Az ember nemét alapvetően a kromoszómái határozzák meg. Biológiai adottságaink már a méhen belül készült ultrahangképeken is szembetűnőek lehetnek, egyes kultúrákban még fogadásokat is kötnek arra, hogy milyen nemű lesz a születendő gyermek. A biológiai tényeket, az emberről alkotott képet korunk ideológiái próbálják felülírni, ami akár a jogszabályokban is megjelenik. Egy tanulmány 6500 génről állapította megy, hogy különböznek a férfiak és nők között.
Az új keletű transzgender világnézet – mi szerint az embernek elkülönülhet a születési nemétől a megélt neme – biológiai valóságunkat kérdőjelezi meg, mi több, a nyugati társadalmakban már új jogokat is kreált közössége tagjai számára (Transzgender, transznemű az az ember, akinek a nemi identitása, annak kifejeződése vagy viselkedése nem áll összhangban a biológiai nemével). Az antidiszkrimináció jegyében készült jogszabályok égisze alatt olyan változások mentek végbe, amelyek igazságtalan, már-már káros hatása szembeötlő a sport, az oktatási intézmények, a büntetés-végrehajtás vagy az örökbefogadások terén. Néhány évtizeddel ezelőtt még könnyen megválaszolta az ember azokat a kérdéseket, melyek meghatározzák identitását: hogy hívják, házas-e, vannak-e gyermekei, stb. A mai individualista szemléletű felaprózódott társadalomban ezek a kérdések kellemetlenek lehetnek az egyén számára (nemi identitás, válások aránya, abortuszok kérdése). A nemi identitás elbizonytalanodása csak az egyik következménye a társadalom szexualizálásának a filmeken, reklámokon vagy az interneten akarva-akaratlanul megjelenő pornóoldalakon keresztül. Erre ráerősítenek azok a gyermekeket célzó szexuális nevelési programok is, amik a homoszexualitást és a transzgender világnézetet hirdetik a közoktatás keretein belül az ENSZ szakosított szerveinek (WHO, UNESCO) támogatásával.
A forradalminak és progresszívnek tartott ötletek felborítják az ember valóságról alkotott képét. De valóban a haladást szolgálják az adófizetők pénzén végzett nemi átalakító műtétek és a hormonblokkoló készítmények kiskorúak számára? Erről még nem készült meggyőző hatástanulmány. Megoldható-e az a jogi helyzet, amelyben egy transzférfi gyermeket szül, és gyermeke anyakönyvébe apaként kívánja feltüntetni magát? Ki szolgáltat igazságot az uszodák öltözőiben vagy a női börtönökben azoknak a nőknek, akiket az okmányaikban nőnek feltüntetett férfiak erőszakolnak meg?
A születéskor megállapított nem feltüntetése szükséges a későbbi konfliktusok, jogi szempontból kaotikus helyzetek elkerülése érdekében. Ez a lépés szükségszerű a gyermekek és nők védelme szempontjából is.
A „harmadik nem” nem létezik
Ha nem férfi vagy nő, akkor mi? (Az interszexuális emberek helyzetére a későbbiekben kitérünk.) Egyes nézetek X jelölést, „meghatározatlan”, „nem megnevezett” kategóriát szánnak azoknak, akik úgy érzik, hogy rossz testbe születtek. (Ettől függetlenül a testnek adott neme van születéskor.)
