüzemeltetést a mozgóképszakmai hatóságnál, azaz a Filmirodánál történt bejelentés, valamint nyilvántartásba vétel után végezhetik. A filmregisztráció bevezetését jövő év április 1-jétől a kormány a filmalkotások egységes nyilvántartásának szükségességével magyarázza, amely a javaslat indoklása szerint a rendszeres nézettségi adatok felmérésének az alapja.


Jogszerű földhasználat

Az Országgyűlés 135 igen, 2 nem szavazattal és 34 tartózkodás mellett elfogadta a jogszerű földhasználat fogalmát kiegészítő, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló jogszabály módosítását.

A fideszes Pócs János által kezdeményezett törvénymódosítás bővítette a jogszerű fölhasználat eseteinek körét: a megbízási szerződés alapján is lehet valaki jogszerű földhasználó. Állami vagyonkezelők jogutódlásakor a földhasználat akkor is jogszerűen megilleti a jogutódot, ha az nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

Végső esetben igazolható lesz a jogszerű földhasználat a jegyző által kiállított és a földhasználat tényét igazoló hatósági bizonyítvánnyal.

A jogszerű földhasználatot a területalapú támogatások igénybevételekor kell igazolni. A jegyző csak a támogatási kérelmek beadására nyitva álló időszakban adhat ki bizonyítványt.

Az osztatlan közös tulajdonú földterületek használati megosztásakor a döntésnél elég lesz a tulajdoni hányad alapján számított feles többség is. Amikor a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok legalább 10 százaléka nem ért egyet, a döntéshez minősített többség szükséges. Meghatározták a többlethasználati megállapodás szabályait, vagyis azt, ha egy tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadánál nagyobb földterületet kíván használni. Ilyen megállapodás jön létre azokban az esetekben is, amikor a tulajdonostárs a földforgalmi törvényben szabályozott előhaszonbérleti jogát gyakorolja.


Elfogadták a közbeszerzési törvény módosítását

A jövőben három ajánlatot kell bekérni az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti szerződésekre is – tartalmazza a közbeszerzésekről szóló törvény és az azzal összefüggő jogszabályok módosítása. A parlament 112 igen, 59 nem szavazattal hagyta jóvá a jogszabályt.

Előírták, hogy a Közbeszerzési Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hozzon, amely alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható.

Százmillió helyett háromszázmillió forintban határozták meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek építési beruházás esetén beszerzését meg kell hirdetnie, egyidejűleg az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre emelték.


Létrejött a Magyar Corvin-lánc Testület

A Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára a Ház elfogadta a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló törvényjavaslatot 135 igen, 33 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett.

Lázár János a vitát megnyitó expozéjában azt mondta, a Corvin-lánccal kitüntetettek munkáját fogja segíteni a köztestületként létrejövő testület, amellyel céljuk, hogy ennek a szellemi körnek önálló véleményalkotási lehetőséget biztosítsanak.

A törvény a testület közfeladataként határozza meg, hogy munkálkodjon a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködjön a Magyar Corvin-lánc kitüntetés tekintélye felett. Külön felkérésre véleményezhet állami döntéseket, nyilvános állásfoglalásokat tehet és működtethet ösztöndíjprogramot.

A testület közhasznú, abban a tagsági jogviszony a Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik. A Corvin-lánc testület legfőbb szerve a közgyűlés, amelynek a többi között az elnök megválasztása a feladata. A törvényességi felügyeletet az ügyészég látja el. A Corvin-lánc testület tulajdonába került a főváros XIV. kerületében a Hermina út 45. szám alatt álló Róheim-villa. A jogszabály 2017. január 1-jétől hatályos.


Új statisztikai törvényt fogadtak el

Új statisztikai törvényt fogadott el – 113 igennel, 51 nem ellenében, 7 tartózkodás mellett – az Országgyűlés kormányzati javaslatra. Az új törvény megalkotását egyebek mellett számos kapcsolódó uniós irányelv módosulásával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) továbbra is kormányhivatal marad, ugyanakkor a módosítás további garanciális szabályokat rögzít a szakmai önállósága érdekében. Ezek között szerepel, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét, a szervezet elnöke pedig nem utasítható.


