Firtl Mátyás elmondta: az ideihez képest 9 milliárddal, több mint 200 milliárd forintra emelkedik a honvédelmi kiadás kerete, a NATO költségvetéséhez pedig csaknem 4 milliárd forinttal járul hozzá a büdzsé. 

A nemzetközi szerepvállalás és a haderőfejlesztés érdekében a büdzsé a szakminiszternek átcsoportosítási jogot biztosít – jelentette ki, jelezve, hogy elindul a fegyveres életpályamodell. A pápai bázisrepülőtér fejlesztéséről szólva közölte: mivel ennek forrásigénye még nincs benne a büdzsében, így a költségvetés keretszámának bővítése várható.

Vargha Tamás, a honvédelmi tárca államtitkár mindezt azzal egészítette ki: 3,7 százalékkal növekszik a honvédelem büdzséje. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata államtitkára azt mondta: mind az oktatásra, mind a gyermekekre több forrás lesz az ideinél. Szólt a pedagógus-béremelésről, a Klebelsberg Kuno Intézményfenntartó Központ (Kiik) rendelkezésére álló források növeléséről, és arról is, hogy a felsőoktatásra 7 milliárddal több jut. Állami támogatásból indul program tornatermek, uszodák építésére, ez azonban évről évre valósul meg – jelentette ki.

A fő kérdés, hogy mennyivel marad több pénz a magyar embereknél

Szászfalvi László arról beszélt, hogy a költségvetési törvény az emberekről, az életkörülményeik javításáról szól.

Józanul, határozottan egyetlen cél lehet, hogy lépésről-lépésre könnyebbé tegyék az életfeltételeket a magyar családok számára. Úgy látta: a legfontosabb kérdés, hogy mennyivel marad több pénz a magyar embereknél.

A KDNP-s politikus kitért arra is, hogy folyamatosan tartják a hiány 3 százalékos alatti mértékét,és a GDP-növekedés tekintetében az EU-ban dobogós helyen állnak.

A kkv-k és családi vállalkozások területén sikerült előrelépni, jelentős gyarapodás tapasztalható a munkahelyek számában, az infláció minimális mértékre csökkent – sorolta.

Az, hogy ez kevés az ellenzéknek válság idején is, természetes, de a karaván mégis jó irányban halad - fogalmazott. Kiemelte: a költségvetés megőrzi a kormányzás elmúlt években elért eredményeit, így 240 milliárd marad a családoknál, megvédik a rezsicsökkentést, amelyek hatására a terhek 20-25 százalékkal csökkentek. Arra számítanak, hogy nőnek a lakossági megtakarítások és a fogyasztás, ami ösztönzi a gazdaság növekedését, s folytatódik a munkahelyvédelmi akcióterv is – jelezte.

Szólt arról: jövőre is értékállóak lesznek a nyugdíjak, és 2 milliárddal nő a civil szervezetek támogatása, a nemzetpolitikával összefüggő költségvetési mozgástér pedig 2,391 milliárddal nő. Rögzítette: támogatják a javaslatot, amit a fentiek mellett azzal is indokolt, hogy abban a család az első helyen áll.

Csúcson a női foglalkoztatás

Rétvári Bence sikeresnek nevezte a munkahelyvédelmi akciótervet, a közmunka-programot és a Start munkaprogramot, amelyek - mint mondta - hozzájárultak a munkahelyek megőrzéséhez, de ahhoz is, hogy a munkanélküliség a bő 11 százalékról 7 százalék körüli értékre csökkenjen. Közölte azt is: mintegy 10 ezerrel több nőnek van állása, mint az elmúlt években.

Nőtt a biztonság 2010-hez képest

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, tételesen meg tudják mondani, hogy hány olyan rendészeti törvény került a parlament elé, amit a Jobbik nem szavazott meg.

Kijelentette, hogy az előző parlamenti ciklus erőfeszítéseinek eredményeként ma nagyobb biztonságban élnek az emberek Magyarországon, mint 2010-ben. Ez pedig a kormány és a parlament erőfeszítéseinek köszönhető, mert olyan hátteret alakítottak ki a rendőrségnél, amelyik stabilizálta a személyi hátteret, megteremtette a költségvetési és a technikai feltételeket. Hangsúlyozta, hogy a rendőrség létszámát 3500 fővel növelték.  

