Szerda

Titkos szavazással, kétharmados többséggel, három új alkotmánybírót választottak.

A választás azért vált esedékessé, mert Bragyova András és Kovács Péter kilencéves megbízatása szeptember végén lejár, novemberben pedig távozik Balogh Elemér is.

Czine Ágnes bírót, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetőjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá.

Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság tagja.

Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.

Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-től, míg Czine Ágnes november 15-től lesz az Ab tagja.

Az Alkotmánybíróság új tagjainak megbízatása 12 évre szól. A szavazást követően ünnepélyes körülmények között esküt tettek.

+

Letette a miniszteri esküt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is. A köztársasági elnök szeptember 23-i hatállyal nevezte ki tárcavezetővé Szijjártó Pétert. Az Országgyűlés négy szakbizottsága hallgatta meg előzetesen az eddig államtitkárként dolgozó politikust, és támogatta kinevezését. Szijjártó Péter az uniós biztosnak jelölt Navracsics Tibort váltotta a miniszteri poszton.

+

Elégedetten bólinthatott Trócsányi László, igazságügyi miniszter midőn a Tisztelt Ház befejezte az általa jegyzett, a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló törvénymódosítását.

 A nem kevésbé bonyolult törvénycsomagról  összességében megállapítható: alapvetően a fogyasztók érdekeinek védelmében született, egyéb módosításai pedig az értelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében a törvény szabályainak egyértelművé tételével próbálja segíteni a jogalkalmazókat. Legfőbb lényege:  1000 milliárd forinttal könnyíti a devizahitel- és forinthitelcsapdában lévő, 1,3 millió család életét. Kiterjeszti az elszámolási kötelezettséget azokra a hitelekre is, amelyek nem minősülnek devizaalapúnak, valamint az úgynevezett kedvezményes végtörlesztéssel és a Nemzeti Eszközkezelő lakóingatlan-vásárlása következtében megszűnt fogyasztói kölcsönszerződésekre is.

Elsődlegesen az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása következtében a fogyasztók javára keletkezett túlfizetések elszámolásának kérdését kívánja rendezni, ennek szem előtt tartásával pedig olyan általános elszámolási szabályokat rögzít, amelyeket az egyedi perekben, a Ptk. értelmezése alapján a bíróság maga is alkalmazna. Az elszámolási módszertan fő szabálya, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mint ha a szerződéskötés időpontja óta a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamán, valamint a szerződéskötéskori eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás.

Pontosan meghatározza, hogy mely időpontban áll be a bankok elszámolási kötelezettsége. Emellett széles körben biztosítja a pénzügyi intézmény elszámolásával szembeni jogorvoslati jogokat, a fogyasztói panasztól kezdve a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésével bezárólag. Rendelkezik az első devizahiteles törvény alapján felfüggesztett perek és a megakasztott végrehajtások további sorsáról is.

Kiemelendő módosítása, hogy amennyiben a fogyasztó a végtörlesztés érdekében forintalapú fogyasztói kölcsönszerződést kötött, nem kell megfizetnie a 10 ezer forintos díjat, feltéve, hogy a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződést az elszámolásra köteles pénzügyi intézménnyel vagy más pénzügyi intézménnyel kötötte, és a fogyasztó igazolja, hogy a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés megkötésére a végtörlesztés érdekében került sor.

Egyértelművé teszi, hogy a fogyasztói követelésnek a fogyasztó részére saját maga okán ki nem fizethető összegét a pénzügyi intézménynek elkülönített számlára kell helyeznie. Ez azonban nem minősül fogyasztói számlakövetelésnek, hanem olyan pénzkövetelés, amely egyfelől nem kamatozik, másfelől pedig a polgári jog kötelmekre vonatkozó általános szabályai szerint évül el. E szabály alkalmazására értelemszerűen abban az esetben kerülhet sor, ha a fogyasztói kölcsönszerződést már teljesítették, azaz a fogyasztónak a teljesítésre irányuló kötelezettsége megszűnt, és a pénzügyi intézménynek az elszámolás alapján fizetési kötelezettsége keletkezik.

