Megszokott dolog, hogy az Országgyűlés ülésein a kormánypárti oldalon is születnek kérdések és interpellációk. Hangjukat - eltérően az ellenzékétől -nem a szidalom, sokkal inkább az aggodalom hatja át. Most a legutóbbi KDNP-s interpellációkat ismertetjük.

Anya, apa, gyerekek: európai polgári kezdeményezés a házasság és a család védelmében!

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (KDNP): - A 2012. január 1-jén hatályba lépett új Alaptörvény preambuluma rögzíti, idézem: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet.” Az Alaptörvény L. cikke külön is kiemeli, hogy „Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.” Valóban, a család társadalmunk alapegysége, az a gerinc, ami ha erős, akkor ennek erejéből további közösségek épülnek, és végül is maga a nemzet az, ami az erős családok összességéből kirajzolódik. Az Európai Unióban időről időre olyan újabb közösségi jogszabályok kerülnek elfogadásra, amelyek utalást tesznek a házasságra és a családra. Azonban egyre inkább megfigyelhető az eltérés ezen házasság- és családdefiníciók és a nemzeti meghatározások között.

- Az Európai Bizottsághoz 2015. október 15-én nyújtották be, majd az december 11-én regisztrálták, az apa, anya, gyerekek - házasság és családvédő európai polgári kezdeményezést, amelynek célja, hogy az Európai Unió jogszabályaiban olyan házasság- és családdefiníciót használjanak, amivel minden tagállam egyetért. A házasság egy férfi és egy nő szövetsége, és a család házasságon és/vagy leszármazáson alapul. Ezek azok a minden tagállam által elfogadott definíciók, amelyeket a kezdeményezésen keresztül az uniós állampolgárok is támogathatnak. A kezdeményezés tiszteletben tartja az EU alapjogi chartájának 9. cikkét, amely a házasság és a család definícióját a tagállamok hatáskörébe utalja.

- Az európai polgári kezdeményezésekről szóló EU-rendelet szerint 12 hónap áll a szervezők rendelkezésére legalább 1 millió aláírás összegyűjtésére, legalább 7 uniós tagállamban. Az aláírásgyűjtés 2017. április 3-án ér véget. Magyarországnak és Európának egyaránt nagy szüksége van arra, hogy erős családok alkossák a nemzetet, illetve az európai nemzeteket. Különösen igaz ez a mai időkben, amikor Európában erodálódik a család intézménye, és egyben az európai kultúrától idegen népcsoportok áramlanak kontinensünkre, ahol a család erős köteléket jelent. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat:

- Mit tesz a kormány a családok védelmének érdekében?

- Hogyan tudja erősíteni a család fontosságának gondolatát Európában?

***

Dr. RÉTVÁRI BENCE (az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, KDNP): - Képviselő Úr! Azok az európai politikusok, akik hisznek az európai emberekben, az európai emberek jövőjében, teljesítményében, azok a családpolitikában látják a demográfiai helyzetből való kilábalás útját Európán belül. Akik pedig nem hisznek benne, azok a betelepítésben, bevándorlásban, emberek szervezett beszállításában látják Európa jövőjét.

- Mi azok közé tartozunk, akik hisznek az európai emberekben, éppen ezért inkább támogatjuk a családpolitikai intézkedéseket, mintsem az eléggé magas költséggel járó európai betelepítéseket, amit itthon elsősorban a baloldal hangoztat. Az Alaptörvény L. cikke is rögzíti, hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Pontosan öt esztendővel ezelőtt írta alá a köztársasági elnök az Alaptörvénynek ezt a szövegét.

