A törvényjavaslatok részletes és általános vitája részeként hétfőn este a képviselők a közigazgatási hivatalok jogállásáról, és a lakáshitelesek megsegítéséről is vitatkoztak a Parlamentben.

Ódor Ferenc (Fidesz) szerint a kormány önkormányzati törvényt módosító javaslata a regionalizációt erősíti, amivel a Fidesz nem ért egyet. Az ellenzéki képviselő szerint a megyei közigazgatási hivatalok visszaállítására van szükség.

Hargitai János (KDNP) a rendszerváltás óta tapasztalt legnagyobb alkotmányos skandalumnak nevezte azt, hogy jelenleg nem működik törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett. A KDNP-s képviselő kifogásolta továbbá, hogy Varga Zoltán expozéjában a regionális közigazgatási hivatalok jogosultságára anyagi érveket hozott fel. Hargitai János szerint elfogadhatatlan az alkotmányosságot szembeállítani a költséghatékonysággal.

Az új polgári törvénykönyv mellett az Országgyűlés hétfőn elfogadta az afganisztáni misszió időtartamának meghosszabbításáról szóló kormánydöntés beszámolóját, valamint a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavalyi beszámolóját.

Az Országgyűlés 191 igen, 168 nem szavazattal és négy tartózkodás mellett fogadta el az új polgári törvénykönyvet (Ptk.). Az új magánjogi kódex alapvető elve az egyén autonómiájának, méltóságának, a magántulajdonnak és a szerződéses szabadságnak a tisztelete, a versenyképesség, az egyenlő felek egyenlő jogai és a gyengébbek fokozott védelme.

Simicskó István felszólalásában úgy fogalmazott: 2003-ban a Fidesz segítségével, az alkotmány módosításával a mindenkori kormány hatáskörébe rendelték a honvédelemmel kapcsolatos bizonyos döntéseket, de az alkotmánymódosítás formaivá vált. Közölte: nem időszakról, hanem egy döntésről ad a kormány tájékoztatást, erről pedig nem kellene szavazni. Úgy tudom értelmezni, hogy a felelősséget szeretnék megosztani – tette hozzá. A politikus elmondta: fontosnak tartják, hogy az afganisztáni szerepvállalás kiteljesedjen, és fontosnak tartják a szövetséget is, de szerinte nem látszik a kormány részéről az elgondolás, hogy mit terveznek Afganisztánban. A szerepvállalás meghosszabbításáról szóló javaslatot a KDNP támogatni fogja – zárta felszólalását Simicskó István.

A szőlő- és bortúltermelési válság következményeiről, eltűnt fiatalkorúakról, Grúzia magyar nevéről, szárnyvonalak megszüntetéséről, a lisztérzékenységben szenvedőkről, valamint a mozgásukban korlátozott személyek új parkolási igazolványáról beszéltek a képviselők hétfőn a kérdések között a parlamentben.

A kis- és közepes vállalkozások adminisztratív terheiről, a civil szervezeteknek juttatott támogatásokról esett szó többek között azonnali kérdések és válaszok órájában hétfőn az Országgyűlésben.

Medgyasszay László azt tudakolta, mire használja fel a kormány a 4-es metróra szánt, de a szabálytalanságok miatt nem elérhető 229 millió eurós támogatást. Mint mondta, ezt a forrást Magyarország felhasználhatja más közlekedési beruházásokra. Szerinte több kisrégió közútjait rendbe lehetne ebből a pénzből tenni. Oszkó Péter pénzügyminiszter azt mondta, még nincs döntés arról, hogy a fennmaradó keretet mire használják fel, és a döntést nem is fogják elhamarkodni. Emlékeztetett arra, hogy az egymilliárd eurós támogatási keretből a 4-es metróra 800 milliónyit fordítottak.
   
Nagy Kálmán (az egészségügyi miniszterhez fordulva azt mondta, hogy ma Magyarországon a leukémiás gyermekek 50-90 százalékát meg lehet gyógyítani a kór típusától függően. A visszaeső gyermekek kezelésénél pedig akár további ötven százalékos teljes gyógyulást el lehet érni, de ezeket a kezeléseket az OEP már nem finanszírozza.

Székely Tamás válaszában azt mondta, hogy egyelőre nem szeretne válaszolni, mert a kérdés hátterét nem ismeri pontosan, ezért azt kérte, hogy a képviselővel személyesen egyeztethessen arról.

A Nyugdíjbiztosítási Alap több milliárd forintos hiányáról, a hitelek törlesztő részleteinek csökkentéséről, a felsőoktatási információs rendszerről, valamint a Moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet épületének értékesítéséről beszéltek képviselők hétfőn a parlamentben, az interpellációk között.

A legfőbb ügyészhez fordul a Fidesz a Magyarországi Leader Közhasznú Egyesületnek kiutalt 500 millió forintos támogatás ügyében – mondta Font Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő hétfőn a parlamentben az agrárminiszterhez intézett interpellációjában. Csak nem azért lett ilyen fontos ez a szervezet, mert Kazár településen ugyanazon címen jegyezték be Ficsor Ádám korábbi titokminiszter révén Balegyenes nevű munkacsoportot? – kérdezte a minisztert.

Hoffmann Rózsa azt mondta: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint az oktatási Minisztérium nem készítette el a felsőoktatás rendszeres fejlesztési terveit. Hozzátette: a jelentés szerint a 730 millió forint központi költségvetési támogatással létrehozott felsőoktatási információs rendszer használhatósága erősen korlátozott, működése pedig nem tekinthető eredményesnek. Felhívta a figyelmet arra is: míg 2008-ban a felsőoktatási intézményekben folyó képzésre 231,1 milliárd forint költségvetési támogatás jutott, addig ez az összeg 2009-ben 21,5 milliárd forinttal csökkent.

