Curriculum Vitae

1962. augusztus 8-án Budapesten született. Apai ágon felső-ausztriai nemesi családból származik, egyik őse 1590. augusztus 5-én II. Rudolf császártól kapott szentbirodalmi nemesi oklevelet és kiváltságokat a török háborúkban tanúsított vitézségéért. Apai nagyapja Gyékényes határátkelő vasúti állomásfőnöke volt, nagyanyja egy somogyi malomtulajdonos családból származott. Anyai családja a második világháborút követően Erdélyből az anyaországba menekült, ám nagyanyját a román hatóságok a határon feltartóztatták, tulajdonát elkobozták, őt magát pedig bebörtönözték. Édesapja, Semjén Miklós Zoltán (1929–2007) Budapest II. kerületében rendelőintézeti főorvos volt, Édesanyja, Niklász Erzsébet (1932-2022) ugyanott röntgenasszisztensként dolgozott. Bátyja, György (1951) évtizedek óta Stockholmban élő matematikus.

Feleségét, Menus Erzsébet Gabriellát még középiskolai osztálytársaként ismerte meg, 1988-ban kötöttek házasságot. Házastársa a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen végzett, a Ferences Rendi Szent Angéla Általános Iskola és Gimnázium ének- és zenetanára, emellett karvezető, egyházzenész. Felnőtt és önálló gyermekeik Emese Borbála (1991) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, Botond Benedek (1994) a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karán, Álmos Ágoston (1996) a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán végzett.

Az általános és a középiskolát Budapesten végezte, 1981-ben érettségizett a Szilágyi Erzsébet Gimnáziumban. 1984-ig hivatalsegéd a budapesti Kisipari Termeltető Vállalatnál. A rendszerváltozást megelőző években a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia civil hallgatója, 1991-ben teológusként doktorált. 1989-ben megszerezte a baccalaureatus, 1990-ben a licentiatus, 1991-ben a laureatus fokozatot. Ezzel párhuzamosan az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Hallgatója, 1992-ben szociológusi diplomát szerzett. 1993 folyamán kutatási ösztöndíjasként a belgiumi Leuveni Jezsuita Collegium Hungaricumban teológiai és társadalomtudományi témákban mélyedt el. 1994-ben jogi tanulmányokat folytatott Budapesten. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 1996-ban címzetes egyetemi docensi kinevezést kapott. Vallásszociológiai tárgyú disszertációjával 1997-ben PhD tudományos fokozatot szerzett. 2011-től címzetes professzor az Óbudai Egyetemen, 2021-ben akadémiai díszpolgár a Soproni Egyetemen.

Parlamenti és egyéb programadó beszédeit, politika és kereszténység témakörű előadásait, nemzeti emlékezéseit, interjúit önálló kötetekben adták ki: Igenis szólnunk kell! (2000), Egyházpolitika (2003), Ius Resistendi (2007), Egyenes úton (2008), Megharcolunk minden magyarért (2011), Nemzetpolitika (2012), Két pogány közt (2013), Egymillió (2017), Földön és égen (2018), Az örök magyarság küldetésében (2021). Műveit a Barankovics Istvánról elnevezett pártalapítvány, a r. katolikus egyházi Szent István Társulat, újabban pedig a Lezsák Sándor alapította Antológia Kiadó adja közre. Kötetei állandó szerkesztője ezt írta: „ezek a könyvek: kereszténydemokrata homíliák, nemzeti prédikációk; sub specie aeternitatis: politikai hitvallás. Semjén Zsolt politikai életműve az ország- és nemzetépítés, ami fizikailag megvalósult kormányzásuk alatt. Mindez azért maradandó, mert maradandó az ezek alapját adó ­­– mintegy tervrajzát jelentő – szellem. Az a politica christiana, ami – tudatosan és következetesen – a Maradandóban gyökeredzik. Ezért Isten színe előtt a magyar történelemben: maradandó a politika maradandótlanságában”. A Legeza Kiadó jelentette meg a ’80-as évek elején írt verseit Megsejteni a sejthetetlent címmel (2018), a Dénes Natúr Műhely pedig Bayer Zsolttal írt vadászkönyvüket A vadászat választott engem címmel, amelynek bemutatóját 2022. január 12-én tartották Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban.

