Kormánypárti képviselők felszólalásaival zárult az alaptörvény-javaslatok általános vitájának keddre kitűzött vitakerete. Varga István (Fidesz) nem sajnálja az MSZP és az LMP távolmaradását a vitától, hiszen az elmúlt hat évtized bűneiért ők felelnek és biztosan lelkiismeret furdalásuk van. A fideszes képviselő számára az sem kérdés, hogy a sarkalatos törvények között megszületik az új választójogi törvény a határon túli magyarok szavazati jogáról. A fideszes Fehér Andor szerint a készülő alkotmány hosszú évtizedekre, vagy évszázadra meghatározhatja a nemzet jövőjét.

Hargitai János (KDNP) a közvagyonról szólva azt mondta, hogy az alaptörvénnyel kell rendelkezni a jövőről, méghozzá olyan módon, ahogy erre kísérletet sem tettek korábban. Felhívta a figyelmet, hogy a 2002-es, ötven százalékos szintről 2010-re 75,5 százalékos szintre nőtt a bruttó államadósság. Véleménye szerint ez okoz minden mai gondot. Hangsúlyozta, hogy az alaptörvény gátat szab az államadósság növelésének. Az állam szerkezetéről elmondta, hogy az alaptörvény nyolc a közpénzről, a közvagyonról és a közpénzvagyon felett rendelkező intézményről szóló részt fog felsorolni.
   
Szijjártó Péter (Fidesz) arról beszélt, Magyarország legnagyobb gondjait és bajait az okozza, hogy korábban kétszer is a végletekig eladósították. Hozzátette, erre azért kerülhetett sor, mert az alkotmány nem volt elég erős, hogy ez ellen védelmet adjon. Kijelentette, hogy a két eladósítás egyfelől a nyolcvanas évek második felében, a kilencvenes évek elején, másfelől a szocialista-kormányok alatt következett be. Kijelentette, hogy az országot magánérdekek miatt adósították el, de, mint mondta, ezért nem maradhat el a felelősségre vonás.
  
Rubovszky György (KDNP) felszólalásában úgy fogalmazott: azért fog harcolni, hogy az alkotmány végső változatában a hivatalos zászló a koronás címerrel ellátott lobogó legyen. A kereszténydemokrata politikus szerint 1998-ban egyedül az MSZP-n belüli nézeteltérések akadályozták meg az alkotmányozás befejezését, és a szocialisták ezt az ügyetlenségüket leplezendő nem vesznek részt a vitában, az LMP pedig hozzájuk tartozik, így kutya kötelességük, hogy ők se vegyenek részt. Rubovszky György kitért arra is, hogy a kormánynak nagyobb részt kell vállalnia a bírói igazgatási tevékenységekből. Hogy ez pontosan mi lesz, azt majd a sarkalatos törvényeknél dől el.

Az Országgyűlés állandó meghívottjainak, illetve képviselőinek felszólalásaival folytatódott az alkotmányjavaslatok több mint negyven órásra tervezett összevont általános vitája. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke szerint az alkotmányok és a bennük foglalt szabályok védelemre szorulnak, ahogy az új alaptörvény is igényli majd az érvényesülését biztosító hatékony megoldásokat. Az új szabályozás szerinte akkor értékes, ha erősíti és nem gyengíti az alkotmánybíráskodást.

Jóri András adatvédelmi biztos jelezte: már 2010 szeptemberében megfogalmazta azon észrevételeit, hogy az ombudsmani modellben nem hatékony a jogvédelem, mivel a biztos nem tud vagy csak korlátozottan tud kötelező erejű határozatokat hozni, és nem tud bírságolni sem. A megoldás egy nem ombudsman jellegű parlamenti információs biztos, hatósági hatáskörökkel, saját hivatali szervezettel.

