Hargitai János a 2009-es költségvetés részletes vitájában közölte: szerinte ez a költségvetés nem szolgál mást, mint a szocialisták túlélését. Simicskó István felszólalásában hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben szükség lenne a hivatásos katonák illetményemelésére és lakásépítési támogatásaik emelésére. A képviselő kedden napirend előtt arról beszélt, hogy egy nemzetközi pénzügyi spekulációs folyamat indult el a világban. Nem olyan országot kell építeni, ahol a fiatalok azt látják, hogy a hazug, a gátlástalan győz – jelentette ki.
Az összesen hat jogszabályt megváltoztató javaslatra elsősorban az európai uniós jogharmonizáció, valamint a gyakorlatiasabb szabályozás felé való elmozdulás miatt van szükség - mondta Puch László közlekedési minisztériumi államtitkár, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának kezdetén kedden a parlamentben. A politikus kiemelte: a törvényjavaslat módosításával pontosították például az építtető fogalmának meghatározását. Hozzátette: a változtatásokkal javul a közlekedési balesetek szakmai vizsgálata, növekszik a repülésbiztonság, és szélesedik a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzési jogköre.
A javaslat azt a célt szolgálja, hogy a helyi önkormányzatoknál megszűnjön az átláthatóság túlszabályozása következtében létrejött túlzott adminisztráció - mondta Kovács Zoltán (Fidesz), a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában hétfőn. A képviselő elfogadásra ajánlotta a javaslatot.
Az Országgyűlés kedden elkezdte a jövő évi költségvetés részletes vitáját, amelyet az esti órákban be is fejez. A képviselők 10 órás időkeretben vitathatják meg a benyújtott módosító indítványokat.
Komoly vitákat váltott ki az Országos Rádió és Televízió Testület jövő évi költségvetése az illetékes országgyűlési bizottságokban - mondta Varga Zoltán, a költségvetési bizottság szocialista előadója kedden, az ORTT 2009-es költségvetéséről szóló javaslat parlamenti vitájában. Borsos József, a bizottság fideszes tagja a testület kisebbségi véleményét ismertetve kiemelte, hogy pártja azért nem támogatta a javaslatot, mert alkotmánysértő. Ugyanis egy kétharmados törvényben szabályozott költségvetést feles törvénnyel kíván felülírni, ráadásul az ORTT-nek olyan jogosultságokat ad, amelyek alapján a testület saját döntése alapján csoportosíthat át összegeket.
Puskás Tivadar (KDNP) arról beszélt, hogy a világgazdasági válság miatt különösen nagy szükség van az egészségügyi és a szociális hálózatra. Hozzátette, hogy ennek ellenére az elmúlt három esztendő alatt 250 milliárd forintot vontak ki az egészségügyből. A képviselő szerint a gyógyító-megelőző ágazatoknál különösen nagy a kivonás. Példaként említette, hogy a háziorvosi ellátásra a büdzsé tervezete négymilliárd forinttal irányoz elő kevesebbet a korábbiaknál. A politikus azt is kijelentette, hogy az Országos Mentőszolgálat költségvetését összességében hárommilliárd forinttal kell megemelni.
Simicskó István felszólalásában hangsúlyozta: a jövő évi költségvetésben szükség lenne a hivatásos katonák illetményemelésére és lakásépítési támogatásaik emelésére, ezért az általa benyújtott módosító indítvány támogatására kérte a Házat. Simicskó István arra hívta fel a figyelmet, hogy a honvédelmi költségvetés belső szerkezete tarthatatlan.
Vincze László (Fidesz) arról beszélt, hogy nem kellene büntetőnormatívával sújtani a kistelepüléseket. Hiába társultak, mégsem elegendő a forrás, hogy az intézményeket működtessék - mondta az ellenzéki képviselő.
Bebes István (Fidesz) azt mondta, az elmúlt hat évre visszatekintve világosan látszik, hogy az önkormányzatok feladatai egyre bővültek, a forrásokat viszont folyamatosan elvonták tőlük. A jövő évi költségvetés szerinte még inkább nehéz helyzetet teremt, hiszen a kistérségi társulások normatívái is csökkennek.
A Fidesz 50 milliárd forintot kíván átcsoportosítani az egészségbiztosítási alap gyógyító- és megelőző kasszájába - fejtette ki Horváth Zsolt (Fidesz). Elmondta: a Fidesz az átcsoportosításból 30 milliárd forintot a közegészségügyben dolgozók béreire fordítana, vagyis a reálbércsökkenés megakadályozására és a 13. havi bérek kifizetésére.
Herényi Károly (MDF) kifejtette: a büdzsé úgy, ahogy van, rossz, de az előzőek is rosszak voltak, a költségvetési törvényt azonban el kell fogadni, mert az ország nem maradhat anélkül - tette hozzá. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az MDF nem fogja megszavazni a törvényjavaslatot.
Horn Gábor hangsúlyozta: Keller László pontosan tudja, hogy 2010-ben semmilyen reformot nem fog végrehajtani a kormányzat, hiszen választási év lesz. Úgy vélte, a pénzügyminiszter felrúgta a normális működés szabályait.
A Jutadombnál harcolt katonahősökről, a Kenedi-bizottság jelentéséről, a máriapócsi kegyhelyről, a hátrányos helyzetű fiatalok sportolási lehetőségeiről, valamint az egységes agrártámogatási rendszerről beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben.
Simicskó István arról beszélt, hogy egy nemzetközi pénzügyi spekulációs folyamat indult el a világban. Nem olyan országot kell építeni, ahol a fiatalok azt látják, hogy a hazug, a gátlástalan győz - jelentette ki. Szólt a máriapócsi kegyhelyről is, amelyet – mint mondta –nemzeti kegyhellyé kellene nyilvánítani.
Jakab István (Fidesz) az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvényről beszélt. Szerinte az agrártermelők több mint ötven százaléka ellenezte a törvény elfogadását. Hangsúlyozta: nem véletlen, hogy az államfő is normakontrollra küldte a jogszabályt az Alkotmánybíróságnak. Az ellenzéki képviselő szerint az új támogatási rendszer alkalmazására semmi sem kényszeríti az országot, és arra nincs is kellő mértékben felkészülve. Úgy vélte, a kormánynak tudomásul kell vennie, hogy ez a törvény ma nem időszerű.
Mécs Imre (MSZP) a Jutadombnál harcolt katonahősökről beszélt. Mint kiemelte, szombaton volt ötven éve, hogy a kisfogházban hét katonát kivégeztek, mert a pesterzsébeti Jutadombon az országba betörő szovjet csapatokkal felvették a harcot a törvényes magyar kormány felhatalmazásával.
Gulyás József (SZDSZ) az elmúlt rendszerben a nem jogállami szervként működő állambiztonsági szolgálat által produkált iratokról beszélt. Emlékeztetett arra, hogy a Kenedi János vezette iratvizsgáló bizottság csaknem két hónapja adta át jelentését a kormánynak, és azóta nem történt semmi. Mint kiemelte, a jelentésből látszik, hogy a magyar közvélemény megvezetése a rendszerváltást követően sem ért véget. A liberális képviselő közölte: az SZDSZ kezdeményezi, hogy a kormány a lehető leggyorsabban döntsön az évtizedekre titkosított, mágnesszalagokon őrzött információk feltárásáról.
Forrás: MTI
