Az Európai Unió Tanácsa által a nemzetközi védelmet kérők kötelező kvóták szerinti elosztásáról elfogadott határozattal összefüggésben indítandó bírósági eljárásról.

Az előterjesztők tudatában annak a történelmi kihívásnak, amelyet az irreguláris migráció napjainkban az Európai Unióra és benne Magyarországra nézve jelent, elismerve a kormány által a migrációs válsággal összefüggésben eddig kifejtett erőfeszítéseket, és egyetértve a kormány által eddig képviselt állásponttal, amely szerint hibás az Európai Unió által választott azon megoldás, mely a nemzetközi védelmet kérők tagállamok közötti, kötelező kvótákon alapuló elosztását írja elő.

A javaslat megállapítva, hogy a nemzetközi jog alapján egyetlen szuverén állam sem kötelezhető arra, hogy átvállaljon és elbíráljon más tagállamban benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelmet, elutasítja kötelező kvóták elfogadását. (Előterjesztők: Fidesz-KDNP képviselők. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a jelen lévő képviselők négyötödével a törvényjavaslatot 154 igen szavazattal, 41 nem ellenében, 1 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról. 

A törvényjavaslat alapvető és legfontosabb célja, hogy olyan jogi környezetet biztosítson, ami lehetővé teszi Magyarország részéről is a hivatalos fejlesztési támogatás hatékony és gyors nyújtását az erre jogosult fejlődő országokban.

A jelenlegi migrációs- és menekültválságban is felmerülő megoldási javaslat a közép- és hosszútávon elérhető élhető körülmények megteremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell, hogy alapuljon. E fejlesztési partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy ezen országok (jellemzően Afrika, a Közel-Kelet és Ázsia egyes országai) nehéz sorsú közösségei tömegesen útra keljenek az európai jóléti államok felé. Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó nemzetközi fejlesztési együttműködési (NEFE)  és humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részéről is. (Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  160  igen szavazattal, 5 nem ellenében, 31 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról.

Az államot megillető halgazdálkodási jogok haszonbérletére 15 évre kötött, nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek haszonbérleti szerződéseinek jelentős része (673 nyilvántartott halgazdálkodási vízterület esetén 2015-ben, 2016-ban pedig mintegy 300 vízterület) jár le. A folyamat zökkenőmentes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges a megfelelő jogszabályi háttér kialakítása. A módosítás a vagyonkezelési szerződéssel, vagy haszonbérleti szerződéssel való hasznosítási lehetőségek mellett a jövőben lehetővé teszi a kijelölés útján történő hasznosítást is, annak érdekében, hogy a hazai horgásztársadalom lehető legszélesebb körben, átlátható módon vehessen részt a halgazdálkodásra alkalmas vízterületek hasznosításában.

A horgász egyesületek országos érdekképviseletét ellátó, bírósági nyilvántartásba vett, jelenleg 26 tagszövetséget, a tagszövetségekben több mint ezer egyesületet, s ezekben az egyesületekben közel 320 000 tagot számláló szervezet bevonása lehetővé teszi a halgazdálkodási jog minél szélesebb körben történő, átlátható hasznosítását. (Előterjesztő: dr. Szűcs Lajos Fidesz képviselő. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  181  igen szavazattal, 13 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról.

A törvényjavaslat a földforgalmi törvény hatálya alá tartozó mezőgazdasági- és erdőgazdasági földek haszonbérletére kötött szerződések esetén lehetővé teszi, hogy a szerződésben megállapított haszonbér a törvényjavaslatban meghatározott időszakonként felülvizsgálható, és az Agrárkamara szakértői becslésében foglaltaknak megfelelő piaci mértékben meghatározható legyen. A javaslat az ilyen tartalmú szerződésmódosításra irányuló kezdeményezés szabályait állapítja meg. (Előterjesztő:  Győrffy Balázs, - Fidesz képviselő. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  128  igen szavazattal, 43 nem ellenében, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról.

A javaslat az informatikai, technikai lehetőségeket alapul véve pontosítja, egyértelműbbé teszi és bővíti a polgári per során irányadó elektronikus kapcsolattartás szabályait. Nevesíti azokat a kivételeket, amikor a kötelező elektronikus kapcsolattartás hatálya alá tartozó alanyok tekintetében is papír alapú lehet a kapcsolattartás.

