Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke köszönti Stanisław Dziwisz bíborost, krakkói érseket, Szent II. János Pál pápa egykori titkárát, akit a Terror Házában a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány Petőfi-díjjal tüntetett ki. (Fotó: Váli Miklós)

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az átadón kiemelte: a Petőfi-díj „nekünk fontos", a díjazott kiválasztása jelzi, hogy melyek a „számunkra fontos" értékek. Ez az érték a szabadság, minden ember, Közép-Európa és benne Magyar- és Lengyelország szabadsága, amelyet Stanislaw Dziwisz egész életével szolgált.

A miniszter úgy fogalmazott: „Kelet és Nyugat birodalmai között félúton időről időre szembesülni kell azzal, hogy a szabadság legfontosabb értékeink egyike, és ára van, harcolni kell érte, meg kell tartani, élni kell érte és benne".

Balog Zoltán kitért arra: a hamis, embertelen ideológiákkal szembeni ellenállásban legfontosabb szövetségesünk a kereszténység, – mint ahogyan az a megbékélésben és a kiengesztelődésben is –, és ez sehol máshol nem fogalmazódik meg olyan világosan, mint a Terror Házában, ahol papokat kínoztak a kommunizmus idején, és ahol terme van Mindszenty József bíborosnak.

A Petőfi-díjjal kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel bíborosnak Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek (j) gratulál a fővárosi Terror Háza Múzeumban 2017. december 5-én. Mellettük Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b) és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. (Fotó: Váli Miklós)
 
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek úgy fogalmazott: Stanislaw Dziwisz „nagy történelmi események tanúja, nagy lelki történések hordozója". „Részese annak a csodának, amely nem kis mértékben Szent II. János Pál pápa tevékenysége alapján valósult meg: a vasfüggöny leomlásának, a közép-kelet-európai népek felszabadulásának a kommunista rendszer nyomása alól".

A bíboros felidézte: Stanislaw Dziwisz egész eddigi papi élete Szent II. János Pál pápához kötődött. 1963-as papszentelése után nem sokkal, 1966 októberétől a krakkói érsek, Karol Wojtyla titkára lett, akit 1978-ban kétszer is elkísért a pápaválasztó konklávéra. A második utazás döntőnek bizonyult: Karol Wojtyla bíboros pápaként Rómában maradt, és vele maradt titkára is, hogy kövesse „ezen a nagyszerű és nehéz úton".

Erdő Péter jellemzése szerint Stanislaw Dziwisz „diplomatikus, finom személyisége és nagylelkű jósága miatt" negyed századon át a "világ leginkább keresett és körüludvarolt szürke eminenciása" volt. "Méltósága, bölcsessége és pontos emlékezete sokakat lenyűgözött, egyeseket talán nyugtalanított is" – jegyezte meg.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszönti a Petőfi-díjjal kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel bíborost (Fotó: Váli Miklós)

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója köszöntőjében hangsúlyozta: a Petőfi-díj a szabadságról szól, amely minden közös jó forrása. Ezért is egyre fontosabb ez a kitüntetés, mert mintha a szabadságból egyre kevesebb lenne, mintha feledésbe merülne a tudás, hogy csak a szabadság szülhet rendet.

Hozzátette: a szabadság mindenkori hőseit az köti össze, hogy határozottan képviselték, képviselik legfontosabb közös értékeinket. Ezek az értékek képezik Európa nemzeti közösségeinek több ezer éves alapját, és szinte kivétel nélkül a kereszténységben gyökereznek – mondta a főigazgató.

Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja (b1) és Stanislaw Dziwisz lengyel bíboros, krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori titkára a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány által 2009-ben alapított Petőfi díjjal. (Fotó: Váli Miklós)

A kitüntetetést Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja adta át.

Stanislaw Dziwisz a kitüntetetést magyarul is megköszönve arról beszélt, hogy a magyar és a lengyel nép sokszor támogatta egymást a történelem folyamán, és a jövőben is közösen kell dolgozniuk Európáért.

Elmondta: Karol Wojtyla pápává választása, majd lengyelországi látogatása hatalmas reményt keltett az emberekben, és „katalizátorként" segítette a kommunizmus bukását.

A Petőfi-díjjal frissen kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel bíboros, krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori titkára. (Fotó: Váli Miklós)

A pápa fölszabadította az embereket a félelem alól, és ezért nagy árat fizetett – mondta, utalva az 1981-es Szent Péter téri merényletre.

(Fotó: Váli Miklós)

Felidézte: a lengyel pápa előre látta azt is, hogy a kommunizmus bukása után nem lesz könnyű az előző rend romjaira új rendet építeni. Ezért is hangsúlyozta több alkalommal, hogy Európának keresztény gyökerei vannak, és ezt nem szabad elfelejtenie, hiszen a reményvesztés összefügg a keresztény gyökerek elvesztésével.

Stanislaw Dziwisz elmondta, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat egy magyar emlékhely kialakítására fordítja a krakkói Szent II. János Pál pápa központban.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond pohárköszöntőt a Petőfi-díjjal kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel bíboros, krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori titkára tiszteletére. (Fotó: Váli Miklós)

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke az ünnepséget követő pohárköszöntőjében arról beszélt, ha nem lettek volna a lengyel katolikusok, ha nem lett volna Stanislaw Dziwisz és II. János Pál pápa, akkor könnyen lehet, hogy azok, akik ma a Terror Házában a lengyel bíborost ünneplik, az épület celláiban ülnének.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mond pohárköszöntőt a Petőfi-díjjal kitüntetett Stanislaw Dziwisz lengyel bíboros, krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori titkára tiszteletére. Az ünneplők között Bagdy Gábor kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes (j2), Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója (j4), Világi Oszkár, a Mol igazgatósági tagja (j4) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b2). Fotó: Váli Miklós)

Hozzátette: „1989-ben nem gondoltuk, hogy megérjük, hogy a nyugat-európai keresztényellenesség le akarja vetetni a keresztet Szent II. János Pál pápa szobráról".

Mindez jelzi, hogy a pápa tanítása nemcsak a bolsevizmustól mentett meg, hanem arra is tanít, hogy „meg kell védeni magunkat" a most Nyugatról fenyegető keresztényellenességtől is.

Világi Oszkár, a Mol-csoport igazgatósági tagja, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Stanisław Dziwisz bíboros, krakkói érsek, Szent II. János Pál pápa egykori titkára, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek (b-j)

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a „közös jó", a szabadság ügyét.

A miniszterelnök-helyettes kiemelte, a kommunizmus bukásához a lelki alapot Szent II. János Pál pápa tanítása és egyházfői szolgálata adta, Dziwisz bíboros a Szentatya titkáraként maga is részese volt a sorsfordító történelmi időknek. A világegyház szolgálatán keresztül egykor a nemzeti egyházakat is szolgálta, Krakkó érsekeként és bíborosként ma a nemzeti egyházon keresztül szolgálja a világegyház egészét. Semjén Zsolt kérte a lengyel főpapot, hogy segítse Európát megtartani a kereszténységben, mert ez az ami megőrizheti Lengyelországot és Magyarországot is.

Jenik Péter, miniszterelnök-helyettesi kabinetfőnök (b1), Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Soltész Miklós, az Emmi államtitkára, a KDNP alelnöke (j2), Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke (2. sor b2) (Fotó: Váli Miklós)

A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.

Tekintse meg az ünnepségen készült fotógalériánkat!

(Fotógaléria: Váli Miklós)