Varga Mihály megerősítette, hogy a kormány az idénre várt, igen magas 3,2 százalékos növekedés után, 2015-re - konzervatív becsléssel – 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, 2,4 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánnyal és a stabilitási törvény szerinti, 75,4 százalékos év végi GDP-arányos államadóssággal számol.

A kabinet továbbra is elkötelezett amellett, hogy a költségvetési hiányt 3 százalék alatt tartsa - hangsúlyozta a miniszter.

A kormány számításai szerint mintegy 260 ezerrel többen dolgoznak majd mint a válság előtt, ezzel összhangban pedig a munkanélküliségi ráta várhatóan 8 százalék alá csökken. Varga Mihály elmondta, hogy a magyar gazdaságnak egyre kiegyensúlyozottabb lesz a szerkezete, mivel a nettó export mellett a belső kereslet is erősödik, köszönhetően a háztartások fogyasztása 2,6 százalékos bővülésének.

Kitért arra is, hogy a fogyasztás élénkülése mellett a magyar gazdaság növekedését a beruházási aktivitás további erősödése is támogatja. Az idei év kiugró teljesítménye után a bruttó állóeszköz-beruházások további, több mint 4 százalékos növekedése várható a 2015-re.

A gazdasági növekedést az alacsony inflációs környezet is támogatja: 2015-ben az élénkülő belföldi keresletből fakadóan az ideinél magasabb, de továbbra is mérsékelt, 1,8 százalékos ütemmel számol a kormány – ismertette a tárcavezető.

Varga Mihály kiemelte: a családok, az emberek támogatása azt jelenti, hogy tovább csökkennek a megélhetési költségek és ezzel párhuzamosan a családok többet költhetnek. Ezt a bérek és nyugdíjak reálértékének megőrzésével, a munkahelyek számának emelkedésével, az igénybe vehető kedvezmények bővítésével, az alacsony inflációnak köszönhetően a reálbérek emelkedésével, valamint a bankok elszámoltatásával érik el – fejtette ki.

A miniszter szerint meg kell őrizni a gazdasági növekedés 2014-ben elért kedvező lendületét jövőre is. Ezért továbbra is fennmarad a vállalkozásokat segítő adó- és szabályozási környezet, a beruházások és az export támogatása.

A vállalkozások jövőre még több támogatásra számíthatnak, és segíti őket a kormány adópolitikája is – folytatta. 2011-től 19-ről 10 százalékra csökkentette a kormány a társasági adót 500 millió forintos adóalapig. „Kitűzött célunk, hogy ez az adó még ebben a ciklusban egykulcsos legyen” –emelte ki Varga Mihály.
Kijelentette: a gazdasági növekedést segíti az is, hogy jövőre elindul minden idők egyik legnagyobb gazdaságfejlesztése Magyarországon: az európai uniós forrásokból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék (GDP) 7,5 százalékát költi a központi költségvetés 2015-ben.

Varga Mihály kiemelte, a 2014-2020 fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában: 7 év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik Magyarországra, ami a szükséges hazai társfinanszírozással együtt mintegy 12 ezer milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években.

Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 2014-2020-as ciklusban; ezzel a mutatóval Magyarország a második helyen áll Európában – hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter.

Hozzátette, hogy a fejlesztési, beruházási támogatások 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, ami a 2015-ös költségvetési tervezetben is tükröződik.

Varga Mihály szólt arról is, hogy marad a családi adórendszerben történő adózás, 2016-tól fokozatosan a kétszeresére emelkedik a két gyermeket nevelő szülők kedvezménye, fennmarad a gyed-extra és adókedvezménnyel támogatják az első házasságkötéseket. Ezeken a jogcímeken 2015-ben összesen mintegy 240 milliárd forint maradhat a családoknál.

„Változatlanul célunk, hogy az emberek kikerüljenek az adósságcsapdából, ezért továbbra is kiemelten kezeljük a devizahitelesek ügyét” – jelezte Varga Mihály. Mint mondta, a bankok elszámoltatásával csökkennek a törlesztőrészletek, ezzel is javul a családok anyagi helyzete. Becsléseik szerint az elszámoltatásnak köszönhetően 1100 milliárd forint jár vissza a magyar családoknak, a törlesztőrészletek 25-30 százalékkal csökkennek, emellett az adósság tőkerésze is ötödével csökken – emelte ki a miniszter.