Pontosítja, kiegészíti a polgári perben irányadó elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat. Meghatározza - többek között -  az elektronikus kézbesítési vélelem megdöntésének feltételeit, az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményét, az okiratok digitálissá történő átalakításának és megőrzésének szabályait.

Előírja, hogy amennyiben a képviselet ellátására több személy is jogosult, hogyan lehet a bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani, valamint a kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a nagy méretű elektronikus beadványok részletekben való beküldésének szabályait.  

Rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre vonatkozó sajátos kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket.

Megteremti a távmeghallgatás szabályait a bírósági jó gyakorlatok figyelembe vételével.

Lehetővé teszi a felek, tanúk, szakértők meghallgatásának, kihallgatásának lefolytatását - megkeresett bíróság közbeiktatása nélkül – akkor is, ha a félnek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalás kitűzött helyszínén való megjelenésére nincs módja.

Tartalmazza azon hatásköri szabályt is, amely egyértelművé teszi, hogy a közhatalommal okozott kár megtérítése iránt indított per mellett, az a per is a törvényszék hatáskörébe tartozik, amelyet a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségi jogsértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indítanak. (Előterjesztő: igazságügyi miniszter.  Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  157  igen szavazattal, 29 nem ellenében, 2 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról. 

Célja, hogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj a módosítást követően továbbra is biztosítsa a az élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenységéhez szükséges költségvetési bevételi forrást európai uniós aggályok nélkül. Ennek érdekében fenntartja és kiterjeszti az általános 0,1 százalékos díjmértéket. A felügyeleti díj továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős hivatali szervezetrendszer bevétele marad, amely őrködik azon, hogy kiváló minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszer kerüljön a háztartások asztalára, lévén az európai uniós jogszabályok nem is engedélyezik a felügyeleti díj más célú felhasználását. A törvényjavaslat a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba és átmeneti rendelkezést tartalmaz a 2015. évben érintett bevallókra. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  152 igen szavazattal, 28 nem ellenében, 6 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, valamint az egyes közszolgáltatások ellátásáról és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2013. évi CXXXIV. törvény módosításáról.

A javaslat – többek között – meghatározza, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján 2016. január 1-jét követően rendszeresített gyűjtőedény méretek (60, illetve 80 literes gyűjtőedény), valamint az egyéb újonnan bevezetett gyűjtőedény esetében alkalmazható hulladékgazdálkodási díj megállapításának szabályait. 

A közszolgáltatás folyamatosságának érdekében pótolja azt a korábban nem létező szabályozást is, arra az esetre, ha a településen a közszolgáltatás bármelyik szerződő fél jogellenes tevékenysége folytán, vagy a közszolgáltató kiválasztásának  eredménytelensége miatt átmenetileg szünetel. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  125 igen szavazattal, 34 nem ellenében, 29 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról.

A törvény célja, hogy kedvezőbb feltételeket teremtsen a vad és a vadász, a természet és a gazdák számára egyaránt. Figyelembe veszi a társadalmi és szakmai szervezetek részéről megfogalmazott igényeket, a hagyományos vadgazdálkodás értékeire építve az összhang megteremtésével segíti a stabil és tartalmas vadgazdálkodási környezet kialakítását. A kiszámíthatóság érdekében megtartja a földtulajdonosok döntési kompetenciáját a vadászterületek kialakítása során, emellett azonban a területkialakítás eljárását oly módon kívánja újraszabályozni, hogy a vadászati hatóságnak aktív szerepvállalást ír elő. Emellett a tulajdonosi közös képviselő jogai és kötelezettségei is tisztázásra kerülnek, előírás, hogy a haszonbérlőnek az adott vadászati évre vonatkozóan, a haszonbérleti díj 90 %-át  előre kell fizetnie.

Jelentős változást hoz a vadgazdálkodási törvényben a vadkárok megelőzése tekintetében, hogy tételesen meghatározásra kerültek mind a vadászatra jogosult, mind pedig a földhasználó kötelezettségei. Legfontosabb elemeként rögzíti, hogy a vadállomány nemzeti értékünk és a természetes életközösségek része, így nem tekinthető rendellenességnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ebből következően a vad táplálkozása a gazdálkodás természetes velejárója, melyet a gazdálkodó meghatározott értékhatáron belül köteles elviselni, ennek mértéke az okozott kár 10 százaléka.