Új szabályozás az általános közigazgatási rendtartásban és a közigazgatási perrendtartásban

Új általános közigazgatási rendtartási, továbbá közigazgatási perrendtartási jogszabályt fogadott el a parlament. Előbbit 114 igen, 34 nem szavazattal, 24 tartózkodással, utóbbit 115 igen, 36 nem szavazat és 21 tartózkodás mellett hagyták jóvá.

Az általános közigazgatási rendtartási szabályozás a közérthetőséget, az áttekinthetőséget célozza az ügyfeleknek és az ügyintézőknek.

Létrejön a sommás eljárási forma, amelynek lényege, hogy ha a kérelem benyújtásakor minden szükséges bizonyíték rendelkezésre áll, akkor akár azonnal vagy 8 napon belül kell döntenie a hatóságnak. Az automatikus döntéshozatali eljárásban 1 napon belül dönt a hatóság. A törvény 60 napos bruttó ügyintézési határidőt határoz meg, amit csak az ügyfél mulasztása miatt lehet meghosszabbítani.

A több hatóság közreműködését igénylő eljárásoknál egy főhatóságot jelölnek ki. Trócsányi László igazságügyi miniszter korábban erre példaként azt hozta: egy gyermek születésekor elég lesz egy hatósággal felvenni a kapcsolatot, az anyakönyv, a lakcím- és az adókártya, valamint a családtámogatás igénybe vétele miatt.

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rögzíti, a kiemelt jelentőségű ügyek első fokon egy magasabb bírósági fórum előtt indulnak: ezek között szerepelnek az országos illetékességgel eljáró, a kormány irányítása alatt nem álló közigazgatási szervek tevékenységével kapcsolatos közigazgatási perek, a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos közigazgatási perek, a köztestületekkel kapcsolatos perek és egyes választási jogviták.

Bevezetik a differenciált hatáskör telepítését, a kisebb nehézségű ügyek meghatározott csoportjainál eleve egyesbíró jár el a perben, emellett a tanács is elrendelheti az ügy egyesbíró elé utalását.


Módosultak a vállalatokra vonatkozó fúziós szabályok

A kártérítési uniós irányelv magyar jogba ültetéséről és a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályok módosításáról is döntött a parlament, amely 135 igen, 32 nem szavazattal, 5 tartózkodással hagyta jóvá a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítását.

Ez széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az közvetlen vagy közvetett vevő. A károsult teljes kárának megtérítésére jogosult. A módosítás egyúttal az összefonódás-bejelentéssel váltotta fel a korábbi fúziós kérelmes eljárást, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul megvizsgál. Ha a szervezet a 8 napos határidőn belül nem intézkedik, akkor a fúzió végrehajtható.


Adatok kérhetők a vásárolandó használt jármű „életútjáról"

A használtjármű-vásárlás biztonságának növelése érdekében ingyenesen elérhető új szolgáltatást alakít ki a kormány: a járműéletút-adatszolgáltatás lehetővé teszi a járművekkel kapcsolatos, több szerv által nyilvántartott adatokból minden lényeges lekérdezését egy felületen keresztül. A közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosítását 113 igen, 56 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Az új szabályozás értelmében az állampolgárok díjmentesen juthatnak hozzá az adatokhoz egy adatigénylési folyamat keretén belül. Lehetővé válik, hogy egy informatikai platformon legyenek lekérdezhetőek egyebek mellett a jármű forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, javítási, gépjármű-felelősségbiztosítási adatok.

Mivel az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek nincsenek forgalomba helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás. Az ideiglenes rendszámtáblákról vezetett központi nyilvántartás létrehozásával a rendvédelmi szerveknek, a parkolási társaságoknak és az útdíjfizetés kiszabására jogosult szervezetek számára a jövőben lesz lehetőség adatot szolgáltatni az ideiglenes rendszámtáblák jogosultjairól, így várhatóan az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett visszaélések is csökkennek.

A vasúti közlekedésről szóló törvény módosítása biztosítja, hogy a Magyarország területén található vasúti rendszerek biztonsági berendezéseire, műszaki adataira, stratégiailag fontos csomópontjaira, illetve a vasúti járművekre vonatkozó adatok ne legyenek bárki számára hozzáférhetőek. A változtatás egyszerűsítési szabályokat fogalmaz meg a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházások megvalósításához szükséges eljárásoknál.