- Leszögezi még az Alaptörvény, hogy az élet is védelmet élvez, és ez a védelem a fogantatástól kezdve illeti meg a magzati életet is. Nemcsak az Alaptörvény, de a családok védelméről szóló sarkalatos törvényünk is egyértelműen fogalmaz, idézem: „A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása, a társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés.” - így fogalmaz a családok védelméről szóló sarkalatos törvény. Amikor Magyarországnak vagy a kormánypártoknak nemzetközi téren kellett bizonyítani ebbéli elkötelezettségüket, természetesen meg is tettük. Sőt, tavaly novemberben, európai demográfiai fórumot rendeztünk itt Budapesten. 16 országból érkeztek demográfusok, politikusok, szakemberek, családügyi szervezetek vezetői, és együtt vitattuk meg, hogyan lehet pozitív demográfiai fordulatot elérni itt, Európában, és milyen problémákkal küszködik több ország, és milyen megoldásokat találtak az országok többségében. Tehát nem pusztán deklarálni szerettük volna a családok iránti elkötelezettségünket, nemcsak Magyarországon belül szeretnénk törvényeket hozni ezzel kapcsolatban, de szeretnénk európai, sőt világszinten is a demográfiai pozitív intézkedéseknek, az európai családpolitikának is motorjává válni.

- Természetesen, ha bármikor azt tapasztaljuk, hogy az Európai Unión belül családellenes vagy a család alapvető értékeit tagadó vagy relativizáló előterjesztések vannak, akkor azokat Magyarország nem tudja elfogadni. Vannak olyan európai döntések, amelyek nem igényelnek konszenzust, ha a többi állam, ha úgy dönt, akkor le tudja szavazni a magyar álláspontot, de ahol egyhangú szavazásra van szükség, ott Magyarország sokszor Lengyelországgal vagy Máltával, vagy más országokkal közösen az Alaptörvényből fakadó kötelezettségét teljesíti. Tette ezt pár hónappal ezelőtt is, amikor a Bizottság által a tanácsnak benyújtott list of action, akciólistával kapcsolatban fejtette ki elutasítóálláspontját, nem egyedül.

- Amit pedig az országon belül tenni tudtunk, azt 2010 óta megtettük. Elég visszagondolni a 2011 óta bevezetett családi típusú adórendszerre, amelynek 2014-ben olyan nagy mértékű kiterjesztését valósítottuk meg a járulékokra, amelyek, mondjuk, egy háromgyermekes család esetében még nagyobb támogatást, még nagyobb ott hagyott jövedelemrészt jelentenek, mint az eredeti családi adókedvezmény bevezetése. Beszélhetünk itt az ingyenes gyermekétkeztetésről vagy a felmenő rendszerben ingyenessé váló tankönyvekről is, amelyek azért fontosak, mert nem pusztán szociális támogatásként tekintünk rájuk, hanem ezek már családtámogatások. Az állam vállalja, hogy aki gyermeket vállal, annak a gyermek étkeztetésével vagy a tankönyvköltségével az állam is hozzájárul a nevelés költségeihez.

***

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ: - Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy a magyar társadalom jelentős többsége családbarát és gyermekbarát országot, nemzetet szeretne Magyarországon. Azt gondolom, hogy a társadalmi és nemzeti célnak jelentős eszközrendszere a kormányzati programok megvalósítása kormányzati eszközökkel. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy jelentős mértékben befolyásolhatja és kell befolyásolnia a közbeszédnek és annak a lelki, szellemi közegnek, amely körülveszi Magyarországon a családokat, és nyilvánvaló az is, hogy ezt a közhangulatot, ezt a közbeszédet nem lehet értékmentes és értékközömbös gondolkodással elérni, csak értékközpontú gondolkodással. Mi ezt szolgáljuk, és ezt szeretnénk Magyarországon megvalósítanai. 

Van-e lehetősége a kormánynak az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésére? 

FÖLDI LÁSZLÓ országgyűlési képviselő (KDNP): - A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény és annak végrehajtására kiadott miniszteri rendelet rendelkezései az elemikár-események által a termesztett növényekben okozott károkat kompenzálják. Így a kárenyhítő juttatás az elemikár-esemény által okozott 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, illetve üzemi szinten a 15 százalékot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést kompenzálhatja. 2015-től már az üvegházi és fóliás termesztéssel foglalkozó mezőgazdasági termelők is tagjai lehetnek a 2012-ben megreformált, kárenyhítési rendszernek.