A Fidesz a fogyatékossággal élőkről

Hirt Ferenc (Fidesz) arról beszélt, hogy a paksi atomerőmű bővítésére már 28 milliárd forintot szán a költségvetés.

A mozgáskorlátozottak autóvásárlására 900 millió, a fogyatékossággal élő személyek érdekvédelmi szervezetei és az esélyteremtési programok támogatására 208 millió, az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége számára 136 millió forintot irányoznak elő – sorolta. A Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége 173 millióval, a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége 168 millió forinttal, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 173 millióval szerepel a büdzsében - közölt újabb adatokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a szociális intézményi foglalkoztatás támogatása több mint kétmilliárd, míg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának támogatása közel harmincmilliárd forintos tételként szerepel.

Fidesz: gyűlölet és felelőtlenség vezérli az ellenzéket

Németh Szilárd azt mondta, az ellenzéki felszólalásokat rosszindulat, gyűlölet, irigység és felelőtlenség vezérli. Felidézte a 2002-10 közötti időszakot és kiemelte, 2004-től a szocialista-liberális kormányok alatt egyetlen egyszer sem sikerült teljesíteni az unió elvárását, hogy a költségvetés hiánya 3 százalék alatt legyen. Eközben kiárusították az országot.

A mostani kormány negyedik éve három százalék alatt tudja tartani a hiányt, és jól látható, hogy 2,4 százalékos hiánnyal számolnak jövőre is. Megjegyezte: 2002-ben 56 százalékos volt államadósság szintje, ami 2010-re mintegy 83 százalékra nőtt. Hogy merik kinyitni a szájukat, és bírálni a költségvetést, amely 75,4 százalékos államadóssági szinttel számol? – kérdezte.

Kitért arra is: a világ legnagyobb áfa-csalását 2006-ban követték el, amikor négy hónapra lecsökkentették azt, s a szuperbruttósítás szintén az akkori kormányok ötlete volt. A Fidesz-KDNP szerint ezzel szemben a legfontosabb szempont a közös teherviselés. Szólt arról is: a költségvetés akkor jó, ha a segíti a jövőt felnevelő családok életét. A költségvetésben szereplő családi adópolitika ezt a célt szolgálja – mondta.

Akik a Demszky-korszakban a BKV-tól és fővárosi önkormányzattól nokiás dobozban hordták a pénzt, azok ne szólaljanak meg a közlekedést féltve - jegyezte meg egy másik területre térve.

A sportfejezetről kiemelte:  a Csepel SC a rendszerváltás nagy vesztese volt. Mára ismét közösségi tulajdonba került, az önkormányzat vállalta, hogy 20 évig kizárólag sportcélú fejlesztéseket valósítanak meg az érintett telepeken - mondta és részletezte terveiket.

MSZP: csökkennek az oktatás forrásai

Tukacs István az előző felszólalásra reagálva megjegyezte: már érti, miért bukott el Németh Szilárd a választáson Csepelen.

Az oktatási fejezetről szólva az ellenzéki képviselő azt mondta: a közismereti tárgyaknál a minimálisra csökkentették a szakmát tanulók lehetőségeit, ezzel kifejezve lesújtó ítéletüket róluk. A kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a képzetlen és tanulatlan emberekkel könnyebben lehet bánni - jegyezte meg, és kitért arra is, hogy 60 milliárddal csökkentek a felsőoktatás forrásai az elmúlt években. A kormány nem növeli a forrásokat, hanem konzerválja ezt az állapot - állapította meg az MSZP-s képviselő, aki ezt az állapotot összekapcsolta az elvándorlás jelenségével.

Kitért arra is: élelmiszereknél pótadót vetnek ki, ami meg fogja növelni az árakat.

LMP: sokkal több forrás kellene az oktatásra   

 Ikotity István (LMP) álláspontja szerint a versenyképesség, a fenntartható fejlődés záloga az oktatás. A modern pedagógiai szemléletet, az informatikai újdonságok beemelését szorgalmazta. Felvetette, hogy Magyarországnak 10 éve nem volt oka szégyenkezni, azóta 250 milliárd forintot vontak ki az ágazatból. Az ellenzéki politikus szerint miközben a legtöbb ország a válság alatt növelte oktatási kiadásait, addig a magyar kormányok csak a megszorításban gondolkodtak. Ha ez nem változik, tartósan alacsony pályára áll az oktatási rendszer finanszírozása, egyre távolabb kerül a tudásalapú társadalom - tette hozzá, kiemelve: középtávon másfél-kétszeresére kellene növelni a szféra támogatását.