Alkotmánytervezetük módosítására kérte a kormánypártokat Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa kifejtette: a nemzetiségi kulturális, nyelvi és képviseleti jogok csorbítása, továbbá a kisebbségi ombudsman önálló hatáskörének megvonása csökkentené a jogvédelem hatékonyságát és rossz üzenet lenne a kisebbségek felé.
   
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint kiegyensúlyozatlan a kormánypártok alaptörvény-javaslata, mivel abból két nagyon fontos elem: az egészséges környezethez való jog és a környezetvédelmi ombudsman intézménye is hiányzik. Szerinte a parlament az állampolgárok aktivitásáról mond le az egészséges környezethez való jog alaptörvényből történő kihagyásával, míg az ombudsmanok egymás alá rendelésével az alapjogok hierarchiája jöhet létre.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint eljött az ideje annak, hogy egy új korszak kezdődjön, s ennek az új korszaknak a startköve lesz az alkotmány - mondta Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka. A frakcióvezető kiemelte: mindenkit meghívtak az alkotmányozás folyamatába, aki nem kíván részt venni benne, magát rekeszti ki. Ettől még az új alaptörvény minden magyar ember, a teljes nemzet alkotmánya lesz határon innen és túl.

Tarnai Richárd a párt másik vezérszónoka arról beszélt: ez a dokumentum lesz az, amely meghatározza a következő évtizedek Magyarországát. A kormánypárti politikus a jelenlegi alkotmányt használati utasításnak nevezte, s kiemelte: egy alaptörvény arra szolgál, hogy a nemzet egészének közösen vallott értékeit megjelenítse. Az egyik legfontosabb, megjelenő értékként szintén a felelősséget említette. Az egyén, az állampolgár felelősséggel tartozik hazája iránt, a javaslat emellett jó választ ad a demográfiai kérdésekre. Kitért még arra, az alaptörvénybe bekerült, hogy a magzat egészen a fogantatás pillanatától védik. Ezt szerinte nem kell túlmagyarázni, az történik, hogy a polgárjogi védelem és családtámogatási ellátásra való jogosultság mellett az életének védelmét is rögzítik majd. A tervezetben megjelenő gazdasági szabályok minden magyar ember érdekét szolgálják - mutatott rá a KDNP-s politikus.

A kormányoldal előtt álló feladatról azt mondta: fel kell emelni egy kirabolt, meggyötört, legyengített, tartalékaitól is megfosztott, szellemi, lelki, erkölcsi és biológiai értelemben is tönkre tett országot, "miközben azok, akik mindezt elkövették (...), ahelyett, hogy szégyenükben elbújnának, levonulnának a közélet általuk összerondított színpadáról, itt ágálnak, fenekednek ellenünk". A rendszerváltozás hazugságának nevezte azt a fikciót, hogy lehet demokráciát, jogállamot, hazát, nemzetet építeni olyanokkal, akik egész életüket, előmenetelüket, vagyonosodásukat azt megelőzően arra alapozták, hogy fenntartottak egy totalitárius diktatúrát, hogy lábbal tiporták el mások emberi méltóságát, hogy idegeneknek szolgáltatták ki, adták el a hazát.
    
– Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szociális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott. 2006-ban hazugsággal, manipulációval elcsalták a választásokat, majd régi kommunista titkosszolgálati módszerekkel előidézett provokációk után rendőrterrorral próbálták megfélemlíteni az ellenzőket.
    
Kövér László érvénytelennek nevezte az 1949-es alkotmányt. A politikus kitért arra, hogy alkotmányjavaslatuk első része, a Nemzeti hitvallás megállapítja: tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét; nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, illetve az 1949. évi kommunista alkotmány jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét. Mint mondta, a Fidesz-KDNP-s javaslat szerint az alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, az és a jogszabályok mindenkire nézve kötelezőek.
    