Az interpelláció teljes szövege:

Tisztelt Miniszter Úr!

A parlament tavaszi ülésszakának utolsó napjaiban jutott a képviselők kezébe az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. júniusában keltezett jelentése a felsőoktatási törvény végrehajtásának ellenőrzéséről. A nyári szünetben volt alkalmunk tanulmányozni és bizony megdöbbenni. Az ÁSZ-jelentés megállapításai ugyanis olyan súlyosak, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt elengedhetetlennek tartja szólni róluk a tisztelt ház falai között. Mivel Miniszter Úr pontosan ismeri a dokumentum tartalmát, és az interpellációkra kiszabott idő rendkívül rövid, ezért csak néhányat idézek közülük.

„A 2005. évi törvényi szabályozást nem előzte meg átfogó (…): felsőoktatási stratégia elkészítése (…), az 0KM a stratégiai célkitűzések hiányában nem készítette el a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveit(…), a módosításokat nem alapozták meg hatástanulmányokkal”;

A 730 millió Ft központi költségvetési támogatással létrehozott felsőoktatási információs rendszer (FIR) törvényességi ellenőrzési feladatainak ellátásáról az ágazati miniszter nem gondoskodott, a FIR használhatósága erősen korlátozott, működése nem tekinthető eredményesnek;

Míg „a felsőoktatási intézményekben folyó képzésre az 0KM fejezetben 2008-ban 231,1 Mrd Ft költségvetési támogatást fordítottak (…), az előirányzati összeg 2009-ben 209,6 Mrd Ft-ra – 21,5 milliárddal – csökkent”, – és folytathatnám az oktatásirányításra nézve lesújtó kritikai megállapításokat. Ehelyett inkább kérdezem:

Tisztelt Miniszter Úr!

Nem felelőtlenség-e vagy éppen dilettantizmus anélkül irányítani a magyar társadalom egyik legfontosabb alrendszerét, hogy megelőzőleg átfogó és közmegegyezésen alapuló stratégia készült volna? Hiszen még egy kisvállalkozás sikeres vezetéséhez is elengedhetetlen a stratégiaalkotás. H

Hogyan tud elszámolni ön és csapata a lelkiismeretével?

Hogyan lehet háromnegyed milliárdos nagyrendszert létrehozni az ellenőrzés mellőzésével?

Megint csak hová lett a kormányzati felelősség?

Miért ámítják önök Magyarország népét a tudásalapú társadalom illúziójával, amikor a felsőoktatásra költött kiadások a GDP 1 százalékát tették csak ki, szemben az EU 1,2  százalékos átlagával?

Milyen konzekvenciákat vont le miniszter úr az ÁSZ jelentésből?

+

Arató Gergely oktatási államtitkár úgy válaszolt: az ÁSZ jelentései mindig iránymutatást jelentenek a kormányzat számára. Kiemelte: van egy alapvető stratégiai dokumentum a felsőoktatásban, mégpedig a bolognai nyilatkozat.
Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a képviselők többsége azonban igen.

Zombor Gábor (Fidesz) közölte: az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint több mint 67,5 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2008-as évet a Nyugdíjbiztosítási Alap. Feltette a kérdést: honnak és miből pótolták a nyugdíjalap ekkora hiányát?
Herczog László szociális miniszter azt mondta: a nyugdíjalap 2008. évi többletkiadásának meghatározó tényezője a májusi és novemberi kiegészítő nyugdíjemelés volt.

Révész Máriusz (Fidesz) az elmúlt időszak nagy vihart kiváltó állami fizetéseiről kérdezte a miniszterelnököt. Példaként hozta fel Antal Attilát, a BKV korábbi vezetőjét, akit a Vértes Volán élére nevezték ki, Csillag István korábbi gazdasági minisztert, akit az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító igazgatósági elnökévé neveztek ki 51 milliós éves jövedelemmel. Kitért arra is, hogy Hunvald György (MSZP), erzsébetvárosi polgármestert letartóztatták, de még a börtönben is nagyobb jövedelme van közpénzből, mint nyolc, munkáját tisztességgel végző tűzoltónak.

Csampa Zsolt (Fidesz) a honvédelmi tárca vezetőjének az ÁSZ-jelentésben megfogalmazott kritikákat idézve azt mondta, 206,4 millió forintot használtak fel szabálytalanul a tárcánál.

A vállalkozásokat védő magatartási kódex kidolgozásának szükségességéről, a romák integrációjáról, az egészségügy finanszírozásáról és a munkanélküliségről volt szó napirend előtt hétfőn a parlamentben.

A kereszténydemokrata Nagy Kálmán a kormányzat egészségügyi politikáját bírálva azt mondta: a kabinet hibás finanszírozási gyakorlatot folytat, szétverték a kórházakat és a rendelőintézeteket, csak a pénz érdekli őket, ami veszélybe sodorta az egészségügyi ellátást Magyarországon. Szerinte a kormánynak és a kormánypárti képviselőknek is vissza kellene adniuk a mandátumukat.
 
Czomba Sándor (Fidesz) szerint a kormány munkahely-megőrzési tevékenysége zsákutca. A kabinetnek valódi munkahelymegőrzésre és teremtésre kellene fordítania az energiáit, mert amit ez ügyben tesz, például az Út a munkához program alkalmatlan a probléma megoldásához.

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén támogatta a sukorói beruházással kapcsolatos kormányzati felelősség feltárását célzó parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. A javaslat szerint a vizsgálatnak különösen a földcserékkel, az ingatlanok értékével, illetve azok feltűnően nagy különbségével, a pályázattal, továbbá a King’s City kiemelt beruházássá minősítésével kapcsolatos kérdésekre kell választ keresnie.