Energetikai törvényeket módosított a Ház

A bányászati, az atomenergiáról szóló, a távhőszolgáltatásról, a földgáz biztonsági készletezésről, a villamos energiáról, a földgázellátásról, a behozott kőolajról és az állami vagyonról szóló törvény is módosul egy csomagban, jogalkalmazási tapasztalatok nyomán. A 137 igen 6 nem és 27 tartózkodás arányban elfogadott változtatás többek között pontosít egyes radioaktív anyagokkal kapcsolatos definíciót, a földgázellátásról szóló jogszabályban egyebek mellett pontosabbá válnak a kereskedőváltás szabályai, megteremtődik a napon belüli kapacitáslekötés lehetősége, de módosulnak például az adatforgalmi és informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások is.


A nemzeti turizmusfejlesztésről

A hazai turizmus területi koncentrációjának felszámolását, valamint a külföldiek magyarországi tartózkodásának és költésének növelését is célozza a nemzeti turizmusfejlesztésről szóló törvény, amelyet 133 igen, 35 nem és 3 tartózkodó fogadott el a parlament. A GDP mintegy tíz százalékát adó ágazat fejlesztésének szakmai tervezését és irányítását meghatározó jogszabály a turisztikai desztináció mellett meghatározza a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a turisztikai fejlesztés fogalmát is.

A legfontosabb feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. látja el, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása érdekében az állam 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságokat hoz létre. A fejlesztések alapegységét, a turisztikai desztinációt a jogszabály értelmében a kormány jelöli ki – a fejlesztési tárca tájékoztatása szerint jövőre mintegy 20-30 célpontot. 2018-ban 3-4 kiemelt desztináció fejlesztése és márkázása kezdődhet meg, később pedig összesen 7-8 kiemelt úti célt határozhatnak meg.

Ilyen lehet a főváros és a Balaton mellett a Sopron-Fertő régió, Észak-Magyarország, a Tokaj-zempléni térség, a Tisza-tó, a Dráva- és a Mura-vidék – ismertették. A kormány rendeletében jelöli ki azokat az ingatlanokat, ahol a tervezett állami turisztikai beruházások megvalósulnak és amelyek teljes egészében az állam tulajdonában állhatnak.


Szigorodnak a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályai

Szigorította a munkahelyi balesetek bejelentésének szabályait a parlament a foglalkoztatási törvények módosításával, egyúttal kimondta, hogy a közfoglalkoztatottaknak el kell fogadniuk a felajánlott képzéseket. Erről 135 igen, 7 nem és 31 tartózkodó szavazattal döntöttek. A visszaélések megelőzése érdekében súlyosabb jogkövetkezményekkel jár, ha valaki elmulasztja bejelenteni a munkabalesetet. Ha ezt a sérült munkavállaló nem teszi meg, akkor neki kell bizonyítania, hogy a baleset a munkavégzéssel összefüggésben történt.


Módosították az államháztartási törvényt

Az Országgyűlés – 116 igennel, 52 nem ellenében, 5 tartózkodással – módosította az államháztartási és más kapcsolódó törvényeket Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előterjesztésére. A változtatások érintik az önkormányzati gazdálkodást, a költségvetési tartalékfelhasználás szabályait és a Liget Budapest projektet is. A stabilitási törvény módosításával lehetőség lesz arra, hogy külön kormányengedély nélkül válthassák kedvezőbb konstrukciókra az önkormányzati, illetve önkormányzati gazdasági táraságok adósságát.

A központi költségvetési szerveket érinti annak egyértelműsítése, hogy a fejezeti stabilitási tartalékot a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból új feladatokra, a feladatok bővítésére, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére kell létrehozni. E tartalék felhasználásának szabályait kormányrendelet állapítja meg.

A törvénymódosítás célja gátat szabni annak a jelenségnek is, hogy központosított bevételeket beszedő szervezetek a központi büdzsét megillető bevételeket, például bírságokat, nem utalják az erre a célra létrehozott számlára. Ezért előírják, hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot és jogszabály alapján a központi költségvetést illető minden bevételt csak a kincstár által e célra létrehozott számlára lehet beszedni.