Kiemelte, az alaptörvény, mint a jogrend alapja, szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk. Hangsúlyozta: a javaslat nem csupán címében, de tartalmában is megfelel az alaptörvényekkel szemben támasztható követelményeknek, hiszen az állami és nemzeti létre vonatkozó alapelvek lefektetése után a Szabadság és felelősség, illetve az Állam címet viselő fejezetekben rögzíti az ember fundamentális jogait, az állampolgárokat terhelő alapvető kötelezettségeket, illetve megállapítja a politikai, gazdasági és társadalmi normákat.  
    
Az alaptörvény nem csupán az államszervezés technikai szabályainak összessége, jogszabályok felett álló, meghatározó erejű norma, hanem annak foglalata is, hogy itt és most, mi, a XXI. század második évtizedének magyarjai miként gondolunk magunkra, melyek azok a múltbéli tradíciók, velünk élő értékek, amelyek közös nevezőként nemzetté formálnak, s ekként tartanak egybe bennünket, mi az az erkölcsi alap, értékközösség, amely az eltérő világnézetű, különböző hitű, más anyanyelven beszélő, differenciált társadalmi helyzetű polgárokat szolidárissá teheti egymáshoz, (...) államhoz és hazához.

Az úgynevezett SZDSZ által képviselt és - helytelenül - liberálisnak nevezett azon destruktív, életellenes, minden társadalmi összetartó erőként számba vehető normát és tradíciót tagadó, illetve módszeresen pusztító, gátlástalan önzésre, minden érték semmibe vételére épülő, agresszív, (...) a modernség és európaiság képmutató jelmezébe öltöztetett politikai erő, három ciklusban meghatározó kormányzati jelenléte mellett nem volt esély arra, hogy létrejöjjön az egyetértés egy új alaptörvényhez – mondta Kövér László.

Nem fogadhatunk el semmiféle antidemokratikus ultimátumot, diktátumot, zsarolási szándékot – jelentette ki az MSZP és az LMP alkotmányozástól való távolmaradásával kapcsolatban. Kövér László azt mondta: nem fogadhatjuk el a teljes körű konszenzus megteremtésére vonatkozó hangzatos igényeket sem, amely valójában a választók által érdemi befolyásoló erővel fel nem ruházott kisebbség diktátuma, amely szerint csak az a megoldás lehet demokratikus, melyet ők annak fogadnak el. Szerinte az úgynevezett baloldal célja most sem más, mint az, hogy ha nem ők határozhatják meg, mi legyen az ország jövendő alaptörvényében, akkor azt ne tehesse senki. A házelnök szerint azoknak, akik az Országgyűlést a modern média csatornáira bármikor lecserélhető, elavult színpadnak tekintik, vissza kellene adniuk a mandátumukat. Kövér László szerint az új alkotmány azoké is lesz, akik nem a kormánypártokra szavaztak, illetve azoké is, akik egyáltalán nem szavaztak, vagy nem szavazhattak.
    
Most, amikor az új alaptörvényről vitázunk, tulajdonképpen új otthont építünk magunknak, új falakat, de azokra az alapokra, amelyekre követésre méltó elődeink is építettek: az ezer esztendős állami múltra, a Szent Korona által megjelenített joguralomra, az Aranybullára, egyéni és közösségi szabadságjogainkra, amelyekért a 48-asok és az 56-osok, ha kellett, az életükkel fizettek – mutatott rá a házelnök. Az alapok között említette a sajátosan magyar, mégis keresztényként európai, sokszínű és integráló erejű kultúránkat, szentjeink, katonáink, Nobel-díjasaink és művészeink teljesítményét.
    