Mások az egyén által definiált nem megnevezését szorgalmazzák az okmányaikban. Ezeknek a kategóriáknak mára hatalmas szakirodalma van, az LMBTQI-közösségben is nagy a széthúzás a megnevezések „sokszínűsége” miatt: ki dönti el, hogy melyik elnevezés legyen a „meghatározatlan” nem? A harmadik nem megnevezését és bejegyzését az LMBTQI-közösség tagjai közül a leszbikusok, a homoszexuális férfiak és a biszexuálisok többnyire ellenzik, mivel ők nőknek és férfiaknak vallják magukat azonos nemű vonzódással. Következésképpen a születési nem bejegyzéséről szóló javaslat az ő identitásukat is védi. A gender (társadalmi nem, férfi-női szerepek, stb.) nem egyenlő a biológiai nemmel. E kifejezések közé nem lehet egyenlőségjelet tenni, mivel az a valóság súlyos elferdítése lenne beláthatatlan következményekkel. A transzneműek között széles skálán mozognak a meghatározások a nemi kategóriák elnevezését illetően: van, akik annyiban hagyják a dolgot, egy férfi érezheti magát nőnek, egy nő pedig férfinak. Vannak, akik a 100% férfi és 100% nő közötti skálán helyezik el magukat. Vannak, akik a férfi-nő megkülönböztetésen túl valamilyen nem-bináris kategóriával, például androgünként vagy genderqueerként, vagy valami másként azonosítják magukat. Van, aki nemtelennek (genderless) tartja magát (Transgender: One Shade of Grey. 9. oldal. Patrick J. Byrne. Wilkinson Publishing Pty Ltd. Melbourne, 2018.)
Egy fogalom, aminek olyan tág a definíciója, hogy már az adott közösség számára is követhetetlen, végül értelmezhetetlenné válik. További kérdéseket vet fel egy harmadik nemi kategória bevezetése az egészségügy, nyugdíjkorhatár, büntetés-végrehajtás és az élet megannyi területén. A születéskor nem egyértelműen megállapítható nemiséggel rendelkezők, azaz az interszex emberek több mint 90%-a azonosul élete folyamán a születéskor bejegyzett nemével. Általában ők adják az érvelés alapját, ha a harmadik nem bizonyítására törekszenek. Ezt a szerepet erőteljesen ellenzi az Észak-Amerikai Interszex Társaság (Intersex Society of North America, ISNA), akik szerint a szexuális fejlődési zavarnak ezen formája nem keverendő össze a felnőtt korban jelentkező, biológiailag egyértelmű nemi hovatartozással rendelkező transzneműek esetével. Az interszex embereket védelem illeti meg, nem szabad őket cirkuszi érdekességként a nemi identitás sokszínűségéért harcoló politikai célokra használni: „Arról a retorikai fogásról beszélek, mely során […] egy nem interszex, transznemű személy valahol a transzfóbia ellenes beszédében előrukkol azzal a mondattal, hogy: 'a gender is egy spektrum, mivel a biológiai nem (sex) is az, nézzétek csak az interszex embereket, ők is léteznek. […] Ezekhez gyakran kapcsolnak képeket a nemi szerveink elhelyezkedéséről, vagy az érdekes hormonjainkról […]. Mintha egy freak show kiállított szereplője lennék” – egy interszex ember frusztrációja.
Az ilyen adottságokkal született gyermekeket segíteni kell a társadalmi beilleszkedésben. A rajtuk végzett plasztikai beavatkozások korrigáló, és nem pedig nemváltó jellegűek. Teljesen más kategóriába esnek azok, akik nem biológiai, hanem érzelmi (testkép) okokra vezetik vissza a nemi identitásukat. A nemváltás szándékával végzett plasztikai sebészeti műtétek és a szőrzetet serkentő vagy gyengítő hormonbeavatkozások nem csinálnak nőből férfit vagy férfiból nőt, csupán maszkulin nőket és feminin férfiakat eredményeznek. A kromoszóma-állomány sem változik műtéti beavatkozásokkal. Az interszex gyermekek védelme érdekében javasoljuk, hogy amennyiben az egyén beletartozik abba a 10% alatti interszex csoportba, akik nem tudnak azonosulni a születéskor bejegyzett nemükkel, és ezért későbbiekben nemi dysphoria alakul ki esetükben, vagy a születésüket követő egy év elteltével orvosilag megállapítható, hogy a bejegyzett születési neme nem egyezik a biológiai adottságokkal, bíróság dönthessen a születési nem megváltoztatásáról az anyakönyvben. Erre példaként szolgálhat Idaho állam erre vonatkozó törvényjavaslata.