Új szemléletben közelít meg számos szakmai elemet, úgymint a hivatásos vadászok kérdését, a trófeagazdálkodás szakszerűségét, a szabadterületi vadállomány védelmét, a tiltott módon és eszközzel történő vadászat kérdését, a vadászat rendjét, valamint az ezekhez rendelhető szankciók rendszerét. Kiemelt hangsúlyt fektet a hagyományos vadászati módok támogatására, így a vadászíjászat, ragadozó madárral történő vadászat, csapdázás, elöltöltő fegyveres vadászat, magyar agárral történő agarászat tekintetében.

Eltörlésre kerül számos vadászatra jogosultat és vadászó személyt érintő adminisztratív teher.

Jogszerű tevékenységként kívánja szabályozni az elöltöltő fegyverek használatával történő vadászat egyes formáit, így elengedhetetlen a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása, valamint a szolgálati igazolvány és a szolgálati jelvény visszavonhatósága érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása is. (Előterjesztő: földművelésügyi miniszter.  Szövege: PDF.) 

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  147  igen szavazattal, 8 nem ellenében, 32 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről.

A törvény alapján a központi szerv az arckép profil nyilvántartással kapcsolatos adatkezelési tevékenységét minden más adatkezeléstől elkülönítetten végzi. Kizárólag a központi szerv kezelheti az arckép profilok összességét, kizárólag az e törvényben meghatározott célból és kizárólag az igénybevételre jogosult szerv részére végezhet arcképelemző tevékenységet. A központi szerv az általa kezelt arckép profilt más szerv vagy személy számára nem teheti hozzáférhetővé.

A törvényjavaslat taxatíve meghatározza azt is, hogy mely szervek milyen célból jogosultak az arcképelemzői tevékenység igénybevételére. A tárolt arckép profilokban történő keresés minden esetben ügyhöz kötötten történhet. A központi szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére arcképelemzési tevékenységet akkor folytathat, ha az igénybevételre jogosult szerv pontosan megjelöli annak célját, az igénybevétel célját megalapozó ügy azonosítását szolgáló adatokat és azt az igénybevételre jogosult szerv által írásban felhatalmazott személy kezdeményezi. Az arcképelemző tevékenységnek két típusa van: az egyik esetben ismeretlen személy azonosítása, a másik esetben a személyazonosság ellenőrzése történik. (Előterjesztő:belügyminiszter. Szövege: PDF. )

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  122 igen szavazattal, 39 nem ellenében, 24 tartózkodás kíséretében elfogadta.  

Egyes rendészeti tárgyú törvényeknek az európai uniós kötelezettségek teljesítése érdekében szükséges és más célból történő módosításáról.

A törvénymódosítás egyik célja, hogy az INTERPOL FIND rendszer magyarországi megvalósítására tekintettel szükséges jogszabályok módosítása megtörténjen különös tekintettel arra, hogy  e rendszer alrendszerét képező, elveszett és ellopott útlevelek nemzetközi adatbázisa a határellenőrzés során közvetlenül elérhető legyen a magyar rendőrség számára. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF. )

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  153  igen szavazattal, 29 nem ellenében, 5 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról.

A törvényjavaslat célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárásokra vonatkozó általános és különös szabályok módosításával az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása, a közigazgatási bürokráciacsökkentés jogszabályi kereteinek megteremtése. Célja a bürokráciacsökkentés, az általános eljárási szabályok egyszerűsítése, az engedélyhez kötött tevékenységek körének csökkentése, ügyintézési határidők rövidítése és egyes hatósági ügyeket érintő jogszabályok módosítása. (Előterjesztő: Miniszterelnökséget vezető miniszter. Szövege: PDF. )

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  148  igen szavazattal, 2 nem ellenében, 37 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról.

Az adózó és az adóhatóság kapcsolatrendszerét szabályozza. Kiemelt szempont, hogy olyan beavatkozások valósuljanak meg, amelyek a gazdaság fejlődése és a mindennapi életünk szempontjából nem visszafogó, hanem ösztönző hatásúak.