Teológiaprofesszorai (mindenekelőtt Bolberitz Pál) ösztönzésének nagy része volt abban, hogy közéleti pályára lépett, gondolkodására jelentős mértékben a pápai szociális enciklikák hatottak. 1988-ban Keresztes Sándor invitálását követően csatlakozott a Márton Áron Társasághoz. 1989-ben alapítója a Kereszténydemokrata Néppártnak. 1991-től az országos fegyelmi és etikai bizottság elnökeként intézőbizottsági tag. Az 1994–1997 közötti pártbelviszályból igyekezett kimaradni, sokszínűséget hirdetve meg akarta akadályozni a végső szakítást. Már a szélesebb közvélemény is a párt élére várta, amikor 1997-ben pártalelnök lett. Miután a KDNP távol került a kereszténydemokrata hagyománytól, és kizárták a keresztény és konzervatív pártok európai szervezetéből, ki nem lépve felfüggesztette tagságát, de mint „liberálist” – számos más politikustársával együtt – mégis kizárták. A Barankovics-platform egyik alapítójaként csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez. Sokéves pereskedés után 2002-ben tagságát helyreállítva előbb pártelnök-helyettessé, majd (Varga László halála után) 2003. június 28-án pártelnökké választották; tisztségében eddig ötször, legutóbb 2020. január 18-án kihívó nélkül választották újra, ezúttal már öt évre. Politikai programja szerint pártja a Fidesz vezette polgári szövetség keretein belül, de önálló politikai arculatú, szervezeti önállóságát fenntartó, hiteles és karakteres világnézeti pártként kíván működni. Az Orbán Viktorral kötött 2006. évi első politikai szövetségi szerződést 2010. május 4-én meghosszabbították, amelynek értelmében kereszténydemokrata politikusok esélyes jelöltként indultak egyéni választókerületekben és a közös listákon, és fennmaradt az egyeztetett parlamenti munka a frakciószövetségi keretekben. Pártelnökként arra büszke, hogy sikerült feltámasztani és működőképessé tenni a KDNP-t. Mindeközben csendes pártépítés is folyik frakciófiatalítással, a Kereszténydemokrata Intézet 2021-es alapításával, amelynek célja a nemzetközi kapcsolatépítés. Ismeretes, hogy a KDNP (szövetségesével ellentétben) alapítói státusához ragaszkodva 2020. március 5-én nem lépett ki sem az Európai Néppárt EP-frakciójából, sem a pártból.

Rendszerváltó politikus. 1990-ben egyéni képviselőjelölt volt a budai várkerületben, majd a kormánypárti KDNP-frakció hivatalvezetője, titkára és sajtószóvivője lett. Októberben listás önkormányzati képviselő és frakcióvezető lett Budapest II. kerületében. 1994-ben a várkerületben (Budapest 1. sz. vk.) is indult, azonban az országos listáról szerzett mandátumával került be az Országgyűlésbe. 1994-től a törvényhozó testület jegyzője, a szociális és egészségügyi bizottság tagja. 1995-től frakcióvezető-helyettes. A frakció (1997. július 22-i) megszűnése után független, novemberben a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjához csatlakozott, majd decemberben került először az emberi jogi álladó bizottságba. Még ellenzéki képviselőként javasolta, hogy az egyházi státust legalább százéves magyarországi jelenléthez vagy tízezer fős taglétszámhoz kösse a törvény. 1998-ban a pásztói (Nógrád megye 2. sz.) választókerületben MDF-támogatású jelölt volt, a fórum újabb választási kudarca miatt Veszprém megyei listavezetőként sem juthatott mandátumhoz. 1998 és 2002 májusa között a polgári koalíciós kormány Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának helyettes államtitkári rangú, egyházi ügyekért felelős vezetője volt. Ebben az időszakban szerveztek nemzetközi egyházi csúcstalálkozót Magyarországon, rendezték a vitákat az Apostoli Szentszékkel, visszaállították a hitoktatás állami finanszírozását, megállapodást kötöttek a történelmi egyházakkal, rendezték a közfeladatokat ellátó egyházi intézmények államiakkal egyenlő finanszírozását. Szerepe volt abban, hogy a Bizánci Szent Szinódus I. István királyt az ortodox kereszténység számára is szentnek ismerte el, amit a magyar egyházpolitika legnagyobb sikerének tart, hiszen az 1054-es egyházszakadás óta István király az egyetlen közös szentje a keleti és nyugati kereszténységnek.