Figyelemmel arra, hogy az elszámolásban lévő hiba helytelen adatokkal történő számításon is alapulhat, a törvényjavaslat az egységes jogértelmezést elősegítendő módon, biztosítja annak a lehetőségét, hogy az elszámolást is vitathassa a fogyasztó. A Pénzügyi Békéltető Testület eljárására vonatkozó szabályok immár akként rendelkeznek, hogy a testület csak tanácsban járhat el, és bármelyik fél kérelmére meghallgatást kell tartania, határozatának megtámadása pedig akkor is lehetséges, ha abban a fogyasztó kérelmétől eltérően állapítja meg a helyes elszámolást. Az elszámolással összefüggésben a Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárásban és a nemperes eljárásban hozott jogerős, az elszámolás tárgyában született határozat más polgári eljárásban nem lesz vitatható. Ennek indoka, hogy a törvényjavaslat a megfelelő jogorvoslatokat az elszámolással szemben biztosítja, és ezen eljárások esetén kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a jogviták végleges jelleggel mielőbb lezáruljanak.

Az első devizahiteles törvény szerint a bíróság a külön törvényben meghatározott intézkedésig, de legkésőbb 2014. december 31. napjáig hivatalból felfüggeszti a törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő peres eljárást. Módosítása külön törvényben való szabályozásra utalja annak rendezését, hogy a felfüggesztett perek esetében az eljárások felfüggesztése meddig tart, de garanciális okokból véghatáridőként a 2015. december 31-ei időpontot jelöli meg.

Rögzíti: hogy a végrehajtást kérőnek az elszámolást követően milyen eljárás betartásával kell kérnie a végrehajtás elrendelését, illetve ezzel párhuzamosan arra vonatkozóan, hogy a végrehajtást elrendelő bíróság, közjegyző számára mi a követendő eljárásrend. A végrehajtáshoz kapcsolódóan beiktatásra került néhány további speciális szabály is, amelyek a számviteli és adójogi, az árfolyamgáttal összefüggő, valamint a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő pénzügyi intézményekre irányadó törvényeket érintik.

Az Országgyűlés az egységes javaslatot 167 igen, 1 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta. (Szövege: PDF)

+

Félszáz oldalnyi rendelkezést tartalmaz az egyes törvényeknek a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat. A módosítási csomagot Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter jegyezte.

Sok-sok más mellett, módosítja а Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és аMagyar Expo rthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság működését érintő törvényeket. Аhitelintézetek 2013–2016 közötti időszakra vonatkozó üzleti stratégiájában elsődleges célként а magyar exporthoz való nagyobb hozzájárulást, az exportlefedettség és az ezt biztosító hitel-, garancia- és biztosításállományok jelentős bővítését irányozza elő.

Tartalmazza az MFB Z rt. tevékenységét érintő új jogszabályoknak és közjogi

szervezetszabályozó eszközöknek való megfelelés érdekében módosításokat.

Az Еxim Bank Zrt., valamint а Mehib vámtitokhoz való hozzáférés lehetőségének megteremtését.

A hitelintézetekről és а pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítása azt szorgalmazza, hogy аSzövetkezeti Hitelintézeti Integráció a lehető legsikeresebben működhessen.

Módosítja  különadó-törvényt,  melynek célja, hogy а jelenlegi bizonytalan és összetett jogi helyzetet az adóalanyok számára méltányos és megnyugtató módon rendezze. Rendelkezik, a 98 százalékos különadó korrigálásáról. Akinek jövedelmét 98 százalékos adóval sújtották, az elévülési időn belül kezdeményezheti, hogy az adóhivatal törölje a kötelezettséget.

А postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása az Európai Bizottsággal egyeztetés alattálló struktúrát és további kérdéseket nem érintve ellentételezni kívánja a közszolgáltatás méltánytalan többletterhét а nemzeti hatáskört meg nem haladó mértékben.