A javaslat nem csak azt rögzíti, hogy az állam és az egyházak különváltan működnek, de azt is, hogy közösségi célok érdekében együttműködnek – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a nemzedékek közötti szolidaritás erősítése jegyében a szülők gyermekeikről való gondoskodásának kötelezettségével párhuzamosan megjelenik a felnőtt gyermekek rászoruló szüleikről való gondoskodásának kötelezettsége is. A választójog alapelveinél a sarkalatos törvények közé utalja a kisebbségek és a határon túli magyarok parlamenti képviseletének lehetőségét. Emlékeztetett arra is, hogy a javaslat az Alkotmánybíróság (Ab) idevágó döntésével összhangban kimondja: a magzati élet védelmét a fogantatástól védelem illeti, s kiemelten kezeli a házasság és a család védelmét, kijelenti Magyarország támogatja a gyermekvállalást, deklarálja a gyermekek jogainak védelmét. Kitért az egészséges környezet védelmére, a természeti erőforrások megőrzésére, s arra, hogy az alaptörvény rögzíti a kiegyensúlyozott átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét, melyért felelősséget elsődlegesen az Országgyűlés és a kormány viseli.

A Fidesz frakcióvezetője szerint az MSZP és az LMP képviselői történelmi hibát követnek el azzal, hogy nem vesznek részt az alkotmányozás folyamatában. Lázár János erről vezérszónoki felszólalásában beszélt a Fidesz–KDNP új alaptörvényre vonatkozó javaslatának általános vitájában kedden a parlamentben. A kormánypárti politikus kiemelte: az ellenzéki kritikákkal ellentétben a mostani alkotmányozási folyamat formailag minden elvárásnak megfelel, ráadásul a jelenleg hatályos alkotmány rendelkezik úgy, hogy ideiglenesnek tekinti magát, ezért az új alaptörvény megalkotása a rendszerváltozás óta létező feladat. Lázár János hangsúlyozta: az új alkotmány szövegében nincs semmi önkényes, illegitim, vagy bármi, ami ellentmond a demokrácia szabályainak. A Fidesz frakcióvezetője megerősítette, hogy a nemzeti konzultáción beérkezett javaslatok alapján elkészített módosító indítványokat jövő hétfőn ismerteti Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben.

Szili Katalin szerint az új alkotmány csak akkor lesz képes betölteni a szerepét, a nemzet alaptörvénye lenni, ha széles társadalmi támogatottságon nyugszik, és nem szűk elit magánügye csupán. A volt házelnök, független képviselő az általa benyújtott alaptörvény-tervezet keddi parlamenti expozéjában kiemelte, hogy a javaslat értelmében az új alkotmány hatályba lépésének feltétele az ügydöntő népszavazás lenne. A tervezet célja, hogy növelje a társadalom tagjainak biztonságát, erősítse a demokratikus berendezkedésbe vetett hitet – mondta, és érvelt a kétkamarás parlament mellett, amely szerinte a konszenzuális demokrácia felé közelítené a konfliktusos magyar közéletet.

Az alkotmányozásról, a cukoriparról és a rasszizmus elleni fellépésről beszéltek a kedden reggel napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlésben. Balsai István fideszes képviselő arról beszélt, hogy az alkotmányozás kedden kezdődő parlamenti vitájában az MSZP nem vesz részt, képviselői helyette a részországgyűlések régi bukott műfaját használva járják majd az országot. Ha már kivonják magukat az 5 hetes munkából, annyi tisztesség lesz bennük, hogy a tiszteletdíjukat, költségtérítésüket nem veszik fel? – kérdezte a politikus.

Nyakó István (MSZP) a rasszizmus elleni hétfői világnap kapcsán ismertette a Radnóti Miklós-díj díjazottjainak névsorát, és felvetette, vizsgálják meg annak lehetőségét: jövőre az Országházban vehessék át az érintettek elismeréseiket. Balog Zoltán, a közigazgatási minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára kettős beszédnek nevezte, hogy a szocialista politikus most békülékenyen beszélt, miközben az MSZP a világnapot is a kormány elleni méltatlan támadásokra használta. Szerinte az a gazdasági és szociális csődhelyzet, amit az előző kormány hagyott maga után, sok kiszolgáltatott embert juttatott olyan helyzetbe, hogy saját nyomorúságának okát másokra vetítse.