Emmi: az oktatás nagyobb forráshoz jut az ideinél

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) államtitkára kiemelte: 9,1 milliárd forint fordítható a felsőoktatási struktúraváltásra. A tudáshoz való hozzáférés firtatására válaszul az ingyenes tankönyveket hozta fel, és elmondta azt is: 13 milliárd forinttal jut több a középfokú oktatásra.

Fidesz: a felsőoktatás többlettel számolhat

Vinnai Győző (Fidesz) elmondta, az ideinél 6 milliárddal több, 143 milliárd forint a felsőoktatás támogatása, de a többi közt a struktúraváltásra vagy a kiválósági programra további források állnak rendelkezésre, utóbbira 10 milliárd forint. Hozzátette: 283 milliárd forint az egyetemek és főiskolák saját bevétele. Bírálta, hogy 8,6 milliárd forintot kell a PPP-beruházások finanszírozására költeni.

Rámutatott: a vállalkozások, cégek már támogathatnak főiskolákat, egyetemeket, a társasági adójukhoz nyújtott kedvezményen keresztül.

A politikus a régió legkiválóbb felsőoktatásának megteremtését tűzte célul. Szerinte a költségvetés kijelöli ehhez az utat.

Mezőgazdasági szempontból előnyös a költségvetés

Pócs János (Fidesz) szerint mezőgazdasági szempontból előnyösen alakul a költségvetés, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés is több forráshoz jut, mint idén. Szavai szerint emellett az uniós támogatási összegeket is gazdaságélénkítésre, munkahelyteremtésre kell használni. A mezőgazdaságban például 390 milliárd forint uniós pénzt lehet felhasználni, aminek önrésze is biztosított. A büdzséről szólva méltatta egyebek mellett, hogy nagy hangsúlyt fektet a fiatal gazdák támogatására, elősegítve a generációváltást. A kormánypárti politikus célként jelölte meg a mezőgazdaság és az erdészet versenyképességének javítását, a mikrovállalkozások erősítését, a helyi együttműködési hálózatok támogatását.

Fidesz: takarékos a külügyminisztérium költségvetés  

Csenger-Zalán Zsolt (Fidesz) azt mondta, Magyarország gazdasági és diplomáciai külkapcsolatainak takarékos, de feladatainak ellátását megnyugtatóan biztosító finanszírozását tartalmazza a költségvetés.

Emlékeztetett arra, hogy a kormánystruktúra átalakításával ide került az exportfejlesztés és a beruházás-ösztönzés. A cél az, hogy megnöveljék azon magyar vállalkozások számát, amelyek exportképes terméket állítanak elő - mondta, megjegyezve, jelenleg 2500 ilyen vállalkozás van.

A fideszes politikus azt mondta, az Eximbank jövőre 18 milliárd forintot kap tőkeemelésre, míg a kötött segélyhitelekre további 600 millió forintot biztosítanak.

Beszámolt arról is, hogy új nagykövetség nyílik Mongóliában, Ecuadorban, Malajziában és Nigériában, míg új főkonzulátus nyíltik Vietnamban, Brazíliában és Irakban.

Jobbik: nem áttekinthető a költségvetés

Staudt Gábor szerint a költségvetés áttekinthetőségét nehezítette, hogy csak az idei számok szerepelnek benne, nincs mihez hasonlítani a megjelenő adatokat, ami a hatályos jogszabályoknak sem felel meg. Úgy látta: a kormányzati bürokrácia nagymértékben nőtt az elmúlt években és néhány tárca kivételével ez a tendencia folytatódik. Legkirívóbb példaként a Miniszterelnökséget említette.

Mint mondta, örül a bíróságok plusz egymilliárdos támogatásának, de annak nem, hogy a személyi juttatásoknál mínusz egymilliárd jelenik meg. Reményének adott hangot, hogy a következő büdzsében már szerepel egy állami bírósági végrehajtói rendszer megteremtése is.

A nemzetpolitikáról szólva kiemelte: jóval több forrást lehetett volna beállítani a jelzett 8 milliónál a határon túli műemlékek felújítására.

