Hoffmann Rózsa, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kijelentette: a törvénymódosítás tovább növeli azokat bürokratikus elemeket, amelyek az egész oktatásban, így a felsőoktatásban is már most az elviselhetetlenség határát súrolják.
    
A kereszténydemokrata szakpolitikus hangsúlyozta: a vállalati közintézet a privatizáció lehetőségét nyitná meg, s itt külön veszélyforrásként említette az egyetemi klinikákat, amelyeknél lehetőség lenne betegellátás céljára vállalkozások létrehozására.
    
Hoffmann Rózsa nem értett egyet az akkreditációs bizottság létszámának csökkentésével, s nem tartotta jónak, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája szavazati jogot kaphatnak, miközben a doktoranduszok nem.
 
Pósán László, a Fidesz országgyűlési képviselője értetlenségének adott hangot, amiért most kell foglalkozniuk a felsőoktatási törvény módosításával. Mint mondta, ezzel csak kényszerpályára terelik a következő kormányt.
   
 Szóvá tette azt is, hogy nem volt egyeztetés az indítványról sem az akadémiával, sem a szakszervezetekkel. (Az egyeztetés elmaradása miatt a bizottsági ülés elején az ellenzék kezdeményezte az indítvány napirendről való levételét, de ezt a kormánypárti képviselők nem szavazták meg.)
    
Pósán László véleménye szerint az indítványban a vállalati közintézet létesítésének lehetősége utat nyithat a felsőoktatás privatizációja előtt. A kutatóegyetemekre vonatkozó passzusról azt mondta, sok ígéret hangzott el az elmúlt években, s azokból nem lett semmi.
    
Elmondta, elvárta volna, hogy a rektori fizetésekre is terjedjen ki a javaslat, hiszen a jövedelmi viszonyok mostanra ellenőrizhetetlenné váltak. Hiányolta még, hogy a tervezetben egy szó sincs a pedagógusképzésről, a gazdasági tanácsokról.
    
A felsőoktatási intézmények öt évenkénti akkreditációja pedig bürokratikus nyűg lesz csupán – jegyezte meg..
    
A szocialista Tatai-Tóth András azt mondta, hogy a szaktárca javaslatáról további megbeszéléseket, vizsgálatokat tartanak szükségesnek, nem tekintik „kőbe vésettnek” azt. A kormánypárti politikus akár bizonyos részletek elhagyásával módosító indítványok benyújtását helyezte kilátásba.
    
Almássy Kornél, független képviselő a koncepciót hiányolta a javaslatból, azt pedig finoman szólva furcsállotta, hogy egy éven belül többször is módosítanák a felsőoktatási törvényt. Nem értette, miért csökkentenék az akkreditációs bizottság létszámát, s hogyan jön a képbe a miniszter az egyetemi tanárok kinevezésekor.
    
Molnár Péter, a Doktoranduszok Országos Szövetsége képviseletében sérelmezte, hogy nem kapnának az akkreditációs bizottságban szavazati jogot.
    
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár a felvetésekre reagálva kiemelte: a vállalati közintézet létesítése lehetőség az intézmények számára. Akkor lehet ilyen intézetet alapítani, ha az egyetemen, főiskolán olyan piaci kutatás történik, amely az alapfeladatokat nem érinti. A gazdasági társaságok megmaradnak, változatlan jogosítványokkal - tette hozzá.
    
Az akkreditációs bizottságról azt mondta, hogy megtörtént annak nemzetközi minősítése, aminek feltétele volt a hallgatók szavazati jogának biztosítása a testület eljárásainál. Nyitottnak mutatkozott ugyanakkor arra, hogy szavazati jogot kapjanak a doktoranduszok is.
    
Elmondta, hogy elkészült a kutatóegyetemekről szóló kormányrendelet. Finanszírozásukra három évre 22-23 milliárd forintot különítenek el. (A felsőoktatási intézmények éves támogatása 182 milliárd forint). A címet csak egyetemek kaphatják meg, ha a pályázati feltételeknek megfelelnek, s intézményenként ez 2-2,5 milliárdos támogatást jelent majd. Megjegyezte: 2013-tól meg kell vizsgálni a felsőoktatás finanszírozási rendszerét, s létszámtól független tudományos-kutatási támogatást kell biztosítani.

+

Az államfő az Országgyűlés elnökének írt szerdai levelében részletesen ismerteti azokat az érveket, amelyek alapján nem írta alá, és megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a 2011-es népszámlálásról szóló, október 5-én elfogadott törvényt.

A Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján olvasható dokumentum hivatkozik arra, hogy a törvényből hiányoznak - és korrekcióra az adatfelvételi lapon sincs lehetőség - az egészségi állapotra (ide értve a fogyatékosságot is), valamint a vallásra és a termékenységre vonatkozó adatok, továbbá nem szerepel a gyűjtendő adatok között általában a nemzetiségre vonatkozó adatkör, csupán a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozás. Ezekkel a hiányosságokkal az államfő több indok alapján sem ért egyet.
    
Mint írja, az említett adatkörök elhagyása melletti érvek szerint egyrészt a túl hosszú adatfelvételi lap rontja az adatok megbízhatóságát, továbbá a szenzitív adatok (vallás, tartós betegség, fogyatékosság) esetében a kérdezőbiztos személyes jelenléte rejtőzködésre indíthat. Ezért ezeket az adatokat később más módszerekkel, elsősorban reprezentatív felmérésekkel, esetleg mikrocenzusokkal is fel lehet mérni a szükséges pontossággal.
    