GYERMEKEK VÉDELME
Amint a korábban említett texasi eset is megmutatja, már akár hét éves gyermekeknek is adhatnak nemi átalakítás céljából hormonblokkoló készítményeket. Még akkor is, ha valamelyik szülő – jelen esetben az apa – határozottan ellenzi azt. Szakmai viták övezik a nemi átalakítás kérdését, lévén, hogy a gyógyszercégek érdeke és anyagi támogatása áll szemben a gyermekorvosok szakmai véleményével. Amint Dr. Paul McHugh, a John Hopkins Nemi Átalakító Sebészeti Központ korábbi igazgatója figyelmeztet:
„Amikor utánajártunk a transzgender érzelmeket átélő gyermekeknek, akik nem vettek részt orvosi vagy sebészeti beavatkozáson sem a Vanderbilt Egyetemen, sem pedig a londoni Portman Klinikán, kiderült, hogy 70-80%-uknál spontán elmúltak ezek az érzések... Az állítani, hogy ez egy polgári jogi kérdés, és erre alapozva a sebészeti beavatkozásokra buzdítani valójában egy mentális zavar segítése és előmozdítása”
Ezt az állítást erősítik azok a nemi átalakító műtéten átesettek is, akik megbánták a beavatkozást és erről ma már nyíltan beszélnek. A gyermekek védelmét szolgálja a biológiai nem egyértelmű feltüntetése születéskor az anyakönyvben annak érdekében, hogy ne váljanak kísérleti nyulakká a felnőttek különböző érdekeinek ütközetében.
ÖRÖKBEFOGADÁSOK
Egy gyermek, aki vagy azért, mert a szülei lemondanak szülői felügyeleti jogukról, vagy azért, mert a bíróság így dönt, hogy örökbe fogadhatóvá válik, már olyan tapasztalattal rendelkezik, ami béklyóként kísérheti végig az életét. Számos hazai és külföldi tanulmány bizonyítja, hogy a gyermekek egészséges fejlődését leginkább egy anya és egy apa kapcsolatára épülő család tudja biztosítani. A nemek egyértelmű és megváltoztathatatlan dokumentálása ezekben az esetekben is támogathatja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődését.
NŐK VÉDELME
A biológiai nem anyakönyvi bejegyzése a nők védelmét is szolgálja. Ha egy ember okmányaiban nem egyértelműen szerepel a neme, akkor – többnyire a nők és a gyermekek kárára – visszafordíthatatlan traumákat okozhatunk. Gondoljunk csak arra a 2017. decemberi esetre, amelyben egy nemi átalakító műtéten még nem átesett transznő – azaz testben férfi – besétált egy Melbourne-i uszoda női öltözőjébe, és ott mindenki szeme láttára öltözött át (Transgender: One Shade of Grey. 7. o.). Hol a határ a férfi és a nő között egy uszodai öltözőben, ha nem a biológiai nem kategóriáit használjuk? Ki védi meg a nőket és a gyermekeket a kukkolóktól?
SPORTESEMÉNYEK
Kettős mezőny alakult ki az élsportban: a dobogó tetejére a férfi izomzattal, de női okmányokkal rendelkező sportolók léphetnek fel. Tesztoszteron vizsgálatok, fiziológiai ellenőrzések, genetikai tesztek előzik meg a sporteseményeket, de így mindenki számára igazságtalan helyzetek alakulnak ki. Akkor is, ha egy sportolónő azért lesz ezüstérmes, mert az aranyat egy férfiizomzatú transz személy kapta, és akkor is, ha egy – kétségtelenül jó eredményt elérő – dobogós transznőnek vissza kell adni az aranyérmét, mert a genetikája és hormonszintje miatt végül mégiscsak férfiról van szó. Mindkét fél számára csalódást okoz a valóság elferdítése. A fair play egyik feltétele a biológiai nem alapján meghatározott mezőny.