A jegybanktörvény módosításával bővítették a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörét, ezzel a fogyasztói érdekek érvényesülését. Meghatározták például, hogy a testület döntése ellen 15 napon belül lehet ellentmondással élni, és ha azt a testület elutasítja, az eljárás perré alakul.

A Városliget fejlesztésével összefüggésben rögzítették, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (Városliget Zrt.) felügyelőbizottsága – bár jegyzett tőkéje nem haladja meg a 200 millió forintot – a jövőben ne 3, hanem legfeljebb 6 tagból álljon, megkönnyítve a határozatképességet.

Mivel a költségvetési forrásból megvalósuló Liget Budapest projekt önkormányzati vagyont is érint, rendezték a vagyontárgyak terven felüli – különösen a bontási munkák miatti – értékcsökkenésének pénzügyi elszámolását. Kimondták: a vagyonkezelő jogosult helyi önkormányzati ingatlanokon építtetőként beruházásokat végezni. Továbbá nevesítették a Városliget Zrt.-t mint az állam nevében eljáró építtetőt.

Módosították a 2017-es büdzsét, nő a közbeszerzési értékhatár

Többségében már elfogadott változtatások átvezetését tartalmazza a 2017-es költségvetés módosítása, amelyet a nemzetgazdasági miniszter javaslatára fogadott el 115 igen szavazattal,  56 nem ellenében a parlament. A módosítás nem jár számszaki változtatással.

Mivel a költségvetés határozza meg a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat, a jogszabály tartalmazza a közbeszerzési törvény változásával egyidejűleg az értékhatárok módosítását. Így az értékhatárt az árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén 8 millióról 15 millió forintra, építési beruházásnál 15 millióról 25 millióra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millióról 30 millió forintra emelik.

A szja-törvény nyári módosítása  átalakította a béren kívüli juttatások szabályozását, ezért változnak a büdzsében a költségvetési szervekre vonatkozó cafeteriaszabályok. Az éves keret nem haladhatja meg a 200 ezer forintot jövőre. Az összegző módosító javaslat megszavazásával azt is rögzítették: a központi költségvetési szervek a szociális hozzájárulási adó 2017-es csökkentéséből származó kiadási megtakarításukat havonta kötelesek befizetni a központi büdzsébe vagy – kormányrendeletben meghatározott módon – más célra átcsoportosítani.


Bővül az életjáradékra jogosult táncművészek köre

Balettművészi helyett táncművészeti életjáradékot vezetett be a parlament a fideszes Balog Zoltán, Lázár János, Dunai Mónika, Selmcezi Gabriella javaslatára. Az egyhangúlag elfogadott törvénymódosítás ezzel kibővíti az életjáradékra jogosultak körét. A változtatással a Magyar Nemzeti Balett, a Győri Balett, a Pécsi Balett, a Szegedi Kortárs Balett mellett a Magyar Állami Népi Együttes, a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Duna Művészegyüttes és a Budapesti Operettszínház táncművészei is jogosultak lesznek az életjáradékra.

A módosítás célja – mint az indoklásban írták – a jelenlegi „diszkriminatív helyzet" feloldása, hiszen a hatályos szabály szerint „kizárólag néhány balettművész jogosult hivatásgyakorlásával összefüggő járadék igénybevételére". Táncművészeti életjáradékot azok kaphatnak, akik az említett együtteseknél legalább 25 év szolgálati időt szereztek, azaz – a képzés idejét nem számítva – magántáncos, táncos szólista vagy tánckari tevékenységet főfoglalkozásszerűen folytattak, és az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötték be.

A törvény január 1-jén lép életbe, az újonnan jogosultak február 28-ig nyújthatják be kérelmüket a nyugdíjfolyósítóhoz, az életjáradékot pedig május 1-jétől folyósítják nekik.


Gyakorlati problémák miatt változik az iskolaszövetkezetek szabályozása

A Ház – 114 igennel, 56 nem ellenében, 3 tartózkodással – módosított az iskolaszövetkezetekre vonatkozó szabályokon, amire a kormánypárti előterjesztők szerint a gyakorlatban jelentkező problémák miatt van szükség. A módosítással lehetővé válik, hogy egy iskolaszövetkezetnek természetes személyeken kívül jogi személyek is tagjai lehessenek. Rögzítették továbbá: a szabadságra vonatkozó munkatörvénykönyvi rendelkezéseket azon iskolaszövetkezeti tagok esetében kell alkalmazni, akiknek nincs nappali tagozatos tanulói, hallgatói jogviszonyuk. Ezt azzal indokolták, hogy a nappali tagozatosok eleve csak szabadidejükben vállalnak szövetkezeten keresztül munkát.