Hozzáfűzte, hogy életbe lép a fair bankokról szóló törvény is, és január közepétől egészen az év végéig zajlik majd a devizahitelekkel kapcsolatos elszámoltatás, így tovább csökkennek a lakossági terhek. Ennek megfelelően a 2015. évi költségvetés a banki elszámoltatás költségvetése is – húzta alá a miniszter.

Varga Mihály hangsúlyozta, hogy 2015-ben fennmarad a rezsicsökkentés: jövőre már végig a csökkentett árak lesznek érvényben, így mintegy 30 milliárd forinttal nő a családok rendelkezésére álló jövedelem.

Szólt arról is, hogy a kormány 2015. július 1-jétől új otthonteremtési támogatást vezet be, valamint 2015-ben is folytatódnak a közszolgálati dolgozók megbecsülése érdekében tett intézkedések.

A kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására is. A nyugdíjak 2015-ben az infláció mértékével nőnek, megőrzik reálértéküket. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közmű-szolgáltatási rendszer elindításával kívánja megőrizni – ismertette Varga Mihály.

Varga Mihály elmondta: a segély helyett munkát elvnek megfelelően a kormány azt szeretné elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ezért a 2015. év prioritása a Start munkaprogram folytatása, fokozatos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015. második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt ebben a programban. Erre az idei évinél 35 milliárddal többet, 270 milliárd forintot biztosít a költségvetés – ismertette.

A miniszter kiemelte, hogy folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a Munkahelyvédelmi Akció is. Újdonság viszont az, hogy ennek keretében jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár a teljes adókedvezmény.

A foglalkoztatás bővülése egyben kiadáscsökkentés is, hiszen az állam kevesebbet költ a segélyekre és a jövedelempótló támogatásokra. kevesebbet segélyre, mert többet akarunk jövedelemben visszaadni az embereknek – hangsúlyozta Varga Mihály. 

Az európai uniós forrásokkal kapcsolatban a tárcavezető elmondta, hogy a központi költségvetésben megjelenő tételek mellett továbbra is közel 390 milliárd forint közvetlen agrártámogatás érkezik Magyarországra. Ezek elszámolása és felhasználása a költségvetésben nem szerepel, mivel ezekhez a támogatásokhoz többségében nem kapcsolódik nemzeti társfinanszírozási kötelezettség.

„Magyarország nettó pozícióját vizsgálva továbbra is kijelentjük, hogy hazánk egyértelmű haszonélvezője az uniós tagságnak. 296 milliárd forint a befizetési kötelezettségünk, ami a költségvetésben megjelenő 1720 milliárd forint uniós bevételnek csupán 17 százaléka” – mutatott rá Varga Mihály.

Szólt arról is, hogy az Országvédelmi Alap előirányzata jövőre is 60 milliárd forint, ami az előre nem látható kockázatok kivédését szolgálja. Törvényi garancia van arra, hogy ezt a tartalékot csak úgy lehet felhasználni, ha az nem veszélyezteti a hiánycél tartását. Mindezen felül a költségvetésben 100 milliárd forintos tartalék szolgálja a rendkívüli kormányzati intézkedések végrehajtását. Varga Mihály hozzáfűzte, hogy 60 milliárd forint céltartalék áll rendelkezésre a központi költségvetési szervek – kiemelten az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó intézmények – pénzügyi problémáinak, tartozásállománnyal összefüggő gazdálkodási nehézségeinek kezelésére.

Összességében a költségvetési fejezetek a 2015. évben 2907,2 milliárd forint bevétellel, valamint 7018,6 milliárd forint kiadással számolhatnak – közölte.

A helyi önkormányzatok központi finanszírozására rátérve hangsúlyozta, hogy az jövőre is az ellátandó feladatokhoz kötődik. 2015-től érezhetően több forrás jut a gyermekellátási intézményekre, és kiemelten támogatja a kormány az óvodaépítést és az óvodai kapacitásbővítést célzó beruházásokat, amihez a központi költségvetés, 2,5 milliárd forint támogatást ad. 

Varga Mihály kifejtette: fontos változás, hogy az alacsony gazdasági potenciállal, így alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések kiegészítő forrást kapnak. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben terheli a beszámítás.

Az önkormányzatok mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2015-ben, amiből a központi költségvetés több mint 690 milliárd forint támogatást nyújt. Ezenkívül a településeket megilleti a gépjárműadó 40 százaléka is. Az adósság átvállalásnak köszönhetően ez lesz az első év, amikor az önkormányzatok tiszta lappal indulnak, és nem kell a tartozások visszafizetésére költeniük - hívta fel a figyelmet a nemzetgazdasági miniszter. 