 А hulladékról szóló törvény módosítása а hulladék gyűjtésével, tárolásával és а melléktermékkel kapcsolatos rendelkezéseket kívánja rugalmassá tenni. Pontosítja а gyűjtés és а tárolás szabályait.  Meghatározott, а hulladék elkülönítetten történő gyűjtésére vonatkozó célokra és kötelezettségekre tekintettel 2015. január 1-jétől Magyarországon а lakosságnál képződő üveg, papír, fém és műanyag hulladékot minden településen szelektíven kell gyűjteni. Kiegészítő alternatívaként а nevelési-oktatási intézményeknek is lehetőséget kíván biztosítani arra, hogy hozzájárulhassanak а szelektív hulladékgyűjtéshez.

А módosítások átültetik а hazai filmtámogatási programba, és az ennek jogi keretét adó filmtörvénybe az Európai Bizottság által 2013 novemberében kihirdetett új filmművészeti rendelkezéseit. A filmgyártásra igénybe vehető közvetett támogatás mértéke а filmalkotások magyarországi filmgyártási költségvetésének 25 %-ára emelkedik, - e rendelkezést, 2014. június 25-ét követően benyújtott kérelmek alapján folyamatban lévő eljárások esetében is alkalmazni kell.

A képviselők az államháztartási törvény   módosításával igent mondtak arra is, hogy az általános országgyűlési választás évében a kormánynak október 15. helyett október 31-ig kelljen benyújtania az Országgyűlésnek a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot.

Az Országgyűlés képviselők kétharmadának igen szavazatát igénylő rendelkezéseit 151 igen szavazattal, 28 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta, majd az egyszerű többséget igénylő rendelkezéseit 149 igen szavazattal, 29 nem ellenében, tartózkodás nélkül is rábólintott. (Szövege: PDF)

+

Zöld utat kapott az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat is. Németh Szilárd István, Balla György (Fidesz)  több ezer állampolgár javaslataira hivatkozva kezdeményezték a változtatásokat. Indítványuk elsődleges célkitűzése a fogyasztók jogainak hatékony védelme, azon a közszolgáltatási piacon, amit a rezsicsökkentés is jellemez.

A törvénymódosítással kiterjesztették a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörét a víziközmű-szolgáltatók üzletszabályzatának vizsgálatára és a kéményseprő-ipari közszolgáltatók számlázási gyakorlatának ellenőrzésére. Változás továbbá, hogy a rezsipontoknak ezentúl a rezsicsökkentésben érintett összes közszolgáltatásról átfogó tájékoztatást és segítséget kell nyújtaniuk. 2015 februárjától a közszolgáltatást végző vállalkozások mindegyike köteles lesz önálló honlapot üzemeltetni, a jogszabály pedig azt is meghatározza, hogy az oldalon milyen információkat kötelező közzétenni. Részletesen szabályozza a fogyasztóvédelmi referensek képzésének szervezését is. Igent mond a távhőszámlák fizetési határidejének kiszélesítésére is - így 2015-től legalább 15 napot kell biztosítani a számla kézhezvétele és kiegyenlítése között.

Az Országgyűlés a az egyes közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot 143 igen szavazattal, 23 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta. (Szövege: PDF)

***

Szolidabb hangvétel és egyetértés kísérte a nemzetközi megállapodásokról szóló indítványokat.

+

 Henryk Sławik halálának 70. évfordulója, valamint idősebb Antall József halálának 40. évfordulójára is emlékezett a Tisztelt Ház.

Csúcs Lászlóné, (lengyel nemzetiségi szóvivő) és Kövér László (Fidesz) által előterjesztett határozatában rögzítette:  

 „Magyarország Országgyűlése lerója tiszteletét a második világháború két hőse, Henryk Sławik és idősebb Antall József előtt abból az alkalomból, hogy idén emlékezünk meg haláluk kerek évfordulójáról, valamint arról, hogy 75 évvel ezelőtt, 1939. szeptember 17-én nyílt meg a magyar határ több mint 120 ezer lengyel háborús menekült előtt.

