A vasárnapi megismételt választásokról, az oktatás finanszírozásáról, a kitiltási ügyről és a devizahitelek forintosításáról is szó volt napirend előtt az Országgyűlés hétfői ülésén. Harrach Péter a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára és az ahhoz vezető eseményekre emlékezett. Rétvári Bence úgy válaszolt: egyetlen fal sem maradhat örökké állva, amely elválaszt népeket és rab nemzeteket egymástól.
kdnp.hu
Forrás: MTI
Nem lenne banktitok a pártoknak adott egyes hitelek részletei
Törvénymódosítással venné ki a banktitok hatálya alól a Fidesz a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a frakcióval rendelkező pártok által állami kezességvállalással irodavásárlásra felvett hitelek részleteit, így azok is megismerhetők lennének. Szűcs Lajos (Fidesz) törvényismertetőjében elmondta, az állami segítség melletti hitelfelvételre a 2007-es vagyontörvény adott lehetőséget. A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) ezt kihasználva vett fel 415 millió forint hitelt, amelyet nem fizettek ki, majd felmondták a kölcsönszerződést. A módosítással most ez a szerződés is nyilvános lehet – mondta.
Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára támogatta a javaslatot, mondván, hogy a kormány elkötelezte magát a pártfinanszírozás átláthatóbbá tétele mellett.
Tóth Bertalan (MSZP) azt mondta, minden olyan javaslatot támogatnak, amely a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának növelését eredményezi. Feltette azonban a kérdést: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter miért önálló képviselői indítványként nyújtotta azt be, miért szűkítették 2014 júliusában az MFB-nél a kikérhető adatok körét és miért nem akarják a többi közügyet – így a Civil Összefogás Fórum – gazdálkodását is átláthatóvá tenni.
Szilágyi György (Jobbik) elmondása szerint a javaslatnak szimbolikus jelentősége van, még akkor is, ha megkésett. Hozzátette: ha egy ember nem tudja fizetni a hitelét, akkor megalázó procedúrának teszik ki, az SZDSZ-szel viszont másfél évet vártak a szerződés felmondásával, azóta négy év telt el és semmi nem történt.
Az LMP-s Schmuck Erzsébet arról beszélt, hogy ha az SZDSZ székházvásárlással kapcsolatos ügyét akarják „éltetni", akkor tegyék, de a javaslat túlmutat önmagán. Feltette a kérdést, hogyan fordulhat elő, hogy egy állami pénzintézet banktitokként kezel hitelt.
Az általános vitát lezárták.
Módosult az Európai Műholdas Távközlési Szervezet egyezménye
Módosították az Európai Műholdas Távközlési Szervezet egyezményét, ezért azt törvényben kell kihirdetni. Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára jelezte: nemzetközi kötelezettségnek tesznek eleget, és egyben segítik a kis- és középvállalkozásokat abban, hogy hatékonyabban használják a kapacitásokat.
Bánki Erik (Fidesz) jelezte: az adminisztratív terhek csökkentése miatt változott meg az egyezmény, amelynek kihirdetését támogatja. Staudt Gábor (Jobbik) és Velez Árpád (MSZP) szintén támogatták a kihirdetést, de mindketten azt kérdezték, hogy miért csak most, 12 évvel az egyezmény módosítása után kerül erre sor.
Az általános vitát lezárták.
Napirend után szegénységről, népesedésről, elvándorlásról
Napirend utáni felszólalásra hat képviselő jelentkezett. Lukács László György (Jobbik) egy OECD-felmérést idézve azt mondta, a jólétet tekintve az ország a legutolsó lett, frakciótársa, Ander Balázs ezt követően Somogy megye népesedési problémáiról beszélt. Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a kivándorlás témáját érintette felszólalásában, Velez Árpád (MSZP) pedig a fűtéskorszerűsítési munkák leállása miatt emelkedett szóra. Demeter Márta (MSZP) arra kérte felszólalásában Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy mentse fel Vida Ildikót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökét és Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert. Végül Magyar Zoltán (Jobbik) a magyar bor presztízsét negatívan befolyásoló lépésekről ejtett szót.