Varga Mihály elmondta azt is, hogy mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind pedig az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetésénél a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltak.

A miniszter kitért arra is, hogy kölcsönös együttműködésén alapuló munkakapcsolat alakult ki a Költségvetési Tanács, az Állami Számvevőszék és a kormány között a jövő évi költségvetési törvénytervezet értékelése kapcsán. 

A tanács hitelesnek és végrehajthatónak tartotta a törvényjavaslat-tervezetet, de javasolta a rendelkezésre álló tartalékösszegek megemelését; ennek a kormány eleget is tett. A számvevőszék számos pozitív megállapítást tett a költségvetési törvényjavaslatra, és csak néhány pontban fogalmazott meg kifogásokat – mondta Varga Mihály, 

Domokos László, az ÁSZ elnöke a jövő évi költségvetésről szóló javaslat parlamenti vitájában azt mondta, a számvevőszék a büdzsé kiadásainak 82,7 százalékát, bevételeinek pedig 88,9 százalékát ellenőrizte. Az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38 százalékát megalapozottnak, 6,58 százalékát részben megalapozottnak és 0,04 százalékát nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9 százaléka megalapozott, 26,9 százaléka részben megalapozott és 1,2 százaléka nem megalapozott – ismertette a tényadatokat.

A számvevőszék elnöke az Országgyűlésben beszélt arról is, hogy a javaslat szerint az államadósság-mutató a 2014-es 76,3 százalékról jövőre 75,4 százalékra csökken, és ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének alaptörvényi kötelezettsége teljesül.

A Költségvetési Tanácsnak (KT) nincsenek alapvető ellenvetései a költségvetési törvényjavaslat hitelességére és végrehajthatóságára nézve – jelentette ki Kovács Árpád, a KT elnöke az Országgyűlésben.

Kovács Árpád expozéjában kifejtette: a bemutatott makrogazdasági pályát illetően arra a következtetésre jutottak, hogy a tervezés alapjául vett makrogazdasági célok, ezen belül a 2,5 százalékos növekedés a kedvező külső és belső feltételek fennmaradása esetén elérhetőek.

A KT értékelése szerint a gazdaság fejlődése jövőre valószínűsíthetően valamelyest lassul, az erős 2014. évi bázishoz képest – a kedvező feltételek fennmaradása mellett is – már nehéz hasonló teljesítményt elérni.

A tanács véleményében azt is megfogalmazta: a költségvetés főbb adó- és járulékbevételei döntő többségükben reálisak.

+

A jövő évi költségvetésnek köszönhetően több pénz marad a dolgozó családoknál

Rogán Antal frakcióvezető, a kormánypárt vezérszónoka a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat általános vitájában szerdán az Országgyűlésben azt mondta, a jövő évi büdzsé támogatja a családalapítás előtt álló ifjú házasokat, és továbbra is kiemelten támogatja a gyermeket nevelő családokat. Ez a költségvetés tovább folytatja azt a gyakorlatot, hogy munkához juttatja azokat az embereket, akik dolgozni szeretnének – tette hozzá Rogán Antal. Kijelentette, jövőre is marad a rezsicsökkentés és a gyermekek után járó adókedvezmények.

A kormánypárti politikus elmondta, át fogják tekinteni a segélyezés rendszerét, mert véget kell vetni a segélyekkel való visszaélés időszakának Magyarországon.

Az MSZP ismét bevitte az EU-s zászlót az ülésterembe, de a házvezetés kivitette

Az MSZP-s Heringes Anita és Bangóné Borbély Ildikó újra európai uniós zászlót vitt az ülésterembe, de azt a házvezetés ismét kivitette. A törtéteket a szocialista Mesterházy Attila lefényképezte, mire Jakab István levezető elnök közölte: az ülésteremben tilos a fényképezés.

Jól megtervezett és reális alapon áll a javaslat

A KDNP vezérszónoka jól megtervezett, reális alapon álló javaslatként jellemezte a 2015-ös költségvetési előterjesztést.

Hargitai János szerint a javaslat jól illeszkedik abba a költségvetési gondolkodásba, amit a kormány 2010 óta képvisel. Értéknek nevezte, hogy a költségvetés őrzi a családi adókedvezmények rendszerét, ösztönzi a gyermekvállalást.

