Jó volt végre megélni, hogy miközben Magyarországot egyre-másra minősítik le különböző nemzetközi szervezetek pénzügyi, gazdasági és kormányzati teljesítményünk hanyatlása miatt, ezúttal büszkén húzhattuk ki magunkat az elismerések hallatán. Még a kormánypárti padsorokban üldögélők is megtapsolták.
Idestova öt éve, hogy az Európai Unió tagjai lettünk, ez év tavaszán európai parlamenti választásokra készülünk, nem beszélve számos nemzetközi szervezetbeli tagságunkról, két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatainkról, amely utóbbiak Szent István királyunk óta meghatározó befolyással bírtak Magyarország történelmére. A Tisztelt Ház falai között mégis igen kevés szó esik róluk. Ennek persze örülhetünk annyiban, de csak annyiban, hogy a nemzetközi témák viszonylagos hiánya azt jelzi: nem állunk súlyos konfliktusban a nagyvilággal. Kritikával kell illetnünk ezt az állapotot, tekintve hogy Nemzetközi kapcsolataink a Kárpát-medencében és azon túl jóval nagyobb közfigyelmet érdemelnének, véli, vélte dr. Hoffmann Rózsa. Szólt is érte, hogy ezt – a Kereszténydemokrata Néppárt programjában szereplő - hiányt legalább némiképp pótolta. Felszólalásának aktualitását az adta, hogy az elmúlt héten lezárult a rendkívül sikeresnek minősített a Frankofón Parlamenti Közgyűlés Európai Régiójának elnöki találkozóját.
A Frankofón parlamenti kapcsolatok hazai elnökeként, teljesítve tisztségéből adódódó kötelességét tájékoztatta a Tisztelt Házat és az ország polgárait. Magyar ember ugyanis erről korábban, keveset, vagy semmit sem hallott. A kormány sem többet…
– A frankofón mozgalom Afrikából indult el, azzal a céllal, hogy nemzetek feletti keretet teremtsen a francia nyelvet beszélő országok együttműködésének. Mára több mint 50 tagot számlál négy kontinensről a társult országokkal és a megfigyelőkkel együtt. A kapcsolatok két szinten épülnek: a kormányok és a parlamentek szintjén. Magyarország a rendszerváltoztatást követően igen hamar, 1993-ban csatlakozott a mozgalomhoz, sokáig csak a parlamentjén keresztül. A kormány csak tíz évvel később követte a palamentünket, és aktivitásukról semmit sem tudunk. A magyar Országgyűlés tehát 16 éve lett megfigyelő, majd társult tagja a Frankofón Parlamenti Közgyűlésnek, (francia rövidítése szerint APF). Erre a jubileumra emlékezve hirdette meg házelnök asszony (Szili Katalin) a 2008-as évet frankofón parlamenti évnek.
– Mit jelentenek nekünk magyaroknak e kapcsolatok? A frankofónia világosan meghatározott értékek mellett kötelezte el magát, melyek a következők:
+ A nyelvi és kulturális sokszínűség őrzése és védelme a globalizáció körülményei között,
+ a különböző kultúrák közötti párbeszéd erősítése,
+ a béke fenntartása,
+ a demokrácia kiszélesítése,
+ az emberi jogok mellett történő kiállás mindennemű elnyomással szemben.
+ A közgyűléseken és a bizottságokban az említetteken kívül olyan témákat is tárgyaltunk, mint például
+ a nyelvoktatás, kitüntetetten a francia nyelvoktatás,
+ az ifjúság helyzete,
+ a migráció hatása az egyes társadalmakra,
+ demográfiai problémák és az öregedés kérdései,
+ a nők jogai, részvételük a közéletben.
Körbenézett Hoffmann Rózsa a Tisztelt Ház üres padsorain. Nem egészen reményt vesztve: – A felsorolt értékek – amelyekkel mint kereszténydemokrata politikus és mint a magyar országgyűlés tagja magam is azonosulok – egyértelműen bizonyítják a szervezetben való részvételünk fontosságát. Akkor is, ha Magyarországon – akárcsak Kelet- és Közép-Európa többi tárult országában – a frankofóniát nem nevezhetjük meghatározó politikai örökségnek, sokkal inkább szabadon választott kulturális hagyománynak, amely kitüntetett szerepet játszott az elmúlt évszázadokban a demokrácia, a szabadság és a nemzeti függetlenség eszméinek erősítésében. Nagy íróinknak, költőinknek, festőművészeinknek, zeneművészeinknek és tudósainknak a franciák világához fűződő közismerten szoros kapcsolatai, s e kapcsolatok nemzeti közkinccsé vált gyümölcsei arra figyelmeztetnek bennünket ma is, hogy az egyoldalú orientáció nem lehet helyes út a magyarság előtt. A kötelezővé tett angol tanítás helyett például a sokszínűség megőrzése érdekében kellene erőfeszítéseket tenni, mint ahogyan azt több frankofón országban (pl. Svájcban, Belgiumban vagy a nálunk alig ismert Macedóniában ) teszik.
– Örömteli kötelességem még megemlíteni, hogy a múlt heti frankofón európai elnöki találkozó rendkívüli sikerrel zárult. Mintegy harminc európai vendégünk nemcsak Budapest szépségétől volt lenyűgözve, hanem igen magasra értékelte mind a konferencia megszervezését, mind a megbeszélések tartalmi színvonalát. Jó volt végre megélni, hogy miközben Magyarországot egyre-másra minősítik le különböző nemzetközi szervezetek pénzügyi, gazdasági és kormányzati teljesítményünk hanyatlása miatt, ezúttal büszkén húzhattuk ki magunkat az elismerések hallatán. Köszönet illeti ezért a munkában részt vett képviselőtársaimat.
+
Egészen ritka pillanat következett. Még a kormánypárti padsorokban üldögélők – karmester távollétében – is gyéren megtapsolták...
Bartha Szabó József