Jakab István levezető elnök ezt követően lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.
Vita az önkormányzati törvénymódosításokról
Az előterjesztő kormánypárti képviselők közül László Tamás (Fidesz) ismertette az önkormányzati törvény azon módosítási javaslatát, amely négyötödös többséghez kötné a Fővárosi Közgyűlés feloszlatását, a főpolgármesteri vétójogot pedig jelentősen erősítenék: Budapest vezetője egy ügyben tetszőleges számú alkalommal kezdeményezhetne ismételt eljárást.
A kormánypárti politikusok javaslata alapján ezt követően nem lenne összeférhetetlen, ha egy polgármesteri hivatal vagy közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét más településen önkormányzati képviselővé választják.
Kikötnék továbbá, hogy a megyei önkormányzatok székhelye csak a megyeszékhelyen lehet, emellett megteremtenék annak lehetőségét is, hogy a helyhatóságok az önkormányzati adóknál adókedvezmény vagy -mentesség megállapításával támogathassák helyben az alapkutatást, alkalmazott vagy kísérleti kutatást.
A vitában fideszes képviselők, Vas Imre és Balla Mihály a változtatások mellett érveltek, míg az ellenzéki frakciók elfogadhatatlannak nevezték a változtatásokat.
Balla Mihály egyebek mellett kiemelte, a főpolgármester javasolt vétójoga egy, a polgármestereknél már létező joggyakorlat, amelyet most a budapesti önkormányzatra is kiterjesztenek. Közölte, a megyei önkormányzat székhelye Nógrád megyében változhat Salgótarjánról Balassagyarmatra. A kormánypárti politikus szerint ezt alapvetően a történelmi igazságtétel indokolja, és a változtatást helyi szocialista és jobbikos képviselők is támogatták.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP vezérszónoka ezzel szemben úgy vélte, a főpolgármester korlátlan vétójoga kiüresíti a közgyűlést és „biodíszletté" változtatja a fővárosi képviselőket. A fővárosnak újabb „bukdácsoló" változtatások helyett világos és átgondolt jövőképre lenne szüksége, ám ilyennel a Fidesz láthatóan nem rendelkezik – fogalmazott.
A szintén szocialista Bárándy Gergely ezt követően azt kérdezte a kormányoldaltól, milyen személyek miatt kell már mindössze néhány héttel az önkormányzati választás után változtatni az összeférhetetlenségi szabályokon?
A Jobbik padsoraiból Hegedűs Lorántné az önkormányzati rendszer megcsúfolásának nevezte a változtatásokat, Szilágyi György szerint pedig a Fővárosi Önkormányzat feloszlatásának szigorítását a kerületi önkormányzatok, kormányoldal által tervezett megszüntetése indokolja. Frakciótársuk, Apáti István pedig azt mondta, a Fidesz „kétharmados arroganciával" módosítja a Nógrád megyei közgyűlés székhelyét.
Schiffer András, az LMP-frakcióvezetője szintén elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz a választások után azonnal módosítja a főpolgármester hatáskörét. Budapest 1990 óta működésképtelen a rossz kompromisszumok miatt és ezen csak egy alapjaiban új fővárosi önkormányzati rendszer kialakítása segíthetne – mondta.
A vitát az ülést vezető Jakab István lezárta.
Kérdések
Fidesz: mikorra várható a Miskolc és Kassa közötti autópálya?
A fideszes Hörcsik Richárd felidézte: a magyar és a szlovák külügyminiszter közösen jelentette be, hogy megépül a Miskolc és Kassa közötti autópálya, az M3-ast meghosszabbítják a határig. Erre a régió régóta vár, és mivel európai tranzitútról van szó, nemzetközi fontosságú a beruházás – mondta. A kormánypárti politikus az autópálya elkészülésének időpontjáról érdeklődött.
Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára arról számolt be, hogy a 2014 és 2020 közötti uniós ciklusban 21 közút, két gyorsforgalmi út, két híd és egy teherkompkikötő épül. A Miskolc és Kassa közötti autópályát a kormány kiemelten kezeli, és négy ütemben valósítják meg. A megvalósíthatósági tanulmányok elkészültek, a beruházás az időjárás függvényében az év végén vagy jövő év elején elkezdődhet és 2015 végére fejeződhet be.
Interpellációk
MSZP: kevesebb jut a középfokú oktatásra
Kunhalmi Ágnes (MSZP) szerint a számok nem hazudnak, és a költségvetési javaslat alapján 24 százalékkal csökken a középfokú oktatásra jutó összeg. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára cáfolta, hogy csökken a költségvetésben a középfokú oktatásra fordítható összeg. Kifejtette: idén 196, jövőre 209 milliárd forintot fordítanak e célra. Matematikai rejtélynek nevezte, hogy ha 13 milliárddal többet költenek, hogyan dekódolják úgy, hogy 24 százalékos a csökkenés. Azok hazudnak, akik felszólalnak az MSZP nevében és ezeket a hazugságokat állítják - mondta, és kijelentette: a szakképzés megerősítésével senkit nem akarnak a gimnáziumi képzéstől eltántorítani. Nincs más helyzet a felsőoktatásban sem, itt 7 milliárddal, 143 milliárd forintra nő a keret, és óriási forrásbővülésre számítanak a társasági adókedvezmény változásaiból – mondta.
A Jobbik az uniós tagságról
Szilágyi György (Jobbik) szerint az uniós tagság a magyar emberek és vállalkozások szempontjából aránytalanul sok negatív következménnyel jár. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: nem nélkülözhetők azok a felzárkóztató források, támogatások, amelyek érkeznek, s ha kivonnák a korábbi és jövőbeni forrásokat, volna miért aggódnia minden parlamenti képviselőnek.
KDNP: mikorra várható a Klebelsberg ösztöndíj-pályázatok elbírálása?
Hoffmann Rózsa a Klebelsberg képzési ösztöndíjról szólva kiemelte: a változások egyik sikeres eleme az ösztöndíj, amelynek célja a hiánytanári szakok betöltése. Értékelése szerint az ösztöndíj hozzájárult a tanári pályára jelentkezők számának növekedéséhez, és helyeselte az új pályázat meghirdetését. A bírálati szempontok egyszerűsödtek, a természettudományos szakok nagyobb hangsúlyt kaptak, és a második félév végén megvizsgálják az ösztöndíjat elnyertek eredményét. Javasolta, fontolják meg, határon túli és egyházi iskolákban dolgozókra ki lehet-e terjeszteni a juttatást. Azt kérdezte: hány pályázat érkezett, hogy halad az elbírálás, mikorra várható döntés és szerződéskötés?
Rétvári Bence kiemelte: az ösztöndíjjal nagyon fontos problémát igyekeznek orvosolni, nemcsak arra kellett törekedni, hogy az életpálya bevezetésével a bér nőjön, hanem bizonyos hiányterületeken további ösztönzőre volt szükség. Közlése szerint míg 2013-14-ben 1336-ból 1301, idén 1947-ből 1618 diákot vettek fel pedagógus képzésre. Idén a tavalyi 529-el szemben 570 kérelem érkezett az ösztöndíjra. A pályázatokat elbírálásra jövő héten terjesztik a miniszter elé, és kiderül heteken belül, hányan nyerték el a 25, 50, 75 ezer forintos juttatást. A nyerteseket várhatóan december elején értesítik. A képviselő a választ elfogadta.