Jobbik: a munkahelyteremtő beruházásokat kell központba állítani

Bana Tibor (Jobbik) arról beszélt, hogy noha volt elmozdulás az uniós források felhasználásnak gyorsítására, az áttörés elmaradt. Rossz hatékonyságú, kevés értéket hozó beruházások valósultak meg - értékelt, megjegyezve: hatékonyabb, célzottabb felhasználásra van szükség. Kijelentette azt is: a presztízsberuházások helyett a munkahelyteremtőket kell a központba állítani, kiemelt figyelemmel a kkv szektorra. Az ellenzéki képviselő szólt arról is, hogy érdemes áldozni a kutatás-fejlesztésre, de ehhez a vállalkozásoknak kiszámítható környezetre van szükségük.

Fidesz: javulnak a büntetés-végrehajtás feltételei

Vas Imre (Fidesz) felidézte, hogy az elmúlt években jelentős hangsúlyeltolódás volt a közrend, közbiztonság erősítése terén, a jogszabályváltozások hatására pedig nőtt a fogvatartotti létszám. Szólt arról, hogy folytatódhatnak a férőhelyeket növelő beruházások, bővülhet a fogvatartottak foglalkoztatása, a hivatásos állomány munkáját pedig bérfejlesztéssel honorálják.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: az igazságszolgáltatás csak hatékony büntetés-végrehajtással (bv) lehet teljes. 2015 meghatározó lesz a területen az új bv-kódex hatályba lépése, a fejlesztések és az ágazatban dolgozók átlagosan 30 százalékos illetménynövelése miatt - tette hozzá.

Jelentősen emelkedik a közfoglalkoztatás forrása

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára a közfoglalkoztatással kapcsolatban elmondta: idén 183 milliárd forint volt a közfoglalkoztatás előirányzata, jövőre 270 milliárd lesz. Fontosnak ítélte a feltételek megteremtését ahhoz, hogy aki akar, az tudjon dolgozni.

LMP: a kormány nyíltan felmondta társadalmi szolidaritást

Szél Bernadett (LMP) álláspontja szerint a kormány nyíltan felmondta társadalmi szolidaritást, a költségvetési javaslat semmilyen választ nem ad a tömeges elszegényedésre. Kijelentette: a szociális hálót kellene megerősíteni, ehelyett 34 milliárd forintot kivonnak az önkormányzatok azon fejezetéből, amit a szociális kiadások fedezésére lehet fordítani. Emellett több segélyforma megszűnik.

Az ellenzéki politikus bírálta a kormány foglalkoztatáspolitikáját is, a többi közt azt, hogy 2018-ra 400 ezer lehet a közfoglalkoztatottak száma, s ők hivatalosan mind szegénynek számítanak. Sérelmezte, hogy a munkanélküliek ellátására mindössze 50 milliárd forint áll rendelkezésre, de az aktív foglalkoztatáspolitikai támogatások és a közfoglalkoztatás forrásainak arányát is kifogásolta. Elmondta: szívesen látna egy a nők foglalkoztatásának javításáért dolgozó miniszteri biztost.

Fidesz: a mezőgazdasági munkahelyteremtés forrásai megvannak

Font Sándor (Fidesz) elmondta: megvannak a források ahhoz, hogy több munkahely jöjjön létre a mezőgazdaságban, mintegy 212 milliárd forintot csoportosít át erre a kormányzat, 180 milliárdot nemzeti forrásból előteremtve. Elmondta: továbbra is prioritás a fiatal gazdálkodók támogatása, ez már uniós kötelezettség is - ismertette.

Jelentős mértékű növekedésről szólt a termeléshez kötött támogatásokkal kapcsolatban.

Az állattenyésztők korábbi veszteségei után kiemelt célnak nevezte az állatlétszám növekedését. Elmondta: a baromfiállomány növelését állatjóléti támogatásokkal tudják elérni, amelyre 11 milliárd forintos jut. Ugyanígy a sertéságazat sem támogatható uniós forrásból, erre a 2010-hez képest mintegy 40 százalékkal több, 8,5 milliárd forint lesz jövőre.

Fidesz: a sport és a turizmus is tovább fejleszthető jövőre

Bánki Erik (Fidesz) kijelentette: a sporttámogatások összegét a szocialista kormányok utolsó évében tapasztalt 16 milliárd forintról fokozatosan emeli a jelenlegi kormányzat, jövőre csaknem 100 milliárd forint áll rendelkezésre. Célnak nevezte, hogy 2020-ra a magyar lakosság 40 százaléka rendszeresen sportoljon. Azt mondta, ennek érdekében is fontos az iskolákban a mindennapos testnevelés. 