2002-ben a Fidesz–MDF közös országos listájáról szerzett mandátumával visszatért a törvényhozásba. Az ellenzékbe szorult Fidesz-frakció humánpolitikai kabinetjében egyházpolitikai és szociális kérdésekkel foglalkozott. Az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöki tisztét a ciklus végéig viselte. Legfontosabb képviselői feladatának az egyházak szabadságának biztosítását tartja, ezért interpellálta a belügyminisztert, nyilvános kérdéseivel sürgette a hitoktatók bérezését és a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének támogatását.

2006-ban a kalocsai (Bács-Kiskun megye 7. sz.) választókerület egyéni mandátumáért az utolsó pillanatban (egyáltalán nem tervezett módon, egy Fidesz-jelölt visszalépése miatt) szállt harcba. Az ezeréves katolikus érseki központban az első fordulóban jelentős előnyre tett szert a szocialista jelölt előtt. Kalocsa liberális polgármesterének az MSZP javára történt visszaléptetése után sem forgott veszélyben a győzelme. Emellett a Fidesz és a KDNP által közösen állított országos lista negyedik helyén szerepelt. Májustól a Fidesz- és a KDNP-frakciót egybefogó Magyar Szolidaritás Frakciószövetség társelnökeként a törvényhozási időszak végéig a kereszténydemokrata képviselőcsoport vezetője. Ezen túl újra bekapcsolódott az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi állandó bizottság munkájába. A nyolc ellenzékben töltött évben több mint hatvan alkalommal szólalt fel, kétszer – a kormányprogram, valamint a bizalmi szavazás általános vitájában – mondott vezérszónoklatot. Parlamenti vitanapot kezdeményezett a személyi jövedelemadó helyett választható családi jövedelemadózás érdekében. Pártelnök-frakcióvezetőként a napirend előtti politikai viták egyik főszereplője lett. „Frontpolitikusi” szerepéből következően gyakran érik politikai támadások, amelyek „inkább szórakoztatják”. Meg tudja különböztetni magában Semjén Zsoltot, és azt, ami ebből a „politikai termék”, amely persze értékrendileg összefügg, de érzelmileg nem azonos – nyilatkozta 2014-ben.

Számos szakmai és karitatív jellegű szervezet munkájában vesz részt. Egyházi munkáját a Magyar Katolikus Püspöki Kar 1994-ben Pro Ecclesia Hungariae kitüntetéssel jutalmazta. 1997-ben Pázmány Péter-emlékérmet kapott a katolikus egyetem tanácsától. 1998 decemberében II. János Pál pápa a Nagy Szent Gergely-rend lovagparancsnoki keresztjével, 2002-ben pedig a Szent Szilveszter-rend nagykeresztjével tüntette ki. 1998-ban lett a Szuverén Máltai Lovagrend nagykeresztes lovagja. Számára lelkileg fontos, hogy 2015-től a Karmelita Rendben (OCD) konfráter. 2000-ben Konstantinápoly egyetemes pátriárkája, I. Bartholomaiosz is kitüntette, tőle kapta az ortodoxia egyik legmagasabb elismerését, a Pammakarisztoszi Legszentebb Istenszülő Szent Keresztjét, 2013-ban a Szent János Evangélista, a Teológus elnevezésű érdemrendet, valamint 2017-ben a Szent András Apostol érdemrendet. 2022-ben kapta meg az Orosz Pravoszláv Egyház Dicsőség és Becsület érdemrendjét. Pro Caritate-díjas. A Magyarországi Reagan-emlékbizottság elnökeként kezdeményezte, hogy Budapesten állítsanak emléket a volt amerikai elnöknek. 2011. június 29-én (a Szabadság téri szoboravatás napján) az amerikai Ronald Reagan Elnöki Alapítványtól átvehette az elhunyt politikusról elnevezett Nemzetközi Szabadság Díjat. 2017-től a Habsburg-Lotharingiai Ház Szent György rendjének, 2022-től az Aranygyapjas-rend tulajdonosa. 2011-ben megkapta az Olasz Köztársaság nagy tiszti érdemrendjét, 2021. május 27-én pedig átvehette a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki kereszt kitüntetést. 2024. február 6-án az örmény-magyar kapcsolatok helyreállításáért az Örmény Köztársasági Érdemrenddel tüntették ki.