Tisztelettel adózunk a lengyel és magyar nép e kimagasló személyiségei előtt, akik az 1939 és 1944 közötti években együtt igyekeztek segítséget nyújtani a hazájuk elleni kettős agresszió elől Magyarországon menedéket talált lengyel állampolgároknak. Sokan közülük zsidó származású menekültek voltak. Magyarországi tartózkodásuk alatt a menekülteknek gondját viselték, több ezren tanulmányaik folytatására is lehetőséget kaptak. Számos menekültet a számukra kiállított hamis okiratok óvtak meg a haláltól. Henryk Sławik és idősebb Antall József több mint ötezer zsidó életét mentették meg, s a lengyel katonai szervekkel való együttműködésüknek köszönhetően több tízezer tiszt és katona juthatott el a szövetségesekhez.

Magyarország Országgyűlése fejet hajt a két hős megtörhetetlen szelleme, bátorsága és önfeláldozása előtt, akik Magyarország német megszállását követően, saját életük veszélybe kerülésekor sem éltek a menekülés lehetőségével. Ennek következményeként a Gestapo mindkettejüket letartóztatta. Henryk Sławik a kihallgatások során tudatosan magára vállalta a teljes felelősséget. A legmagasabb árat fizette meg érte - 1944. augusztus 23-án, a mauthausen-guseni koncentrációs táborban a nácik meggyilkolták.

Henryk Sławik és idősebb Antall József a más népek felé nyitott, önzetlen barátság szimbólumai. Magyarország Országgyűlése azt szeretné, hogy a háborús hányattatások idején tanúsított odaadó testvériség legyen példakép Lengyelország és Magyarország számára a béke idején is. Hisszük, hogy hőseinkhez hasonlóan mi is mindig készen állunk segítséget nyújtani más népeknek, ha azokat veszély fenyegeti.

Magyarország Országgyűlése kifejezi meggyőződését, hogy Sławik és Antall mindketten nagy szolgálatot tettek Lengyelországnak és Magyarországnak, s hősiességük megérdemli, hogy az utódok megőrizzék nevüket és tetteiket emlékezetükben.

Jelen határozatot egybehangozó tartalommal fogadta el a Magyar Országgyűlés és a Lengyel Köztársaság Szenátusa.”

Az Országgyűlés a határozati javaslatot 179 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Péntek

A paksi erőmű bővítéséről szóló megállapodásokról rendezett vitanapot az LMP és más képviselők kezdeményezésére pénteken az Országgyűlés.

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország nagyon sokat veszíthetett volna, ha nem köti meg a Paksi Atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó megállapodásokat. Szijjártó Péter kijelentette: a beruházás jelentősen növeli az energiabiztonságot, javítja az ország versenyképességét, újabb lökést ad a gazdaság bővülésének, garantálja az energiapolitika sikerét és hozzájárul az ipari rezsicsökkentéshez. Megvalósíthatatlan az atomenergia-mentes áramellátás, – hangsúlyozta.

Az MSZP szerint hazugságok sokaságára épít a paksi bővítésről szóló megállapodás és következményeként Magyarország elveszíti szuverenitása egy részét és a fejlett országok tiszteletét. Tóth Bertalan, a szocialisták vezérszónoka állította: az "Orbán-Putyin-paktummal" kapcsolatban hazugság, hogy a bővítés lenne az egyetlen járható út. Hiányolta a nemzetközi tender kiírását, álláspontja szerint a beruházás nem segíti az államadósság csökkentését és "unokáink is fizetni fogják" az árát. Bírálta, hogy a háttértanulmányokat nem hozták nyilvánosságra, megfosztották az embereket a döntés lehetőségétől. Szavai szerint a bővítés 100 évre kényszerpályára állítja a magyar energiapolitikát és orosz "energiagyarmattá" tette Magyarországot.Bizonytalannak nevezte a piaci kilátásokat és a megújuló energiaforrások elsőbbségét szorgalmazta. Jósolta hozzá: az alacsonyabb gazdasági fejlődés miatt az áramszükséglet sem növekszik.

