• Párt
  • Történelem
  • Parlamenti Frakció
  • Fővárosi Frakció

Országgyűlési tudósításNapló

Érthetetlen kapkodás

Megkezdődött a büntető jogszabályok módosítására vonatkozó törvényjavaslat általános vitája a parlamentben kedden; a javaslat többek között az összbüntetésnek, a fogvatartottak nyilatkozattételének, az ideiglenes kényszergyógykezelésnek a szabályait, továbbá a kettős házasság bűncselekményének a bejegyzett élettársi kapcsolattal való kiegészítését, valamint a gyűlöletbeszédről szóló indítványokat tartalmazza. Az ellenzék szerint a beterjesztett javaslatok több ponton alkotmányossági aggályokat vetnek fel.

Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára elmondta: a módosítás célja, hogy a büntetőtörvényeket hozzáigazítsák a már bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, és segítse a jogalkalmazásban felmerülő értelmezési problémákat. A kettős házasság bűncselekménye kapcsán például figyelembe kell venni, hogy a bejegyzett élettárs a házastárssal azonos jogállású. Így ha a javaslat hatályba lép jövő év elején, akkor a bejegyzett élettársi kapcsolattal is megvalósítható ez a bűncselekmény.

Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője, az Emberi jogi bizottság alelnöke szerint ebben a kérdésben be kellett volna várni az Alkotmánybíróság döntését, minthogy a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó törvényi szabályozást korábban többen megtámadták a testület előtt. A bizottság többsége nem támogatta a javaslatot.

A bizottság Teleki László szocialista képviselő által ismertetett kisebbségi véleményében a módosítások elfogadását javasolta.

Bárándy Gergely szocialista vezérszónok frakciója nevében elfogadásra javasolta a technikai jellegű módosításokat, amelyek szükségesek, és egyszerűbbé teszik a jogalkalmazók munkáját.

Balsai István fideszes képviselő és Salamon László, a KDNP vezérszónoka frakciójuk nevében a javaslat elutasítását kérték.

Mindkét ellenzéki honatya kifogásolta a bejegyzett élettársi kapcsolat átvezetését a kettős házasság bűncselekményének tényállásába, egyfelől azért, mert magával a bejegyzett élettársi kapcsolattal nem értenek egyet, másfelől pedig azért, mert a kérdés jelenleg is az Alkotmánybíróság előtt van.

Az úgynevezett gyűlöletbeszéddel szembeni polgári jogi fellépés lehetőségét teremti meg az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat – mondta Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkára.

Az előterjesztés a vallási meggyőződést, a nemzeti, etnikai hovatartozást és a szexuális irányultságot sértő magatartást büntetné – közölte az államtitkár az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájában. Hozzátette: a csoport ellen irányuló megfélemlítő vagy megalázó megnyilvánulás polgári jogi szempontból csak abban az esetben valósíthat meg jogsértést, ha az sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait.

Avarkeszi Dezső kitért arra, hogy az eljárási szabályok nem illeszthetők be a polgári törvénykönyv (Ptk.) anyagi jogi rendelkezései közzé, ezért került a téma önálló törvényben a Ház elé. Megjegyezte: az Országgyűlés előtt levő új Ptk. is tartalmazza a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét, de annak szövege még az Alkotmánybíróság határozata előtt készült, ezért a kormány támogatja annak elhagyását.

Az államtitkár emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés 2007. október végén fogadta el a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést megteremtő Ptk.-módosítást, amelyet Sólyom László köztársasági elnök előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz (AB) küldött. Az AB alkotmányellenesnek minősítette a törvényt, és határozatában iránymutatást adott a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogok egymáshoz való viszonyának megítélését illetően – közölte.

Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka szerint, ha létezik próbaper, akkor ez a javaslat próbatörvény, mert az egyetlen célja, hogy kipróbálják, az Alkotmánybíróság (Ab) megváltoztatta-e korábbi véleményét. Az ellenzéki képviselő azt mondta, hogy a törvényjavaslat részben ugyanazokat a hibákat követi el, mint az a polgáritörvénykönyv-módosítás, amely nemrég elbukott az Alkotmánybíróság előtt. Legfőbb hibaként azt emelte ki, hogy a javaslat a személyiségi jogokat a csoportot ért sérelemmel, az emberi méltóság szempontjait pedig a kisebbségvédelem szempontjaival keveri össze. Hozzátette, hogy az emberi méltóság védelme - csoporthoz tartozásra való tekintet nélkül - mindenkit megillet.

Leszögezte: szükség van a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre, de mint mondta, több jogvédő szervezet és alkotmányjogászok is felhívták a figyelmet arra, hogy a sértetteknek ma is állnak jogi eszközök a rendelkezésükre. Példaként említette, hogy a rasszista beszéd ma is büntetendő. Répássy véleménye szerint a törvényjavaslat valószínűleg ugyanarra a sorsra jut, mint a korábbi próbálkozások, mert ugyanazok a kifogások merülnek fel vele kapcsolatban, mint azokkal, amelyeket alkotmányellenesnek minősítettek.

Szászfalvi László, a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka arról beszélt, hogy a törvényjavaslat már sokadik kísérlet a gyűlöletbeszéd szabályozására. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2004 óta az Alkotmánybíróság minden szabályozási javaslatot alkotmányellenesnek ítélt. A kereszténydemokraták véleménye szerint a jelenlegi javaslat szakmailag nem jelent előrelépést a korábbiakhoz képest, ezért - mint mondta - nem tudják támogatni.

Szászfalvi László leszögezte, hogy a KDNP megítélése szerint a javaslat aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

kdnp.hu

Forrás: MTI, mno.hu

parlament.jpg