További felnőttképzési feladatok kerültek a kormányhivatalokhoz

Az Országgyűlés októberi döntését követően további, a felnőttképzés szervezéséhez kapcsolódó feladatokat utalt a kormányhivatalok hatáskörébe. A parlament 134 igen szavazattal, 33 nem ellenében és 5 tartózkodás mellett fogadta el a szakképzési törvény erről szóló módosítását fideszes és kereszténydemokrata képviselők kezdeményezésére.

A változtatások értelmében a jövőben az érintett kormányhivatalok hatáskörébe kerül az OKJ szerinti szakmai vizsgák elnökeinek kijelölése, a vizsgaközpontok működtetése, valamint a felnőttképzési, szakképzési nyilvántartások vezetése, továbbá minden olyan feladat, amely eddig a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz tartozott. A kormánypárti politikusok szándéka szerint a módosítás – a korábbi változtatásokkal együtt – egységesíti a felnőttképzés működtetését és felügyeletét, ami gyorsíthatja és hatékonyabbá teheti a szakképzést.


Újabb műkincsek kerülhetnek vissza eredeti tulajdonosaikhoz

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy további olyan műkincsek kerüljenek vissza eredeti tulajdonosaikhoz, amelyeket a második világháborúban vagy az azt követő diktatúrában vettek el. A képviselők 115 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett fogadták el a muzeális intézményekről is szóló törvény módosítását fideszes képviselők javaslatára. A változtatás értelmében lehetővé válnak olyan speciális méltányossági eljárások, amelyekkel a műkincsek eredeti birtokosai akkori is visszakaphatják korábbi tulajdonukat, ha az állam azt szabályos szerződéssel vásárolta meg például egy a tárgyat ismeretlen módon beszerző vidéki múzeumtól.


Biztosítási tevékenység nélkül is folytathatják az egészség- és önsegélyező egyesületek

Az Országgyűlés új törvényt alkotott az egészség- és önsegélyező egyesületek működésének védelme érdekében. A parlament 143 igen szavazattal, 4 nem ellenében és 26 tartózkodás mellett fogadta el a fideszes képviselők indítványát. Az új jogszabály célja, hogy a biztosítási tevékenységet már nem folytató szervezetek önsegélyező egyesületként tovább folytathassák munkájukat, ezért a biztosítási tevékenység felfüggesztése után az egyesület tevékenységei átkerülnek a felügyelt hatálya alá tartozó egészség- és önsegélyező pénztárba.


Bizottsági jelentések vitái

Tizennégy törvényjavaslat bizottsági jelentését tárgyalta meg kedden az Országgyűlés.

A Magyar Honvédség részletes bontású létszámáról szóló határozat módosításáról Vas Imre (Fidesz), a rendészeti bizottság előadója azt emelte ki, hogy a honvédségnél rendszeresíthető beosztások felső határát emelnék 29 700-ról 31 080 főre, a migrációs helyzetből adódó kihívásokkal összhangban. Az MSZP-s Demeter Márta „valódi" létszámbővítést sürgetett a honvédségnél, mondván, nincs értelme, hogy csak papíron emelkedjen keret. Ez szemfényvesztés, amit ezt nem szeretnénk támogatni – közölte.

Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára felhívta a figyelmet a katonák illetményének növekedésére és úgy vélte: a létszámkeret emelése lehetővé teszi, hogy a biztonsági környezet változása miatt olyan alakulatok jöjjenek létre, amelyek most még nincsenek.

Az egyes törvények honvédelmi kérdésekkel összefüggő módosításával kapcsolatban Vas Imre, a törvényalkotási bizottság előadójaként azt mondta: a módosítások pontosan meghatározzák a hadiözvegy fogalmát és megemelik a most létező járadékokat.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény bizottsági jelentésével kapcsolatban az MSZP-s Gúr Nándornak voltak aggályai, szerinte kérdéses helyzetet teremt, hogy egyesek a középfokú képesítés megléte alól a külszolgálat teljes időszakában mentesülnek. A fideszes Hende Csaba szerint elmúlt évtizedek elmaradt intézkedései sok esetben „bebetonoztak olyan munkavállalói rétegeket" külszolgálati pozíciókban, akik foglalkoztatása nem indokolt, viszont adminisztratív megkötöttségek miatt kirekesztettek olyanokat, akik „ragyogóan tudják szolgálni az országot". Szabó László államtitkár közlése szerint a módosítások célja, hogy minél gyakorlatiasabbá és költséghatékonyabbá tegyék a külszolgálatok működését.