A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartotta azt is, hogy az egyes ágazati bérnövekedések és a devizahiteleseket érintő intézkedések miatt megtakarítások keletkeznek a családoknál, ami várakozásai szerint a fogyasztás növekedésében is megmutatkozik majd.

Jobbik: a 2015-ös egy gyarmati helyzetben lévő ország költségvetése

A Jobbik szerint a 2015-ös egy gyarmati országban lévő, abban tartott ország költségvetése, ahol nő az adóteher, csökken az oktatásra szánt pénz, az otthonteremtési lehetőségek sem változnak.

Volner János, a párt képviselője vezérszónoki felszólalásában azt hangsúlyozta: egy költségvetés fő célja, hogy hozzájáruljon a közjó növekedéséhez, és fenntarthatóan növekedjen a gazdaság, de a 2015-ös büdzsé ezek egyikének sem felel meg.

LMP: a büdzsé bebetonozza a megszorításokat

Az LMP szerint jövőre folytatódik a társadalom kettészakadása, a 2015-ös költségvetés bebetonozza az eddigi megszorításokat.
Schmuck Erzsébet, a párt vezérszónoka azt mondta, az idei büdzsé éppen olyan, amilyen az elmúlt négy év volt: „az országot szétszakító neoliberális gazdaságpolitika és az újfeudalizmus-építés kusza keveréke”.

Szelényi Zsuzsanna a kormány oktatáspolitikáját bírálta

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt színeiben politizáló független képviselő azt mondta, a jövő évi a lecsúszó családok költségvetése, 2015 újra az adóemelések éve lesz, és bármit is mond a kormány, jövőre egészségügyre, családi és szociális támogatásokra kevesebb pénz jut, mint tavaly.

Nemzetiségi szószóló: növeljék a nemzetiségi önkormányzatok költségvetését!

Fuzik János, a Magyarországi nemzetiségek bizottsága elnöke, szlovák nemzetiségi szószóló a 13 országos nemzetiségi önkormányzat forrásairól azt mondta: büdzséjük lényegében 2008 óta változatlan, mint ha megállt volna fölöttük az idő, holott az intézményrendszerük jelentősen gyarapodott.

Fidesz: a kormány elkötelezett a növekedés ösztönzése mellett

Szűcs Lajos (Fidesz) azt mondta, olyan költségvetést készítenek, amelyik nem bukik meg az első napon, miközben megfelelően rugalmas arra az esetre, ha egy nem várt fordulat következne be. A politikus leszögezte, hogy a kormány és a Fidesz is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a növekedés ösztönzése mellett.

Az önkormányzatok életében fontos volt 2014, mert a kormány megváltotta az adósságterhüket, így 2015-nek adósság nélkül indulhatnak neki - folytatta. Jövőre több mint 2500 milliárd forinttal gazdálkodhatnak, amelyhez a központi költségvetés 690,5 milliárd forintot biztosít - tette hozzá.

MSZP: jelentős a lemaradás a régióhoz képest

Tóth Csaba (MSZP) arról beszélt, hogy a benyújtott büdzsé általános indoklásának bevezetése olyan, mint egy győzelmi kiáltvány. Ezzel szemben a kormány 2010 óta tartó rossz gazdaságpolitikája miatt jelentős a lemaradás a régiós országokhoz képest, az államháztartási egyensúly javulása csak látszólagos – mondta. 

A hiányt azóta csak az „újabbnál újabb megszorítások” miatt lehet szinten tartani, a szegénység nőtt, Magyarország nemzetközi megítélése egyre rosszabb – közölte. Arra is kitért, hogy jövőre új adókat vezetnek be, reálértéken tovább esnek az egészségügyi kiadások, a családi és a szociális támogatások 68 milliárd forinttal csökkennek majd. 

Segély helyett munkát kívánunk adni az embereknek

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára Gúr Nándor (MSZP) „hazugságáradatára” kívánt reagálni. Emlékeztetett a kormány 2010 után megfogalmazott céljára, hogy segély helyett munkát adjanak az embereknek. A közfoglalkoztatás forrásainak bővítése több tízezer ember bevonását teszi lehetővé – hangsúlyozta, célnak nevezve, hogy 2018-ra mindenkinek legyen munkája.     

Emlékeztetett: a szocialista kormányok idején távozott több tízezer hivatásos rendőr, akik negyvenes éveik elején mehettek nyugdíjba. Célnak nevezte a közbiztonság erősítését.     