Vadászszenvedélye és elkötelezettsége ismert. Régóta elnöke a Gánti Vértes Vadásztársaságnak, s már 2010-től betölti az ezerötszáz vadásztársaságot reprezentáló Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöki tisztét; 2020. szeptember 11-én öt évre és egyhangúlag választották újjá vezetői posztján. S ide tartozik, hogy a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Karán MA szintű vadgazdálkodási diplomát is szerzett 2014-ben. Ugyanabban az évben, amikor átadta a Közép-Európában egyedülálló Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumot a teljesen felújított hatvani Grassalkovich-kastélyban. 2015. december 15-én az Országgyűlés elfogadta a módosított vadászati törvényt, s így létrejött a tájegységi fővadászrendszer, országos trófeabíráló testület alakult, s többek között változtak a vadkár megtérítésére vonatkozó szabályok. Mindeközben (2016) az Év Nemzetközi Törvényhozója díjat (International Legislator Award) adták át az amerikai székhelyű vadászati világszervezet (SCI) Las Vegas-i konvencióján a kormányfőhelyettesnek, a vadvilág megőrzésének előmozdításáért és a fenntartható vadászat szabadságának támogatásáért. Három alapelvet igyekszik követni – mondta akkor: vissza kell állítani a honi vadászat becsületét, a vadat vadként kell megőrizni, Magyarországot ismét vadászati nagyhatalommá kell tenni; valamint meghirdette, hogy Budapesten nagyszabású Vadászati Világkiállítást rendeznek. 2012-ben lett a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C. I. C.) Patrónusa és a Nagy Aranyérem kitüntetettje. S az ígéret is teljesült. 2021. szeptember 25. és október 14. között Budapesten (1971 után ötven évvel) ismét Vadászati és Természeti Világkiállítást rendeztek „Egy a természettel” mottóval. A másfél milliónál több látogatót vonzó kiállítás elején (szeptember 26.) a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnökétől (George Aman) elsőként vehette át az érdekvédelmi szervezet Érdemrendjének arany fokozatát, majd pár napra rá a MOHOSZ Érdemérmet a vadászok és horgászok érdekképviseletei között létrehozott együttműködésért, az Európában is korszerűnek számító horgásztörvényért, amelynek következtében Magyarország világranglista-vezető az édesvízi horgászsportban.