Az újonnan bevezetendő minősítési rendszere szerint jó adózónak azok az adózók tekinthetők, akik alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak, adókötelezettségeiket teljesítik. Őket kedvezményekben részesíti a törvény. Ezzel szemben  rossz adózóknak minősíthetők azok, akiknek működése kimutathatóan sérti az adójogszabályokat, nagy összegű adóhiányt, adótartozást halmoznak fel. Őket szigorúbb szabályozás alá vonja a törvény.

Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítása olyan változásokat takar, amelyek egyrészt a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentik, másrészt könnyítést jelentenek a hatályos szabályozáshoz képest.

A helyi adókról szóló törvény módosítása részint az adózók adminisztrációs terheinek, könnyítését szolgálja, részint a jogalkalmazást egyértelműsítő szabályozást tartalmaz.

Az illetéktörvény módosításai a műemlékállomány fenntartásának, a fuvarozó cégek versenyképességének, valamint a környezetet kevésbé terhelő járművek forgalmazásának elősegítése érdekében új illetékmentességi rendelkezéseket állapítanak meg.

A gépjárműadóról szóló törvény módosítása elsősorban fuvarozó vállalkozások versenyképessége javítására irányul, továbbá mentességet irányoz elő a környezetkímélő gépkocsik után a gépjárműadóban és a cégautóadóban. Ugyanezt a mentességet biztosítja a regisztrációs adóról szóló törvény is.

A személyi jövedelemadóról szóló törvényt érintő módosítások a más jogszabályokkal történő összhang megteremtését szolgálják.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény egy ponton, a baleseti adó szabályait illetően változik. (Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  125  igen szavazattal, 3 nem ellenében, 58 tartózkodás kíséretében elfogadta.

A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról.

A számviteli törvény jelen módosítási javaslata  az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazása miatti kiegészítő rendelkezéseket tartalmazza. Jellemzője a pénzügyi szemlélet, és a befektető-központú információ- szolgáltatás, amelynek alapján a standardalkotók meghatározzák a megjelenítendő eszközök és kötelezettségek körét, és az értékelési szabályokat.

A javaslat szerint a bevezetés hatóköre és időütemezése gazdálkodó típusonként eltérő és csak bizonyos vállalkozók számára lesz kötelező, míg a választhatóság lehetősége több, különböző típusú gazdálkodót érint. A több lépcsőben történő bevezetés indoka elsősorban az alkalmazásra történő elegendő felkészülési idő biztosítása mind az érintett gazdálkodók, mind pedig a hatóságok számára.

A javaslat szerinti törvénymódosítás legfőbb szempontja az, hogy a vállalkozók adópozíciója ne változzék azért, mert az adóalany egyedi beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti, azaz az IFRSekre való áttérés a helyi iparűzési adó szempontjából is semleges maradjon.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása mindezek mellett a számviteli törvény 2016. január 1-jétől hatályba lépő módosításainak való megfelelést is szolgálja. A javaslat tartalmazza továbbá az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő bevezetése miatti ágazati jogszabályok módosítását is.

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítását indokolja, hogy az adó alapját képező nettó árbevétel fogalma a számviteli törvényre mutat vissza.(Előterjesztő: nemzetgazdasági miniszter.  Szövege: PDF. )

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  158  igen szavazattal, 28 tartózkodás kíséretében elfogadta.

Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről. 

Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kötelező hatályának elismerésére. (Előterjesztő: belügyminiszter. Szövege: PDF.)

***

Az országgyűlés a törvénymódosítási javaslatot  196 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodások nélkül elfogadta.

Határozatok

A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója  – (Szövege: PDF.) –  elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a javaslatot  129  igen szavazattal, 66 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

***

A Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója – (Szövege: PDF.) – elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)

Az országgyűlés a javaslatot  127  igen szavazattal, 69 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.

***

A Magyar Nemzeti Bank 2014. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója  – (Szövege: PDF.) –  elfogadásáról. (Előterjesztő: Gazdasági bizottság. Szövege: PDF.)   

Az országgyűlés a javaslatot  129 igen szavazattal, 67 nem ellenében, tartózkodások nélkül elfogadta.