Fodor Gábor az Apollo gumigyárról
Fodor Gábor független országgyűlési képviselő az indiai Apollo Tyres cég gyöngyöshalászi gumigyárának felépítését firtatta. Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára azt mondta: 2008 óta hat év telt el, és a technológia amit a gyártás során alkalmazni kívánnak, jelentősen változott. Lényegesen modernebb üzem jön létre, és közel ezer embernek teremtenek munkalehetőséget egy olyan térségben, amely Magyarország fejlesztendő területei közé tartozik – hangoztatta. Jelezte: a környezetvédelmi szempontokat vizsgálni fogja az engedély megadásakor az illetékes hatóság.
MSZP: mikor mentik fel a NAV elnökét?
Tóth Bertalan (MSZP) arról kérdezte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) képviselőjét, hogy Varga Mihály miniszter mikor tesz javaslatot az Egyesült Államok által beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikónak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökének felmentésére. Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára válaszában úgy fogalmazott: nem tisztességes eljárás bizonyítékok, konkrét korrupciós vádak ismerete nélkül meghurcolni valakit, márpedig a beutazási tilalom ügyében az amerikai hatóság eljárása nem volt nyilvános. Kiemelte, hogy Vida Ildikó hivatalos ügyben beléphet az Egyesült Államokba.
A Jobbik az ebola elleni óvintézkedésekről kérdezte a kormányt
Sneider Tamás (Jobbik) azt kérdezte a kormánytól, képes-e az ebola rohamos terjedésével járó egészségügyi krízishelyzet kezelésére. Válaszában Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt mondta: Magyarországra nézve az ebola továbbra is nagyon alacsony kockázatot jelent szerencsére. Hangsúlyozta: a magyar hatóságok felkészültek arra az eshetőségre, ha egy Magyarországra tartó ember korábban elkapta a fertőzést, és betegen érkezne ide.
LMP: valami nem stimmel a NAV háza táján
Sallai R. Benedek (LMP) interpellációjában azt mondta: Magyarországon jelenleg az a látszat, hogy az ellenőrző hatóságok nem üldözik elég hatékonyan a korrupt csalókat és a velük összejátszó hivatalnokokat. Válaszában Tállai András NGM-államtitkár azt válaszolta, hogy a kormány igenis küzd, mégpedig eredményesen, a korrupció ellen.
A Fidesz a családok támogatásáról érdeklődött
Selmeczi Gabriella (Fidesz) arról kérdezte a kormány képviselőjét, hogy milyen családtámogatási intézkedések várhatók a jövőben. Felidézte, hogy az adórendszer átalakításának köszönhetően 2013-ban csaknem 185 milliárd forinttal több jövedelem maradt mintegy 950 ezer családnál. Megjegyezte, az idei évtől már a társadalombiztosítási járulékból is levonható az adókedvezmény. Fontos intézkedés volt a gyed extra is – tette hozzá.
Rétvári Bence Emmi-államtitkár reagálásában kifejtette: a 2015-ös költségvetési törvényjavaslatban jóval több forrást biztosítanak családtámogatásra, mint korábban. A tervezett intézkedések között említette a friss házasok adókedvezményét, a második gyermek utáni családi adókedvezmény megemelését, valamint a családok otthonteremtési kedvezményét, azaz a szocpol kiterjesztését.
Napirend előtti felszólalások
Jobbik: hiteles, új erővel megállítható a kétharmados ámokfutás
Vona Gábor (Jobbik) pártja vasárnapi választási sikereire hívta fel a figyelmet. Úgy fogalmazott: széles összefogással, hiteles, új erővel megállítható a kétharmados ámokfutás, arrogancia. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára az ózdi és recski eredményekről szólva gratulált a megválasztott polgármestereknek és a Jobbiknak, hogy „megtalálta az MSZP rasszista szavazóit".