A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és gyorsításáról szóló javaslatról Vas Imre azt mondta: az tovább egyszerűsíti a változásbejegyzési eljárásokat.

Ikotity István (LMP) pozitívnak nevezte, hogy a kormánytöbbség a „nem privilegizált" civil szervezetek nyilvántartásba vételi eljárásait is gyorsítani próbálja. Azt viszont kicsinyesnek tartotta, hogy miután az igazságügyi bizottság elutasította az LMP által benyújtott módosító javaslatokat, azok némelyike mégis „egy az egyben" megtalálható a zárószavazásra szánt szövegben.

Turi-Kovács Béla (Fidesz) azt mondta, a javaslat egy jelentős lépés a visszaélésszerű anomáliák megszűntetéséért. A most elindított folyamatot akár folytatni is lehet – tette hozzá.

Vízkelety Mariann államtitkár a vita lezárása után a javaslat támogatására kérte a parlamentet.

A zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alóli kivonásáról, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról, az egyszerű bejelentés körének bővítéséről, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról, a szociális munka napjának munkaszüneti nappá nyilvánításáról és az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslatok vitáját a bizottsági vélemények ismertetése után vita nélkül zárták le.

Az egyes gyermekvédelmi és egészségügyi tárgyú törvényeknek a gyermekek biztonságának és védelmének fokozása érdekében történő módosításáról szóló vitában az előterjesztő nevében felszólaló Horváth László (Fidesz) azt mondta, remélték, hogy a tragikus gyermekgyilkosságok „ki tudnak kényszeríteni (...) egyes politikai pártokból némi önmérsékletet". Szavai szerint csalatkoztak, mert voltak olyan ellenzéki pártok, amelyek nem képesek erre az önkorlátozásra.

A képviselő úgy fogalmazott: a vita egy része jól átgondolt, tudatos félelemkeltés miatt a parlamenten kívül zajlott, mert az ellenzék egy része azt állította, hogy a módosító javaslat a családok biztonságát támadja. Ez az álláspont azért is álságos, mert a „politikailag irányított civil kezdeményezést" gerjesztő MSZP még a javaslat napirendre vételét sem támogatta – fogalmazott.

Az indítvány elkészítéséhez a benyújtók kikérték a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek véleményét, azt beépítették az elképzelésükbe – emelte ki.

Czibere Károly, az Emmi szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára azt mondta, a javaslat közelebb visz ahhoz, hogy egyetlen veszélyeztetés, bántalmazás vagy elhanyagolás se maradjon titokban. Az indítvány segíteni fogja a szülők együttműködési kötelezettségének erősítését, ahogy azt is, hogy a jelzőrendszer résztvevői is felelősségteljesebben álljanak a feladatukhoz – jelentette ki.

Vágó Sebestyén (Jobbik), aki leszögezte, hogy frakciójuk nyugodt szívvel képes támogatni a javaslatot, egyúttal felháborítónak nevezte a „liberális ellenzék túlzó megnyilvánulásait". A képviselő bejelentette, indítványt nyújt be annak érdekében, hogy ne csak a kötelezettségek rendszerét építsék ki, de egy új szankciórendszert is állítsanak fel.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény módosításához benyújtott jelentés vitájában Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár közölte: a tervezett módosítások alapján ha a bölcsődei jelentkezésnél férőhelyhiány lép fel, akkor – munkaviszony igazolása esetén – előnyt élveznek például a nagycsaládban élők és azok a gyermekek, akiket egyedülálló szülő nevel.

A keresztényüldözés elítéléséről és a megyei könyvtárakról szóló javaslathoz érkezett jelentésekről nem alakult ki vita.

A bizottsági jelentések megtárgyalása után Latorcai János levezető elnök délután két óráig szünetet rendelt el.