A turizmusról szólva közölte: a kormány számít az ágazat munkahelyteremtő képességére, és fontosnak ítélte a kormány balatoni fejlesztési programját.

Fidesz: növekszik az oktatás támogatása

Kucsák László (Fidesz) leszögezte: 8 százalékkal nőnek az oktatási kiadások jövőre. Az iskolák működtetésére és pedagógus-béremelésre 50 milliárd forintos többlet lesz, és minden eddiginél több gyermek kap ingyenesen tankönyvet. 

Hozzátette: a leghátrányosabb helyzetű gyermekek esélyeit növelő szolgáltatásokhoz is a büdzsé járul hozzá. Összesen 115 Biztos Kezdet Gyerekház működik az országban, csaknem fele költségvetési forrásból. 

Az önkormányzatok nagyobb szabadságot kapnak a szociális ellátások kialakításában, amelyhez csaknem 10 milliárd forintos többletet nyújt az állam – ismertette.

Az MSZP a szociális források összegét bírálta

Korózs Lajos (MSZP) cinikusnak és hazugnak nevezte a büdzséjavaslatot, amely szerinte a „nyomorgókat lassú éhhalálra kényszeríti”. Kétségesnek ítélte, hogy a közfoglalkoztatottak később a nyílt munkaerőpiacon találnának állást, ezért bírálta a kabinet azon politikáját, amely megszüntetné a segélyezést. Szerinte így több mint egymillió ember maradhat állás vagy támogatás nélkül és válhat tartósan leszakadóvá. 

Kifogásolta, hogy az önkormányzatok segélyezésének támogatása csaknem 20 milliárd forinttal csökken, és hogy nincs fedezet a szociális dolgozók béremelésére.  Sérelmezte, hogy a családpolitikai pályázatok forrása ugyan több mint 1 milliárd forinttal emelkedik, de a többlet a népesedéspolitika kommunikációjára fordítja a kabinet.

Jobbik: az oktatás az egyik vesztes

Dúró Dóra (Jobbik) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról (Klik) szólva elmondta: jövőre is a KLIK büdzséjének folyamatos bővítése várható, hiszen az idén felhasználtaknál kevesebb forrást irányoz elő számára a költségvetés. A középiskolákkal kapcsolatban kifejtette: mindössze fél év lesz arra, hogy a szakképzés kikerüljön a Klik fenntartása alól a nemzetgazdasági tárcához. Sérelmezte, hogy nincs válasz például a többcélú intézmények szétválására. A felsőoktatás támogatása 40 milliárd forinttal lesz alacsonyabb, mint 2010-ben volt – mutatott rá. Bírálta, hogy a mindennapos testnevelés feltételei még mindig számos helyen nincsenek meg.

LMP: javaslatok és kérdések

Sallai R. Benedek (LMP) az intézményen kívüli szülés referenciahálózatához nyújtana több forrást, a többi közt bábaképzésre, szülésznői hálózat létrehozására. A vidéki úthálózat fejlesztésére is magasabb összeget biztosítana, és a Békés megyei Wenckheim-programot, a kastélyfelújítást is támogatná. 

Számos kiadást megkérdőjelezett, például a miniszterelnök költségvetésében szereplő 61 milliárd forintos különböző kifizetések címet, valamint a stadionépítések kiadásait.

A Fidesz az egészségügyi átalakításokról

Bene Ildikó (Fidesz) az egészségügy prioritásai közé sorolta a strukturális átalakításokat, a gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását. A háziorvosi rendszer fejlesztését is fontosnak nevezte. Ehhez ismertetése szerint 10 milliárd forint áll rendelkezésre. Nem halasztható a kórházak egyszeri adósságkonszolidációja sem, erre 60 milliárd forint jut – szögezte le.

Fodor: ez a válság költségvetése

Fodor Gábor független képviselő, a Liberálisok elnöke a válság költségvetésének nevezte a büdzsét. A keleti nyitás szerinte tragikus gazdasági helyzetet fog eredményezni az ország számára, a költségvetés pedig ezzel a problémával nem néz szembe. 

Bírálta a szociális ellátások csökkentését. Azt mondta: munkára nem így, hanem a beruházások támogatásával kellene ösztönözi az embereket.