STATITSZTIKAI ADATOK VALÓSÁGA
Társadalmi érdek az ország helyzetének valós ismerete és az egyértelmű adatok összesítése a helyes statisztikák összeállításához. A nők és férfiak bontásában készített korfa és más demográfiai adatok, amennyiben azok korrekten mutatják be a valóságot, nagyban segíthetik a helyes gazdasági döntések megalapozását. Ezért az egyéni, szubjektív érzések alapján megváltoztatott adatok szemben állnak a társadalom érdekével.
NYUGDÍJRENDSZER ÉS EGÉSZSÉGÜGY
A biológiai nemünk alapján férfinak vagy nőnek titulálnak bennünket, ez a tény végigkíséri életünket. Már a születésünkkor is egyértelmű, hogy egy anyától és egy apától származunk. Nemrég történt, hogy egy transzférfi, miután életet adott gyermekének, kérte, hogy a gyermek apjaként jegyezzék be az anyakönyvbe, nem kis káoszt okozva ezzel az ország jogrendszerében.
A nyugdíjkorhatárhoz kapcsolható kedvezmények is különböznek a férfiak és a nők esetében. A nyugdíjkorhatár megállapíthatósága is példa arra, hogy a születéskor bejegyzett nem megváltoztathatatlansága állami érdek.
AZ AMERIKAI VALÓSÁG
Az Egyesült Államok már korábban félreértette, hogy az ember (objektív) neme nem egyenlő a (szubjektív) nemi identitással/nemi érzettel/társadalomban betöltött szerepekkel (sex≠ gender), ezért olyan döntések születtek, melyek a traszneműek kéréseit a többiek érdeke fölé emelte. A jelenlegi kormányzat próbálja ezt orvosolni a mérlegelés és döntések helyi szintre helyezésével, így alakítanak ki az iskolák például egyéni mosdókat a transznemű diákok számára, fenntartva a biológiai nemükkel azonosuló fiúk és lányok számára a saját fiú-lány mosdójukat és öltözőjüket. Ezek az esetenként költségekkel járó döntések és beruházások mégis „transzfóbnak” hatnak az LMBT közösség egyes tagjai szemében.
Mindez 2015-re odáig fajult, hogy az Oktatási Minisztérium (Dept. Of Education) levelet írt az egyik iskolának, fenyegetve őket a források megvonásával, ha nem engedik lányként azonosuló fiú diákjuknak a női mosdó és öltöző használatát (Letter from Adele Rapport, Regional Director, U.S. Department of Education, Office for Civil Rights, to Daniel E. Cates, Superintendent, Township High School District 211, OCR Case No. 05-14-1055, November 2, 2015). Tették ezt azután, hogy az iskola külön öltözőt biztosított a diáknak, aki viszont nem „különcnek”, hanem lánynak érezte magát. Az iskola a lányöltözőben függönnyel kerített el egy részt számára, amit vagy elhúzott, vagy nem. Ezek után a szülők perelték be az iskolát, mivel lányaik nem érezték biztonságban magukat az öltözőben. Azt az 5 éves kislányt, akit a lánymosdóban bántalmazott szexuálisan egy iskolatársa, az édesanyja inkább kiíratta az intézményből, mert nem tettek lépéseket a kicsi biztonsága érdekében. „Viseljék el” és „vegyék természetesnek” volt a válasza az iskolavezetésnek, amikor néhány fiú megkérdőjelezte, hogy miért kell egy lánnyal együtt öltözködniük. Ezek nem egyedülálló esetek abban az országban, ahol a nemi identitásnak nincs egyértelmű definíciója.
Magyarország biztonságos hely a családok, a nők, a férfiak és a gyermekek számára. Politikai nyomásra vagy lobbicsoportok kérésére ne építsünk kísérleti labort az országunkból! Társadalmunk alapja az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család. Ezt az alapot rombolja a nemek zavarát hirdető ideológia, amelyre az alapokat megerősítő válasz a később nem megváltoztatható biológiai nem anyakönyvi bejegyzése. Kérjük, tegyen meg mindent a gyermekek és a családok védelme érdekében!
Üdvözlettel:
Frivaldszky Edit
elnök
Emberi Méltóság Központ
Tata, 2020. május 4