A politikai áttörés évében (2010) már az első választási fordulóban nagy fölénnyel (58%), jórészt új ellenfelekkel szemben is megvédte kalocsai mandátumát. A konzervatív-nemzeti pártszövetség Bács-Kiskun megyei listavezetésén túl az országos lista előkelő ötödik helyén indították. Május 29-én a második Orbán-kormány megalakulásakor miniszterelnök-helyettesként a kormányfő első, egyben általános helyettese lett. Emellett a nemzetpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős tárca nélküli miniszteri megbízatással végezte kormányzati munkáját. Frakcióvezetői tisztségét nem tartotta meg, annak ellátására Harrach Péter korábbi szociális és családügyi minisztert kérte fel. Orbán Viktor, Németh Zsolt és Kövér László mellett kezdeményezője és vezérszónoka volt az állampolgárságról szóló törvény május 26-án nagy többséggel elfogadott módosításának, mely lehetővé tette a határon túl élő magyarok számára a kettős állampolgárság megadását. A Kövér Lászlóval közösen benyújtott törvényjavaslatot elfogadva május 31-én alkotta meg az Országgyűlés a trianoni békediktátum évfordulójának a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánításáról szóló jogszabályt. Szerepe volt Magyarország alaptörvényének kidolgozásában. 2013. július 18-tól állandó (legalább ötször újjáválasztott) tagja a Bethlen Gábor Alap Bizottságának, amely a határokon túli magyarság támogatására szánt költségvetésből származó százmilliárdos forrástömeggel gazdálkodik, célokat tűz ki, támogatásokat ítél meg, be- és elszámoltat, ellenőriz, s legfőképpen a kapcsolatokat és a magyarok lakta régiókat építi. „…létrehoztuk a Bethlen Gábor alapot, ami átlátható és elszámoltatható, és a támogatások egy helyen vannak összefogva. Megjegyzem, ez azért is szükséges volt, mert amikor átvettük a kormányzást, akkor zsákokba voltak ledarálva az eltüntetésre szánt akták, tehát az a helyes, ha átlátható, számonkérhető, egy alapba összefogott támogatáspolitika folyik a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatása alapján”.

2014. áprilisban a kormányzópártok közös országos listájának második helyéről kapott újabb mandátumot. A júniusi kormányalakuláskor megőrizte mindkét – általános miniszterelnök-helyettesi és nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszteri – posztját. Hatéves kormányzati tevékenysége során mintegy 40 alkalommal szólalt fel plenáris üléseken. Egyik kezdeményezője nagypéntek munkaszüneti nappá nyilvánításának. Büszkeséggel tekint a nemzetegyesítés kialakuló politikai rendszerére. Novemberben jelentette be a sajtónak, hogy a honosítás kezdete óta 920 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma. Egyidejűleg megerősítette: tartani fogják ígéretüket, és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. „Az általam irányított nemzetpolitikának az a lényege, hogy Magyarország felelős a nemzetrészekért. Ám a nemzetrészek is felelősek önmagukért, egymásért és Magyarországért, végeredményben az egyetemes magyarságért. Tehát tudják és tudatosítsák: számíthatnak ránk, és mi is számíthatunk rájuk. Számítunk minden magyarra!” 2017. december 16-án letette az állampolgársági esküt az egymilliomodik új magyar állampolgár.

2018. április 8-án ismét az országos lista második helyéről szerzett mandátumával lett hatodszor országgyűlési képviselő, s május 22-től harmadszor kormánytag, első és általános miniszterelnök-helyettes, nemzetpolitikáért, nemzetiség-politikáért és egyházpolitikáért felelős miniszter. Nagy eredménynek tartja, hogy 2010-hez képest mára az egyházi oktatási intézmények száma több mint kétszeresére (6-ról 15 százalékra), a szociális és gyermekvédelmieké pedig több mint háromszorosára (11-ről 36 százalékra) nőtt. Minden második gyermek államilag finanszírozott hitoktatásban részesül. A Kárpát-medencében több mint háromezer templom újult meg, és mintegy kétszáz új épült. A nemzetiségpolitika következtében az őshonos magyarországi nemzetiségek iskoláinak száma 12-ről százra nőtt.

2021 egy kereszténydemokrata politikus számára pályájának kiemelkedő éve. Kormányzati felelőse volt a Budapesten (szeptember 5-12. között) sikeresen megtartott 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak.

2022. április 3-án a Fidesz–KDNP szövetség negyedszerre is kétharmados többséggel nyerte meg az országgyűlési választásokat. Orbán Viktor ötödik kormányában újra ő a miniszterelnök-helyettes és a nemzetpolitikai, nemzetiségpolitikai, egyházpolitikai, egyházdiplomáciai miniszter.

(Parlamenti Almanach)