+

A KDNP álláspontja szerint a paksi kapacitásbővítés 15-20 százalékos árelőnyt hoz majd a más forrású energiákkal szemben, és hozzájárul ahhoz, hogy az Európai Unióban Magyarországon legyen a legolcsóbb hozzáférés az energiához. Aradszki András, a  párt vezérszónoka szólt arról, hogy a beruházás szükségességét konkrét eredmények igazolják. Jelezte: az energiaellátás függetlenítése összhangban van az unió szándékaival is, amely szabad kezet ad a tagországoknak az energiamix összeállításában. Kiemelte: a magyar energiastratégia fő üzenete is azt fogalmazza meg, hogy "függetlenedni kell a függőségtől". Példaként említette, hogy Magyarország földgázszükségletének 85 százalékát külföldről szerzi be, és ebből a szempontból rossz helyzetben van uniós összevetésben. Szavai szerint az államközi egyezmény minden lépését és szerződését úgy alakítják ki, hogy megegyezzen az uniós és nemzetközi normákkal, és folyamatos a kapcsolattartás az unió megfelelő szerveivel. Üdvözölte a hazai vállalkozások nagyarányú bevonását a beruházásba, utalt arra is, hogy az új blokkok erősítik a versenyképességet. 

+

A zöldenergia mellett foglalt állást az atomenergia helyett a Lehet Más a Politika vezérszónoka. Vezérszónokuk,Szél Bernadett szerint "atomnagykoalíció" van, a politikai elit összezár, hogy beleerőltesse a társadalmat a projektbe. Nem legitim energiaforrásnak nevezte az atomenergiát, arra hivatkozva, hogy abból olyan hulladék marad hátra, amivel a következő generációk sem tudnak mit kezdeni. Véleménye szerint zöldenergia-termelés nyomán sokkal több munkahely jöhetne létre, mint az atomerőmű bővítésével. Elszántan állította: Az az ország, amely atomerőművet épít, lemond a megújuló energiaforrásokról. 

+

Felelőtlen a neoliberális zöldpolitika! jelentette be Kepli Lajos, a Jobbik szószólója. Hangsúlyozta: az atomerőműre a paksiak munkahelyként tekintenek, és újabb állások létrejöttét várják, és "bottal kergetnék el", aki a megszüntetésről beszél. A felelőtlen neoliberális zöldpolitika helyett nemzeti zöldpolitikát szorgalmazott. Közölte: a beruházáshoz egy állami kezelésű tőkealapot kellett volna létrehozni, ahova a nagyobb hozamokkal át lehetett volna csábítani a bankbetéteseket. Az új blokkok ellenére több ezer megawatt erőművi kapacitás fog hiányozni, amit kizárólag megújuló energiaforrásból nem lehet pótolni. Álláspontja szerint újraiparosítás helyett a fenntartható vidék felé kell elmozdulni, és nap-, illetve szélenergia helyett biomasszában és geotermikus energiában kell gondolkodni.

+

Fodor Gábor (független) szerint rossz úton jár a kormány a paksi szerződéssel. Állította: a megállapodás hibás, mert azzal az Oroszországgal köt Magyarország szövetséget, amely jelenleg felrúgja a nemzetközi jogot. A megállapodással még nagyobb lesz a függősége Magyarországnak Oroszországtól. Beszélt arról is, hogy a Magyar Liberális Párt nem atomenergia-ellenes, de jogosan lenne elvárható a népszavazás kiírása a paksi erőmű bővítéséről.

+

 Turi-Kovács Béla (Fidesz) szerint a vita egyértelművé tette, hogy az álláspontok között politikai ellentétek feszülnek. Elmondta: 2009 előtt széles körű támogatása volt az atomenergiának, és véleménye szerint a többség ma is támogatja. „Szolidan” óvta "az oroszfóbiától" a képviselőket, mert szerinte Oroszország nem tekinthető Magyarország ellenségének. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az energiaforrások bővítése szükséges a gazdasági növekedéshez.