Az MSZP az oktatáspolitikát bírálta
Hiller István (MSZP) visszautasította a szocialista szavazókkal kapcsolatos állítást. Az oktatásról szólva közölte: a kormány csak szűkíti az ahhoz való hozzáférés lehetőségét. Szerinte a kabinet célja, hogy kevesebb egyetemista legyen, mert úgy gondolják, hogy „akkor kevesebb embert látnak a József Nádor téren". Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint Hiller István valótlan vádakkal illette a kormányt. Szólt kabinteje intézkedéseiről, így a diákhitel kamatának csökkentéséről és a tankönyvek ingyenessé tételéről. Kijelentette: a felsőoktatás finanszírozásakor számos, szerinte a szocialisták hibás döntései miatt előállít kiadásokra kell költeni, ezek között említette a PPP-beruházásokat.
A KDNP a berlini fal leomlására emlékezett
Harrach Péter a berlini fal leomlásának 25. évfordulójára emlékezett. Felidézte az ahhoz vezető eseményeket, és szólt az előzmények magyar vonatkozásairól, a többi közt a Páneurópai piknikről. Beszélt a többi közt Apor Vilmos boldoggá avatásáról, majd úgy összegzett: november 9-ében olyan események kapcsolódnak össze, amelyek a kommunizmus bukásának szimbólumává váltak.
Rétvári Bence úgy válaszolt: egyetlen fal sem maradhat örökké állva, amely elválaszt népeket és rab nemzeteket egymástól. Ronald Reagan amerikai és Margaret Thatcher brit vezető, valamint II. János Pál pápa érdemeit is kiemelte a szocializmus bukásával kapcsolatban. Hogy ők egyszerre lehettek fontos pozícióban, megteremtette a németeknek és a magyaroknak is a teljes szabadság lehetőségét – fogalmazott, felelevenítve Antall József, Orbán Viktor, Lech Walesa vagy Václav Havel szerepét is.
LMP: a tudás alapú társadalom leépítése zajlik
Ikotity István (LMP) szerint újabb lendületet vett a munka alapú társadalom erőltetett felépítése, a tudás alapú társadalom rovására. Szólt a tankötelezettség korhatárának csökkentéséről, a közismereti tárgyak „minimalizálásáról", de bírálatként fogalmazta meg azt is, hogy több százmilliárd forintot vontak ki az oktatási rendszerből. Rétvári Bence úgy felelt: amit a képviselő kritikával illetett, arra mind többet költ a jövő évi büdzsé az ideinél. Ezek közé sorolta a középfokú és a felsőfokú oktatást egyaránt, utóbbira – mondta – 7 milliárd forinttal jut több forrás. Még idén négyezer új óvodai férőhely jön létre, és az iskolákat fenntartó Klik 50 milliárd forinttal több forrást kap – ismertette.
Fidesz: Vida Ildikó nem hallott konkrétumokat
Rogán Antal (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy Vida Ildikó hétfőn találkozót kért az amerikai ügyvivőtől, hogy megtudja, miért vádolják korrupcióval, ám konkrétumokat nem közöltek vele. A frakcióvezető kijelentette, az amerikai ügyvivő „a szavahihetetlenség problémájába keveredett". Úgy ítélte meg: azért nem mondanak konkrétumokat, mert nincsenek ilyenek. Rogán Antal hangsúlyozta: itt az ideje, hogy az Egyesült Államok olyan nagykövetet küldjön Magyarországra, aki kellő súllyal és megalapozottsággal képviseli országa érdekeit. A bankok elszámoltatásáról, a devizahitelek forintosításáról szólva történelmi súlyúnak nevezte az Országgyűlés döntéseit.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára azt mondta: jövőre, ha az egyén is úgy akarja, megszűnik a devizahitel Magyarországon. Ezt nemzetgazdasági érdeknek nevezte. Emlékeztetett a Kúria azon döntésére, amely szerint a hitelt felvevőnek kell az árfolyamrés kockázatát viselnie, hozzátéve: ettől is megóvja a forintosítás az ügyfelet.
