Akár több tízezer forinttal is csökkenhet az országgyűlési képviselők jövedelme, ha a Ház elfogadja a javadalmazásukat érintő alkotmánymódosítást, valamint jogszabályt. A szocialista Göndör István által benyújtott javaslat szerint az országgyűlési képviselők a magánszemélyekkel azonos módon és feltételekkel adóznának a jövőben, a költségtérítésük pedig megszűnne. Répássy Róbert (Fidesz) szerint Göndör István javaslata nem ideális megoldás, ám jelenleg ennél jobbat nem tudunk.

A gyűlöletkeltés, a gyalázkodás és a holokauszttagadás megfékezéséhez szükség van az alkotmány módosítására, nem elegendő csak a büntető törvénykönyvben tiltani e cselekményt – közölte Bárándy Gergely (MSZP) kedden az Országgyűlésben.

Olyan javaslatról tárgyalunk, amelynek elfogadása gyökeres változást idézne elő a véleménynyilvánítás alapjogában – mondta az általános vitában Salamon László. A Házban mindenki egyetért abban, hogy a holokauszt tagadása gyalázatos hazugság, a kérdés az, hogy a hazugság elleni harc indokolhatja-e a véleménynyilvánítás erőteljesebb korlátozását. Véleménye szerint az alkotmánymódosítási javaslat a marginális antiszemita erőknek a kezébe fegyvert adna a zsidósággal szembeni nemtelen hangulatkeltésre, adott esetben pedig még mártírok teremtésére is adhatna alkalmat a körükben. A KDNP az alkotmánymódosítási törvényjavaslatot nem támogatja.

A Fidesz egy rendelkezést tud maradéktalanul elfogadni a szocialisták által benyújtott alkotmánymódosítási javaslatból – közölte Répássy Róbert az általános vitában. Ez a rész a következő: „Tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése.”

Hargitai János az ország sikertelenségének legfőbb bizonyítékaként említette az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson alapuló listát a jövő évi adótörvényekről és a vagyonadóról szóló előterjesztés keddi parlamenti vitájában. Elmondta, hogy 2000-ben 56,1 százalék ponttal Magyarország a tíz csatlakozni készülő uniós ország közül a harmadik helyen állt Szlovénia és Csehország mögött, de 2007-re a kilencedik helyre csúszott vissza ebben az összevetésben. A képviselő a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által folyósított 25 milliárd dolláros hitelről úgy vélekedett, hogy felvételével megkérdőjeleződött gazdasági szuverenitásunk, és leszűkült a kormány érdemi mozgáslehetősége. Megjegyezte, hogy a kormány nemrégiben kénytelen volt átírni azt a makropályát, amire az idei költségvetést alapozták.
    
A politikus közölte: a 2008-as év 0,6 százalékos GDP-növekedése után az idei évben mínusz 6,7 százalékra várnak, de egyes szakemberek ennél is nagyobb, nyolc százalék körüli visszaeséssel számolnak. Egyúttal optimista előrejelzésnek nevezte, hogy 2010-re kevesebb mint egyszázalékos, 0,9 százalékos csökkenéssel számolnak. Tragikusnak nevezte az export-, a foglalkoztatási és az adóssági mutatókat. Hargitai János kijelentette: a visszaesésben a világgazdasági válság mellett az is szerepet játszik, hogy a kormány növelni volt kénytelen az áfát és a jövedéki adót, miközben a jóléti ellátások csökkentésére, a lakástámogatási rendszer szigorítására kényszerült.
   
– 2010-ben 226 ezren mennek nyugdíjba, de csak 84 ezren állnának munkába, közülük is csak körülbelül 50 ezer tud eséllyel elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Eközben 840 ezer embert rokkantként tart el az ország – fejtette ki a honatya. Szólt arról is, hogy a válság kezdete óta 140 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma és a kormány csak hatmilliárd forintot fordított volna munkahelymegőrzésre. Eközben 18 milliárdra lett volna igény, de olyan feltételeket támasztottak a jelentkezőknek, hogy a hatmilliárd forintos alapösszeget sem sikerült kiosztani.
    
Hargitai János szerint a Bajnai-kormány tűzoltónak jó, mert a pillanatnyi gondokat képes enyhíteni, de a válság érdemi kezeléséhez kevés. Egy egészen új gazdaságfilozófiát kellene megvalósítania a kormánynak, példaként említette, hogy a megújuló energiákra új iparágakat kellene telepíteni, az egészségipart és a szakképzést fejleszteni kellene. Az ingatlanadóról azt mondta, Európában nem nagyon van arra példa, hogy ez központi adó legyen.

– A jövő évi adótörvény-javaslat átláthatatlan, bonyolult, tele van ellentmondásokkal, nehezíti a vállalkozások és a családok helyzetét – mondta Tállai András (Fidesz) az adótörvények vitájában. Szerinte totális hiteltelenség jellemzi a kormánypártokat az adótörvények tekintetében.

A parlament keddi ülésén tárgyalta a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosító javaslatokat is. A vita az adócsomag összhatásáról, az adóátrendezés szükségességéről, az ellenzék szerepéről és az állami kiadáscsökkentés lehetőségeiről folyt.

Tállai András (Fidesz) felszólalásában úgy vélte: csak az állami kiadások csökkentése alapozhat meg egy valódi adócsökkentő csomagot. Az MSZP-s Kovács Tibor kérdésére, hogy tételesen sorolja fel, mely területeken kíván kiadásokat csökkenteni, Tállai András a túlságosan drága autópálya-építést, a MÁV és a BKV pazarlását, az állami vezetők túl magas jövedelmét, a multiknak adott egyedi adókedvezményeket, a számtalan állami háttérintézmény létrehozását, a kormányzati negyed és a 4-es metró megépítését, valamint az M7-es autópályán indokolatlanul megépített völgyhidat említette.
    
Farkas Flórián (Fidesz) kedden napirend előtt a parlamentben arról beszélt, hogy a június 7-i választás azt mutatja: öntudatra ébredt a magyarországi cigányság és a Lungo Dromon keresztül kikerülhetetlen politikai erővé vált. Felszólalásában felhívta a figyelmet arra: a magyarországi cigány munkanélkülieknek mintegy nyolcvan százaléka nem regisztrált. Hozzátette: a cigányság körében tömeges kilakoltatásra kell számítani. Farkas Flórián szerint egy új kormányra van szükség, hogy új cigánypolitika alakuljon ki az országban.