Felszólalását folyamatos bekiabálások zavarták meg.

Már a versenyszféra teremt állásokat

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára szintén foglalkoztatáspolitikai kérdésekre válaszolt. Mint mondta, amíg a versenyszféra nem volt képes a válság miatt a kívánt foglalkoztatás-bővítésre, addig az állam teremtett munkahelyeket. Hozzátette ugyanakkor, hogy 2013 második felétől az új munkahelyek döntő többségét már a versenyszféra hozta létre.   

Közölte azt is: teljes munkaidőben 3,9 millióan, míg részmunkaidőben 300 ezren dolgoznak, utóbbiak száma folyamatosan csökken.     

A Nemzeti Foglalkoztatási Alap forrásait kifogásoló felszólalásokra válaszul arra hívta fel a figyelmet, hogy az összes uniós forrás mintegy 60 százaléka gazdaságfejlesztési célokat szolgál, és mintegy 1200 milliárd forint jut munkahelyteremtésre.   

Hangsúlyozta azt is: az ipar számos szakképzett embert keres, ugyanakkor mindenkinek a képességeinek megfelelően kell szakmát választania.

Fidesz: a nemzetiségek számára fedezetet nyújt a büdzsé   

Vas Imre (Fidesz) szerint a nemzetiségi szakterület előirányzatai forrásul szolgálnak annak elősegítéséhez, hogy jogaikat és érdekeiket érvényesíthessék. Különösen anyanyelvük használatához, történelmi, tárgyi emlékeik ápolásához, rendezvények szervezéséhez nyújt fedezetet a büdzsé akár normatív támogatásokkal, akár pályázati forrásokon keresztül - hangzott el.   

A civil szektor erősödéséhez is hozzájárul a büdzsé a Nemzeti Együttműködési Alap előirányzata 2 milliárd forinttal emelkedik.

Jobbik: szűkül az önkormányzatok mozgástere

Hegedűs Lorántné (Jobbik) szerint újra meg kell tanulni értelmezni a kettős beszédet, mert amikor a kormány az önkormányzatok mozgásterének bővüléséről beszél, szerinte valójában szűkülésről van szó. Példaként hozta, hogy a jövedelempótló támogatások rendszerének átalakítása, a szociális segélyeket érintő változások, valamint a lakásfenntartási támogatás megszüntetése 450 millió forint kiesést jelent a területen, ami nem pótolható. Értékelése szerint ezek rettenetes szociális feszültséget szítanak, a kormány pedig minden felelősséget az önkormányzatok nyakába varr.   

A Fidesz szerint ügyfélközpontú az igazságszolgáltatás

Vitányi István (Fidesz) méltatta, hogy az igazságszolgáltatás megteremtette a bankok elszámoltatásának jogalapját. Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria elnökének éves beszámolójára utalva jelezte: a kijelölt stratégiai célok mentén végezték tevékenységüket, egyebek mellett csökkent az egy éven túli ügyek száma, javult az időszerűség, a befejezések száma meghaladta az érkezésekét.   

A kormánypárti politikus elismerően szólt arról, hogy emelkedett az igazságszolgáltatás beruházásaira fordítható összeg, így számos törvényszék épülete megújul. Elégedettségének adott hangot amiatt is, hogy a debreceni járásbíróság méltó körülmények közé kerül több más igazságszolgáltatási intézmény és a jogi képzés szomszédságába.

Fidesz: több forrás jut az agráriumnak   

A fideszes Farkas Sándor a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés ágazatáról azt mondta, mindkettőbe több forrás jut 2015-ben, mint a korábbi években. Megjegyezte, hogy míg 2002-környékén reménykedtek a 400 milliárdos büdzsében, addig most 600 milliárd állhat rendelkezésre, ezzel a plusz forrással számtalan problémát meg tudnak oldani és az agrárexporthoz is hozzá tud járulni.   

Kitért még arra, hogy az ágazati középfokú szakoktatásnak nyújtott támogatás összege is emelkedik, folytatódik a tanyafejlesztési program és kiemelte a parlagfű elleni küzdelmet, az állattenyésztés támogatását. Utóbbival kapcsolatban azt mondta, olyan fajtákkal, génállománnyal, technológiával rendelkeznek, hogy kereskedelmi problémákra nem kell számítani. Közölte továbbá, gondolkodnak a szarvasmarha- és juhágazatban az 5 százalékos áfa bevezetésén.