Ezekkel az érvekkel szemben azonban – a gazdaságossági szempontokon túl, miszerint ha már úgyis népszámlálás van, sokkal kevesebbe kerül még 2-3 kérdéskör szerepeltetése, mint egy külön reprezentatív mérés – ugyancsak szakmai érveket lehet felhozni - mutat rá az államfő.
    
Egyrészt – fejti ki – a reprezentatív felmérések, mikrocenzusok során szintén előfordulhat a rejtőzködés, hiszen ezt is kérdezőbiztosok végzik, tehát e tekintetben nincs különbség a népszámlálás és a nem teljes körű adatfelvételek között. Ugyanakkor ez utóbbiak - szemben a teljes körű népszámlálással - nem, vagy csak lényegesen kisebb pontossággal képesek például a területi, valamint a korcsoporti megoszlás kimutatására.
    
Ugyancsak a népszámlálás mellett szól, hogy a nem teljes mintát érintő felmérések esetében a hibaszázalék lényegesen nagyobb, ha arányát tekintve kis létszámú csoportra kell mérni – mutat rá Sólyom László.
     
A 2011-es népszámlálás a tizenötödik lesz Magyarországon. Márpedig a termékenység, az egészségi állapot (a fogyatékosság) és a vallás (egyházhoz tartozás) felmérése több alkalommal is része volt a népszámlálásoknak (a legutóbbi, 2001-es népszámlálás során mindhárom kérdéskör), tehát fontos lenne az összehasonlíthatóság szempontjából, ha most is szerepelnének – érvel az államfő.
    
Hozzáteszi: nem csupán az egyszeri népszámlálási adatok, hanem az azonos módszerrel gyűjtött információk összehasonlítása, az így kivehető folyamatok is alapul szolgálhatnak a társadalmi, gazdasági és politikai döntések előkészítéséhez, valamint tudományos kutatásokhoz.
    
Az egészségi, fogyatékosügyi adatokkal kapcsolatban további érvként említi, hogy azok az alkotmányban is megfogalmazott diszkriminációtilalom, illetve az esélyegyenlőség követelménye gyakorlati érvényesítéséhez is szükségesek.
    
A termékenység adatkörének hiánya kapcsán rögzíti, hogy a jelenlegi válságos demográfiai viszonyok között az ide tartozó mutatók Magyarországon – a népszámlálás során gyűjtött egyéb jellemzőkkel kombinálva – nélkülözhetetlenek a demográfiai elemzésekhez, valamint a tendencia megváltoztatására irányuló állami lépések megtervezésekor.
    
A vallásra és egyházhoz tartozásra vonatkozó adatkörrel kapcsolatban megemlíti: a vallási és általában is a világnézeti meggyőződés az alkotmány alapján a személyiség lényegi vonásának tekinthető, tehát ebben az értelemben sem indokolt kihagyni az adatfelvételből.
    
Szerinte fel sem merülhet, hogy ennek a kérdésnek a népszámláláson való szerepeltetése ellentétben lenne az állam és az egyház elválasztásának követelményével.
    
Sólyom László kéri az Országgyűlést, hogy a törvény újratárgyalása során érvei megfontolása alapján módosítsa a jogszabályt oly módon, hogy a 2011. évi népszámlálás során az adatgyűjtés terjedjen ki a termékenységre, az egészségi állapotra (fogyatékosságra) és a vallásra (egyházhoz tartozásra) vonatkozó adatokra is, úgy, hogy a válaszadás (adatszolgáltatás) a két utóbbi adatkör tekintetében önkéntes legyen.
    
Az államfő nem ért egyet azzal, hogy a nemzetiségre nem terjedne ki a 2011. évi népszámlálás.
    
A nemzetiséghez, etnikumhoz tartozás kérdése elsősorban nem a kisebbségi/többségi dimenzióban értelmezhető – fejti ki, hozzátéve: az ugyanis egy olyan önálló személyiségi jegy, amelynek ténye és megvallása egyaránt hozzátartozik a személy identitásához, éppúgy, mint például a nemére vagy a vallására vonatkozó adat.
    
A népszámlálásnak tehát, ha valóban átfogó képet kíván adni a magyar népességről, annak összetételéről, akkor ezekre az identitásokra általánosságban kell rákérdeznie, nem pedig kiragadva annak valamely szegmensét - szögezi le az elnök.
    
Hozzáteszi: statisztikai értelemben értékelhető adat a valamely nemzetiséghez tartozás, illetve az anyanyelv, ebből lehet azután következtetéseket levonni a népesség nemzetiségi összetételére, illetve az egyes nemzetiségek létszámára és arányára (kisebbségi/többségi), területi eloszlására vonatkozóan. Ezért az adatfelvételnek az alapadatra, tehát valamennyi adatszolgáltató által önként megvallott nemzetiségre kell irányulnia - írja.
    
A törvény – folytatja az államfő – ráadásul nem ad lehetőséget a kettős vagy többes identitás statisztikai, népszámlálási regisztrálására.
    
Ezért kérem az Országgyűlést, hogy a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozás helyett általában a nemzetiségre és az anyanyelvre vonatkozó adatkör szerepeljen a törvényben – fogalmaz a házelnökhöz címzett levelében Sólyom László.

kdnp.hu
Forrás: MTI