- Az utóbbi idők szélsőséges időjárásának köszönhetően megnövekedett az esetenkénti hirtelen lezúduló csapadék mennyisége. Különösen nagy gondot okoz, amikor jég formájában jön és óriási pusztításokat okoz. Megelőzése érdekében Baranyában, Tolnában és Somogyban már 1991-ben összefogtak az üzemek és jégeső-elhárítást alkalmaznak. Talajgenerátor segítségével ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe, amely anyag magához vonzza a vizet, megakadályozva a nagyobb jégdarabok képződését. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása alapján 2014-ben 1 forintos ráfordítással 32 forintnyi termelési értéket sikerült ilyen módon megmenteni. Kérdezem:

- A magyar mezőgazdaság versenyképességének megőrzése érdekében, illetve az agrárkárenyhítés mellett a megelőzésre is fókuszálva van-e lehetősége a kormánynak arra, hogy akár anyagilag vagy más egyéb módon az országos jégeső-elhárító rendszer kiépítését támogassa?

***

CZERVÁN GYÖRGY földművelősügyi minisztériumi államtitkár: - A földünket érintő klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek különösen érzékenyen érintik a mezőgazdaságot. Mára az agrárkárenyhítés és a mezőgazdasági biztosításidíj-támogatás mellett egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre is, amelynél a jégesőkárok megelőzése biztosíthatja az egyik legnagyobb hozzáadott értéket az agrárágazat és a társadalom számára.

- Jégeső az országon belül bárhol előfordulhat, de hatékony jégeső-elhárítási rendszer eddig csak kevés területen épült ki. Az FM kiemelt figyelmet fordít a jégeső-elhárítás országos rendszerré történő fejlesztésére, és az új vidékfejlesztési program forrásai is lehetőséget teremthetnek az országos jégeső-elhárítási rendszer kiépítésére. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vállalta az országos talajgenerátoros jégeső-elhárítási rendszer közeljövőben történő kialakítását és annak működtetését, amelyhez egyébként az FM minden szakmai és a működtetéshez szükséges minden anyagi támogatást megad. A tervek szerint az ország öt régióba történő beosztásával öt diszpécserközpont kialakítására kerülne sor. A Dél-Magyarországon működtetett talajgenerátorok integrálásával és az újonnan beszerzett eszközökkel létrejöhet a mintegy ezer talajgenerátorral működő országos rendszer.

Az országos jégeső-elhárítás működtetése következtében azzal kalkulálunk, hogy a termelői károk mintegy 40-70 százalékkal fognak csökkenni a jövőben.

***

FÖLDI LÁSZLÓ: - A  mi vidékünkön is egyre többen vesznek földet és fognak bele mind a növénytermesztésbe, mind pedig az állattenyésztésbe. Az új gazdáknak - de a régieknek is természetesen - nagyon lényeges, hogy azokat az elemi károkat, amelyek eddig komoly veszélyt jelentettek a megélhetésükre, a kormány támogassa. Bízom benne, hogy a következő években ez a rendszer kiépül, és valóban meg tudjuk akadályozni azokat az elemi károkat, amelyeket a jég okozhat a magyar mezőgazdaságnak.

***

CZERVÁN GYÖRGY: - Képviselő Úr! Ahogy az előbb említettem, mintegy 40-70 százalékos jégkárcsökkenéssel kalkulálunk az új rendszer kiépítésével. Egyébként a kárenyhítési alap továbbra is működni fog, az idei év után várhatóan mintegy 23 milliárd forint áll majd a kárenyhítési alapban rendelkezésre a különböző természeti károkra, elemi károkra, így például a múlt hét csütörtöki tavaszi fagykárokra is. Egyébként a tervezett jégkárelhárítási rendszer további nagyon fontos eleme, hogy az országos bevezetése kapcsán a működtetése nem fogja terhelni a gazdálkodókat, azt a kárenyhítési alapból tervezzük majd finanszírozni, viszont mindenképpen szeretnénk ösztönözni a termelőket arra, hogy önkéntes alapon járuljanak hozzá ennek a rendszernek a működtetéséhez.